Budapesten többet kaptunk, mint egy világeseményt
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe elárulta, mivel nyűgözték le a magyarok.
A Demokratikus Koalíció és a Momentum országos ambíciói rajzolódnak ki az ellenzéki vezetésű településeken tapasztalható baloldali belvitákból. Úgy tudjuk, Egerben Fekete-Győr Andrásék állhatnak az összefogást elhagyók mögött, a fővárosban pedig inkább Gyurcsány Ferenc az úr. Összeszedtük a legnagyobb konfliktusokat.
Kacsoh Dániel és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
„Senki nem mondta, hogy könnyű volt létrehozni az együttműködést. Rengeteg munka van benne, hatalmas feszültség övezte a létrejöttét, de ezek mára elmúltak” – fogalmazott tavaly ősszel, az október 13-ai önkormányzati választás után Karácsony Gergely. Az eltelt több mint egy év tükrében az immár a miniszterelnök-jelöltséggel kacérkodó s ezzel alighanem újabb konfliktusoknak megágyazó főpolgármester szavai kissé naivnak tűnnek. Nemrég Egerben bomlott fel az ellenzéki együttműködés, ám nem ez az első eset a baloldal által meghódított önkormányzatoknál.
Megelőző csapások
Vácon már az önkormányzati választás előtt nagy vita robbant ki. Az ellenzéki összefogás pártjai, az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum a végül befutó, volt LMP-s Matkovich Ilonát támogatták polgármesterjelöltként. Pontosabban csak a pártok vezetése, mert a helyi MSZP-sek egy része, élükön Bóth János elnökkel, valamint Krauze István, a váci DK-alapszervezet elnöke a független Néveri István mellé állt. Krauze végül lemondott, és több társával kilépett a pártból, amelynek így alig maradt embere Vácon. A DK vezetése úgy vélekedett, hogy az MSZP volt a felelős a kirobbant balhéért.
Budapesten nyilvánosan az első komoly feszültséget a többmilliárdos költségvetési csalással vádolt, Gyurcsány Ferenccel szoros kapcsolatot ápoló Czeglédy Csaba önkormányzati megbízásai okozták. Orosz Anna újbudai alpolgármester és pártja, a Momentum kifogásolta, hogy a helyi és az erzsébetvárosi DK-s vezetésű önkormányzat is megbízást adott az ügyvédnek. A jogász MSZP-s múltja is zavarta őket, s felhozták azt is, hogy Czeglédyt 2010 előtt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A DK persze megvédte Czeglédyt, és békét hirdetett, az ügy azonban nem tett jót a két párt viszonyának.
Nyomul az exkormányfő
A Gyurcsány-párt a szocialistákat is hamar felbosszantotta. Mindössze négy hónappal az önkormányzati választás után Pestszentlőrinc és Óbuda MSZP-s polgármestere, Szaniszló Sándor és Kiss László váratlanul bejelentette: átlép a DK-ba. A dezertálás mindenkit meglepett, hiszen mindketten ősszocialista politikusok. Kiss állítólag nem is tájékoztatta a döntésről pártja vezetését, az MSZP pedig érthető módon csalódott volt, amit egy darabig szóvá is tett. Aztán elhallgatott.
A húzás az MSZP-szövetséges Párbeszéd társelnöke által vezetett Főpolgármesteri Hivatalban is megütközést keltett, hiszen ezzel Gyurcsány Ferencé lett a legnagyobb ellenzéki frakció a Fővárosi Közgyűlésben. Forrásaink szerint Karácsony Gergelyt amúgy is bosszantja már a DK nyomulása a hivatalban, az utódpárt utódpártja – Draskovics Tibor felügyelőbizottsági elnökön keresztül – a BKK vezetésére is komoly befolyást szerzett.
