Nem áll túl jól a progresszív politizálás liberális poszterfiúja az október végi választás előtt Kanadában: Justin Trudeau-nak nem tettek jót az elmúlt hónapok botrányai – igaz, ellenfelei sem túl acélosak. Választási körképünk a világ második legnagyobb területű országából.
Amikor a 2011-es választáson a mifelénk CEU-rektorként ismert Michael Ignatieff vezetésével a Kanadai Liberális Párt története legrosszabb eredményét érte el, kevesen gondolták volna, hogy négy évvel később kényelmes többséggel alakíthat majd kormányt – az pedig végképp abszurdnak tűnt volna, hogy ezt a kormányt Justin Trudeau vezeti majd. Őt ugyanis pehelysúlyú politikai szereplőnek tartották, és nem véletlen a megfogalmazás: politikai imázsát jól jellemző eset volt, amikor 2012-ben egy tévében közvetített bokszmeccsen ringbe szállt egy konzervatív szenátor ellen. Trudeau mégis felküzdötte magát a hatalomba, a gúnyolódást pedig hirtelen a nemzetközi haladás ikonjának járó hozsannák váltották fel.
Donald Trump újra támadóállásba helyezkedett – ezúttal nemcsak Kanada, hanem az Európai Unió digitális szabályozása ellen is. A techóriásokat sújtó adók miatt felfüggesztett kanadai tárgyalások hátterében valójában egy globális játszma bontakozik ki: ki szabályozhatja a digitális világot és ki húzhat belőle hasznot?
Felkavaró jelenet.
Ottawa visszavonta az amerikai techcégeket sújtó tervezett digitális adót.
Mark Rutte szerint egy nagyon fontos célt ér el hamarosan minden tagállam, amit hazánk már rég teljesített.
Rég nem látott intenzitású erdőtűz szezonra készülnek a sarkvidéki országban.
Az amerikai bíróság döntése mozgatja a piacot.
Már a cukrászokat is megihlette a magyar kutatóűrhajós.
Arról az országról beszélünk, amelynek a legnyugatabbi csücskében férfiakat vernek agyon a a toborzó vadállatok.
