Philip Roth regényei mindig is küzdelemre késztettek. A közelmúlt egyik legünnepeltebb szerzője, a nagy amerikai íróként számontartott, 2018-ban elhunyt Roth könyvei zavarba ejtően mesélnek a férfiszexualitásról, Amerikáról és leginkább arról, hogy milyen zsidónak lenni Amerikában.
John Updike, Saul Bellow vagy manapság Jonathan Franzen, Paul Auster, Thomas Pynchon: a kortárs amerikai írókat irodalmi értéküktől függetlenül ismerni kell, ha meg akarjuk érteni Amerikát és így a világot körülöttünk. Mindazonáltal Roth áprilisban megjelent vaskos, Blake Bailey által írt életrajzát érdeklődésem ellenére sem terveztem beszerezni. A könyv megjelenése utáni hetekben robbant a hír, hogy szerzőjét többen zaklatással, illetve nemi erőszakkal vádolták meg. Ezt követően a W. W. Norton kiadó elállt a kötet további forgalmazásától, az első ötvenezer példány után nem nyomtatja ki többé,
a kapcsolatot pedig megszakította a szerzővel.
A kiadó a vádakat megalapozottnak fogadta el, amire lehettek ugyan jó okai, mindenesetre a statáriális eljárás felvet aggasztó kérdéseket. Nem a cancel culture újabb epizódját látjuk, a kiadó nem kívánta kiradírozni a könyvet a nyilvánosságból: európai kiadója nem is szüntette be a forgalmazást, és az amerikai is hozzájárult ahhoz, hogy máshol megjelenjen. A W. W. Norton a morális versenyben akart jól szerepelni és imázsát erősíteni azzal, hogy fellép saját szerzőjével szemben, aki talán súlyos bűnt követett el – bár ennek megítélésére elsősorban a bíróságokat tartjuk. Ez a morális verseny egy időre egy könyv eltüntetését eredményezte a nyilvánosságból, és ez rémületes fejlemény. A brutális fellépés pedig nehezen megválaszolható kérdéseket vet fel. Valóban a szerző emberi minősége határozza meg azt, hogy mi juthat el a nyilvánossághoz? Az ünnepelt író életrajza sem menekülhet, ha a szerzője gazságot követett el? Roth (emléke) szenvedjen Bailey tettei miatt? A kötet újabb kiadói, amelyek nem viseltetnek hasonló skrupulusokkal, szintén erkölcsi megbélyegzés tárgyai lesznek majd?
Rezeda Kázmér újabb utazásai címmel mutatták be november 15-én, pénteken a Budapest belvárosi Scruton kávézóban Bayer Zsolt új szépirodalmi kötetét. Bayer Zsolttal Szentesi Zöldi László beszélgetett. Mi a bemutató után kérdeztük a szerzőt. Interjúnk.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
A díj kapcsán általában felmerül Krasznahorkai László és Nádas Péter neve is, akik hosszú ideje a magyar irodalom nemzetközi szinten is elismert alakjai.
Hetényi most ugyanazt csinálja, mint amit az orosz hatalom szemére vet. Betilt(ana) és kiutasít(ana). Demeter Szilárd írása.
A Kezdősor komplex oktatási programot kínál.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
