A háborúk oka az, hogy a Homo sapiens többre vágyik a túlélésnél. A hősöknek kulturális szerepük van, amelyet robotkatonákkal képtelenség pótolni – állítja egy professzor. Ő utópiák helyett az emberi magatartásból vezeti le előrejelzéseit.
Christopher Coker a háborúk természetének egyik legelismertebb szakértője. 2019-ben vonult vissza a London School of Economics (LSE) katedrájától. Illusztris pályájának tudását és tanulságait összegző könyvében a professzor felteszi a kérdést: vajon hogyan fest a háborúk jövője?
A szerző a nemzetközi kapcsolatokat liberális alapállásból elemző tudósok és újságírók markáns kritikájával indít. Személyes élménye, hogy a háborúk vizsgálatát a fősodor rendszeresen összemossa a háborúk propagálásával, közveszélyesnek ítélve mindenkit, aki életszagúan igyekszik értelmezni a geopolitikai valóságot. Szerinte éppen a háború mint ősi magatartásforma jobb megértése vezethet a kevesebb konfliktushoz.
A háború kulturális szerepének megfejtéséhez szerzőnk a mély történelemnek (deep history) nevezett iskolát hívja segítségül. E megközelítés lényege, hogy a jelenkor politikai mintázatait nem csupán az emberi civilizáció kiépülése óta felhalmozott tapasztalatok alapján, de szélesebb, evolúciós léptékű időhorizonton vizsgáljuk. Coker szerint a háborúk oka az, hogy szemben az összes többi földi lénnyel, amelynek egyetlen rövid és hosszú távú célja a túlélés, a Homo sapiens többet akar. E tulajdonság egyik legérdekesebb manifesztációja a Star Trek-szindrómaként emlegetett jelenség, miszerint ha egy generáció meghatározó könyv- vagy filmélményeiben kiemelt szerephez jut valamilyen képzeletbeli fegyver, akkor az adott nemzedék felcseperedő szakemberei nem nyugszanak, amíg az eszközt létre nem hozzák a valóságban.
A Brain Bar alapítójával az idén tizedik születésnapját ünneplő jövőfesztiválról, egyetemi szemléletformálásról, új kötetéről és a katonaság regeneráló erejéről beszélgettünk.
A ChatGPT és más mesterségesintelligencia-eszközök új lehetőségeket kínálnak, azonban az ezzel járó kockázatok is megnőttek.
Sheehan Quirke 500 nap alatt másfél millió követőre tett szert Twitteren (X-en), ahol kulturális tartalmakat oszt meg. Quirke-el beszéltünk a projektjéről és a modern városok boldogtalanságáról.
Esterházy Mátyás, Szoboszlai Dominik menedzsere árult el érdekességeket a siker hátteréről.
Különc civilizációkutató, a Z generáció mentális állapota és mesterséges intelligencia – szeptember 21–22-én kilencedszerre rendezik meg a Brain Bar jövőfesztivált. Az alapítóval, Böszörményi Nagy Gergellyel beszélgettünk.
Peter Turchin csütörtökön ad elő a Brain Baron.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
