Macron felhívta Orbánt: Ukrajnáról egyeztetett a két vezető

A magyar miniszterelnök mellett Ursula von der Leyennel, Olaf Scholz-cal, Keir Starmerrel és Recep Tayyip Erdogannal is tárgyalt a francia elnök.

Bár a baloldal sokáig igyekezett úgy beállítani, hogy Orbán Viktor nemkívánatos személy a Vatikán szemében, a Nemzetközi eucharisztikus kongresszus, majd a miniszterelnök és a köztársasági elnök vatikáni látogatása egyre közelebb hozta a két felet.
Vágvölgyi Gergely és Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Novák Katalin köztársasági elnök augusztus végi vatikánvárosi vizitje után a sajtónak nyilatkozva bejelentette: személyes találkozásuk alkalmával formálisan is magyarországi látogatásra invitálta Ferenc pápát, és az egyházfőnek szándékában áll elfogadni a meghívást, így megkezdődhet az út protokolláris előkészítése. Bár tavaly szeptemberben már járt a pápa Budapesten, és szentmisét is celebrált a Hősök terén, a hivatalos országlátogatáshoz vezető út göröngyös volt.
A bő kilenc éve hivatalban lévő egyházfő és a magyar kormány viszonya nem indult zökkenőmentesen. Pedig Ferenc alapvetően mindig is pozitívan viszonyult hazánkhoz. A Magyarországról kivándorló angolkisasszonyoknak köszönhetően már fiatalon tisztában volt hazánk keresztény gyökereivel, több neves szentünket ismerte, és pontosan tudta például azt is, milyen hatást gyakorolt a nemzetre a trianoni békediktátum.
A bevándorlás kapcsán azonban ellentét alakult ki a Vatikán és hazánk között. A 2015-ben kezdődő migrációs viták során az egyházfő azt vallotta: Európának minél több érkezőt be kell fogadnia, és törekednie kell az integrálásukra. A hivatalos egyházi dokumentumok azonban csak annyit írtak, hogy minden ország a lehetőségeihez mérten annyi migránst fogadjon be, amennyit még felelősen képes.