Nem régi a hír, de még hosszúak lehetnek a következményei. Orbán Viktor április 1-jén, a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével tartott budapesti tárgyalása után bejelentette: „európai reneszánszt akarunk”, és a cél, „hogy a kereszténydemokratáknak legyen képviseletük és hangjuk Európában”.
A reneszánsz fogalmát nem is olyan régóta használjuk. Jacob Burckhardt svájci történész nyomán a tizenkilencedik században elsősorban az olasz, nagyjából az 1400 és 1600 közötti irodalmi, művészeti, művelődési megújulást írták le vele. A modern európai kultúra valójában több reneszánszt ért meg, amit a megújuló tartalommal összhangban mindig más és más elnevezéssel illettek – ilyen volt a „reformáció”, a „felvilágosodás” vagy az „izmusok kora”. Reneszánszra vagy „újjászületésre” akkor támad igény, amikor valamilyen út iránya, minősége kétségessé válik. Megújulni csak a tapasztalatok új kontextusba helyezésével és a tudásunk feltételeinek átértékelésével lehetséges.