Miért ünnepeljük bizonyos forradalmak évfordulóit? Hiszen a forradalom lényegi alkotóeleme az erőszak, annak korlátozása pedig egyik legősibb törekvésünk. Mielőtt bálványozni kezdjük e szót, Roger Scruton nyomán fontos különbséget tennünk kétféle forradalom között.
2020. október 22. 01:41
p
0
0
0
Mentés
Hahner Péter írása a Mandiner hetilapban.
Mintegy másfél évezreden át a legtöbb gondolkodó úgy vélekedett: nincs rettenetesebb annál, ha egy állami közösség tagjai egymás ellen harcolnak. A Római Birodalom óta az ilyesmit polgárháborúnak nevezték. Shakespeare királydrámáinak is a legszomorúbb jelenete, amikor az apák fiaik holttestét találják meg a polgárháború csataterein.
A 18. században a felvilágosodás hatására azonban elterjedt az a nézet, hogy az igazi aranykor nem mögöttünk van, a múltban, hanem előttünk, a jövőben. Egyre többen vélekedtek úgy, hogy a történelemben van fejlődés, haladás, az emberiség nemcsak tárgyi környezetét, de társadalmi-politikai rendszerét, sőt saját természetét is képes tökéletesíteni. Ebben az esetben viszont a rossz, az erőszak, a polgárháború a jó, a fejlődés, a haladás szolgálatába állhat.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Mi a titka a Dreher sörgyáraknak és a Zwacknak, hogy túlélték a történelem viharos évszázadait? Erről meséltek a vállalatok képviselői a Rubicon és a BKIK közös estjén.
Miért sikerült a románoknak, ami a magyaroknak nem? Igaz-e, amit a kommunista történetírók tanítottak a magyar kiugrásról? Ezekre a kérdésekre ad választ az új Rubicon.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.