A baloldali belháborúk közül a gödi önkormányzatban kirobbanó konfliktus eszkalálódott leginkább. Itt már kezdetektől feszültség uralkodott az ellenzéki összefogás tagjai között, amely leginkább a Samsung helyi beruházása miatt éleződött ki. Júniusban a DK, az LMP és a Jobbik képviselői négyen kiváltak az ellenzéki képviselőcsoportból, és új frakciót alakítottak. A momentumos polgármester, Balogh Csaba ezt követően közölte, visszavonja két alpolgármestere, az LMP-s Fülöp Zoltán és a DK-s Lőrincz László megbízatását. Miután kiderült, erre jogi lehetősége nincs, és a képviselő-testület sem vette napirendre az ügyet, megfosztotta őket hatáskörüktől. Fülöp és Lőrincz lapunknak korábban arról beszélt, hogy a polgármester nem vonta be őket az érdemi munkába, így nem is nagyon volt tényleges hatáskörük. A képviselő-testület végül fegyelmi eljárást indított a városvezető ellen, és harminc napra felfüggesztette az állásából. Balogh erre a bírósághoz fordult. Ezt követően a DK egy hangfelvételre hivatkozva azt állította, Balogh Csaba a fideszes Pintér Györgyre cserélte volna egyik alpolgármesterét, amit a polgármester és pártja is tagadott.
A IX. kerületi MSZP és DK bejelentette: a továbbiakban nem vesz részt az összefogásban”
A balhé országos nyilvánosságot kapott, és már a pártvezetésig is elért. A Momentum elnöke a Facebookon arra utalt, hogy a DK manipulálta a hangfelvételt, mire Gyurcsány Ferenc meghívta kötcsei házába az éppen a Balatonon kampányoló politikust. A volt miniszterelnök és Fekete-Győr András végül Tihanyban találkozott, s úgy tűnt, rendezték az ügyet. A gordiuszi csomót pedig úgy sikerült helyben átvágni, hogy két DK-s képviselő kikerült a pártjából. Ettől függetlenül Balogh nem hagyta magát, ám a bíróság végül mindkét alpolgármesteri felfüggesztést megsemmisítette. A konfliktus azóta sem oldódott meg, igaz, az országos pártvezetőknek legalább már nem okoz fejfájást.
Csorbuló átláthatóság
Szolnokon június végén közölte Radócz Zoltán, a baloldal volt polgármesterjelöltje, hogy felbomlott a testületben az együttműködés. Ismeretes: tavaly októberben ismét a fideszes Szalay Ferencet választották városvezetőnek, azonban szűk balos többséggel kellett megkezdenie újabb ciklusát. Időközben a Szolnoki Többség fantázianévvel ellátott koalícióból kilépett Ligeti József és Fajcsák Károly, mondván, a „baloldali politikusok választási ígéreteik ellenére belső körben osztogatják a pozíciókat”. Így a Fidesz többséget szerzett a testületben, s a bizottsági struktúrát is át tudta alakítani a polgármester.
A nyár Érden is konfliktust hozott a városvezetésre berendezkedő balos koalícióban, a repedést az Érdi Sport Kft. ügyvezetőjének megválasztása okozta. Csőzik László polgármester kiszemeltje ugyanis nem kapta meg a szükséges többséget. Az esetről beszámoló Magyar Nemzet szerint a szivárványkoalíció egyes tagjai azért is hátráltak ki Csőzik mögül, mert a polgármester a járványhelyzetre hivatkozva egy személyben fogadott el számos határozatot, csak a különleges jogrend utolsó napján negyvenhatot. „Nyilvánvalónak látszik, hogy a képviselő-testület megkerülésével Érden csorbultak az átláthatósághoz fűződő jogok” – számolt be a történtekről a kormánypártisággal bajosan vádolható Átlátszó. Az ügyben a kormányhivatal is vizsgálódott, s elmarasztalta a vezetést.
Már csak papíron létezik a bajai baloldali összefogás – közölte még júniusban a „bajai lángosos” néven ismertté vált Szabó Richárd, aki korábban támogatta a momentumos vezetést. Szerinte a Sikeres Bajáért Egyesület színeiben győztes Nyiráti Klára polgármester nem veszi figyelembe a választói akaratot. Nyiráti ezt nem így látja, ám egy interjúban a helyi baloldal kapcsán arról beszélt, „mindent megteszünk, hogy jól működjünk együtt, de kár lenne tagadni: vannak küzdelmek”.
