A magyar alaptörvényt a történeti alkotmány vívmányainak fényében szükséges értelmezni. Nem kis részben ez nyújt védelmet az ország önállóságát érő fenyegetésekkel szemben. A jelen kihívásai, így a globális járványok vagy a migrációs válságok közepette a nemzetállam szerepe a korábbi szkeptikus jóslatok ellenére erősödni fog.
Európa föderalizálása, a nemzetállami szuverenitás elvetése, illetve az államhatárok szerepének relativizálása elkerülhetetlen történelmi szükségszerűségként jelent meg eddig a nyugati értelmiség és a politikai, gazdasági elit jelentős részének gondolkodásában. A 2015 óta tartó migrációs válság, különösen pedig a koronavírus-járvány miatti, szinte kizárólag nemzetállami hatáskörben bevezetett drasztikus intézkedések Európában és a világban azonban ettől gyökeresen eltérő jövőképet sejtetnek. A közegészségügyi válsághelyzet közepette mindenhol a nemzetállam bizonyult az egyetlen valóban cselekvőképes egységnek. A nemzetállami keretek megbízható működésének pedig egyik legfontosabb feltétele, hogy az egyes országok kiforrott alkotmányos kultúrával rendelkezzenek. Magyarország vonatkozásában e kiforrott alkotmányos kultúra abban a kapcsolatban nyilvánul meg leginkább, amely az íratlan történeti alkotmányunk és a hatályos alaptörvény között fennáll.
Az alkotmány szövegentúlmutató történetisége az országot nemzetté és közösséggé kovácsoló közös emlékezetet idézi fel
A magyar alaptörvény világszerte egyedülálló módon vert hidat saját maga és a történeti alkotmány között, előírásai szerint ugyanis a történeti alkotmány vívmányai zsinórmértékül szolgálnak rendelkezéseinek értelmezése során. Ezzel pedig az alaptörvény azon történeti alkotmány felé tárja szélesre a kapuit, amelyet az 1949-ben, a szovjet katonai megszállás és kommunista ideológiai elnyomás légkörében íródott „alkotmány” számolt fel. Magyarországnak ugyanis 1949 előtt, rövid időszakoktól eltekintve, nem volt egyetlen, különálló dokumentumba foglalt alkotmánya. Ehelyett alkotmánya a történelme során hozott, olyan kiemelkedő jelentőségű törvényekben és szokásokban gyökerezett, mint például a magyarországi polgári átalakulást meghatározó 1848. áprilisi törvények. A magyar alkotmányosság ma az alaptörvény értelmezéséhez hozzájáruló ezeréves történeti alkotmány vívmányaival válik ismét teljessé.
Az alaptörvény és az alkotmányosság fogalmának ilyetén megújulását mind a mai napig a hazai jogélet élénk vitája övezi. Vannak, akik az értelmezési mérce bizonytalan megfogalmazása miatt szkeptikusak, és vannak, akik azért aggódnak, mert a történeti alkotmány vívmányai a múlt ködébe vesztek. Vajon a történeti alkotmány valóban csak történelmi ízt ad a mának, vagy annál fontosabb szerepet játszik alkotmányos értékeink kifejezésében és megőrzésében? Ebből a szempontból tanulságos a történeti alkotmány tradícióját valló brit felfogást, valamint az Egyesült Államok alapító atyáinak álláspontját összevetni – ismeretes, hogy utóbbiak a függetlenség kivívásakor különálló alkotmányt elfogadva szakítottak a történetiséggel. A különbség leginkább az alkotmányos értékeket övező egyetértésben, illetve azok rezisztenciájában érhető tetten. Az Egyesült Királyságban élő mítosz, miszerint a bírák dolga „fellelni” a történelem kútfőiből fakadó jogot, közte pedig az alkotmányt, azt láttatja, hogy az angol jog voltaképpen nem is változik. A történelmi szemlélet beemelése egyfelől szélesebb egyetértést teremt azzal kapcsolatban, hogy mik a közös alkotmányos értékek, másfelől megóvja őket attól, hogy agresszív ideológiák könnyű prédáivá váljanak.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
Az új Digitális Polgári Kör jogászok, politológusok, történészek és közélet iránt érdeklődő polgárok részvételével működik majd.
Budaörs szerint nettó befizetővé váltak azáltal, hogy az önkormányzat saját bevételeiből vonják el a pénzeket, ez szerintük sérti az Alaptörvényt.
Ha például a tegnap esti önkényes hídfoglalókat vízágyúval oszlatták volna, akkor azt a magyar ellenzéki hídfőállásból diktatúrának minősítették volna, kissé nyugatabbra meg jogszerű fellépésnek.
Új vizsgálat indul.
A Mandiner megkeresésére Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője leszögezte, a döntés a házasság intézményét nem érinti.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Azért mindennek van határa.
