Korának krémjét megörökítette, az ő neve és arca mégis feledésbe merült: Máté Olga portréja.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Család vagy karrier, karrier vagy család – könnyen úgy érezhetjük, a modern nő életének nagy kérdése ez. Holott igen leegyszerűsítő azt feltételezni, hogy e dilemma az utóbbi évtizedek átalakuló családmodelljével és a munkaerőpiaci változásokkal áll igazán kapcsolatban. Inkább csak azzal, mit gondolunk a nőkről és a társadalomban betöltött szerepükről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1878 januárjában született Máté Olga fotográfus élete.
Máté Olga Szigetváron jött világra jómódú, asszimilálódott zsidó családba. Apja, Mauthner Lőrinc kereskedő, anyja, Spiegel Sarolta varrónő volt. Saroltának előbb Szigetváron, majd Budapesten volt varrodája, a gyerekek tehát dolgos, vállalkozásokat vezető anya mellett nőttek fel. A házaspár nagy gondot fordított a taníttatásukra, többük művészi kibontakozását segítette. Az utódok a 1900-as évek során mind Mátéra vagy Máthéra változtatták nevüket.
„Ha új köztársaságot akarunk, a Tiszának is gesztusokat kell tennie, és nem más ellenzékiek rovására építkeznie” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Beköszöntött a főszezon, ezek a nyaralóhelyek ismét tömegeket vonzanak Magyarországról.
A légitársaság utólag is megköszönte utasai türelmét és megértését.
Tízezrek juthatnak kedvezményes lakáshitelhez az első otthonuk megvásárlásához. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kiemeli, hogy a fix 3 százalékos kamatozás és a 10 százalékos önerő régiós összevetésben is a legkedvezőbb.
Most azon kell gondolkodnunk, hogy olyan zenekar állhat színpadra, amely nyíltan dicsőíti a gyűlöletet, a népirtást, a civilek elleni erőszakot.
Nem állnak le.
A híres író korszakos uralkodót látott Rudolfban, a temetésére küldött koszorúján csak ennyi állt: letűnt vezércsillagunknak.
A tüntetések szervezői leszögezték: nem akarják, hogy „megismétlődjön, ami a Nyugat-Európában történik - bűnözés, káosz és a nemzeti identitás elvesztése”.