Egri momentumos kavarás
Egerben inkább a szolnoki forgatókönyv érvényesül. Ketten is kiléptek ugyanis a korábban jobbikos Mirkóczki Ádám polgármestert támogató Egységben a Városért Egyesület frakciójából. Az LMP-s Komlósi Csaba és a momentumos Keresztes Zoltán azt mondja, elege van abból, hogy Mirkóczki egy személyben, egyeztetés nélkül hoz döntéseket. Keresztes közösségi oldalán furcsa módon azt is tudatta, hogy a hátrahagyott képviselőcsoporttal egyébként semmi gondja nincsen, sőt. Indoklásában egyebek mellett kiemelte: Mirkóczki akadályozza az előző, fideszes városvezetés elszámoltatását.
Lapunknak a polgármester arról beszélt, hogy nem került veszélybe a város működése, szó sincs kétségbeesésről, a kilépők húzása pedig „indokolatlan, alaptalan és ütemtelen”. Szerinte minden többségi döntést a képviselőcsoport jóváhagyásával hoztak. Mirkóczki úgy véli, a lépés hátterében a Momentum országos vezetése állhat, amely vagy a teljes ellenzéki együttműködés felrúgására készül, vagy csak jelezni akarja, hogy politikusai bármikor kiszállhatnak. Vagyis – véli a városvezető – ez az ügy nem Egerről szól.
A helyi Fidesz–KDNP szerint mindenesetre „most már sem víziója, sem pedig döntésképes többsége nincs a balliberális oldalnak”. Mirkóczkit egyébként aligha kedvelik a baloldali pártközpontokban, miután nemrég Karácsony Gergelynek az uniós források közvetlen megszerzését célzó népszavazási kezdeményezését bírálta, drága mulatságnak nevezve az akciót. Az elmúlt egy esztendő során a szocialistákkal is összekülönbözött.
Gréczy újra a színen
Ha már vezetési stílus: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternek bizonyosan gondja akad vele, mögüle ugyanis lényegében a teljes összefogás kisorolt az utóbbi hónapokban. Forrásaink szerint a kerületvezető először az alpolgármesteri kinevezésekkel haragította magára a szövetségeseit, majd a helyi média átszervezése és egyes közlekedési tervek sem arattak osztatlan sikert.
A IX. kerületi MSZP és DK már júniusban bejelentette: a továbbiakban nem vesz részt az összefogásban. A többször kiboruló, a kapcsolati erőszak elleni harcot szívügyének tartó Baranyinak aztán azzal kellett szembesülnie, hogy a DK a korábban nőügyeivel megbukó Gréczy Zsoltot javasolta egy önkormányzati cég felügyelőbizottságába. A többség támogatta volna a kinevezést, ezért Baranyi levette a napirendről az előterjesztést. Ezzel azonban még nem került pont a történet végére. Forrásaink szerint a polgármester aligha lesz képes kitölteni a ciklusát, ráadásul többen tudni vélik, valójában 2022-ben már a parlamentbe szeretne bejutni.
***
| Lánczi Tamás politikai elemző |
Korábban csak a kistelepülésekre volt jellemző, hogy a helyi elit nem képes az irányításra, a nagyobb települések általában képesek menedzselni a belső konfliktusokat. Különösen az utóbbi tizenöt év során stabil vezetést láthattunk az önkormányzatok élén, a 2019-es választáson azonban olyan ellenzéki koalíció indult, amelyet a politikai zsákmányszerzés és a revansvágy hajtott, s amelyiknek sem közös programja, sem közös értékei, sem közös szervezete nem volt. Ezek hiányában gyors erózió kezdődött az ellenzéki önkormányzatokban. Ehhez jött még a koronavírus-helyzet, a krízis felértékelte a személyes vezetői képességeket. A mostani nehéz időkben különös jelentőséggel bír mind az országos, mind a helyi politikában, hogy megfelelő, rátermett ember vezeti-e az adott közösséget. Számos esetben olyan vezetők kerültek a helyhatóságok élére, akik sem tapasztalattal, sem képességgel nem rendelkeznek egy összetett szervezet irányításához.
Ezekben az önkormányzatokban indult el a leggyorsabban az erjedés.
Címlapképen: „Kormányváltók”. Fekete-Győr András, Szél Bernadett, Szigetvári Viktor, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc. Fotó: MTI / Balogh Zoltán