A kritikátlan támogatás nem tesz jót a kormányzásnak

Igazak a hírek? Balog Zoltán református püspök lesz?

Hála Istennek, ezt nem az újságírók döntik el, és nem is a politikusok. A reformátusok elég erősek és önállók ahhoz, hogy eldöntsék, kik legyenek a vezetőik. Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy foglalkoztat-e a magyar keresztény közösség, ezen belül a reformátusság jövője, akkor a válaszom az, hogy nagyon. Miként lehetne tovább erősíteni mindazt, amit ezek a közösségek az embereknek adni tudnak? Erről együtt gondolkodni, ezért tenni azokkal, akiknek ez ugyancsak szívügyük, izgalmas lelki, szellemi vállalkozás.

A hírek szerint már javában kampányol.

Arra gondol, hogy igét hirdetek? Megválasztott lelkész vagyok a saját gyülekezetemben. Ez a dolgom.

Másfél éve új feladatot kapott: a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként önt kérte fel a miniszterelnök a jobboldali, polgári értelmiségi holdudvar megszervezésére, valamint a kormányzat szellemi megalapozására. Hogy áll ez a munka?

2003 óta dolgozom a Polgári Magyarországért Alapítványban, 2007 óta vagyok elnök. Kiadványokkal, fórumokkal, képzésekkel mindig is ezt a munkát végeztük. Bár igaz, hogy amikor ezzel egyidejűleg kormányzati és parlamenti megbízatásom is volt, az alapítvány kicsit háttérbe szorult. Még szerencse, hogy volt ebben az időszakban egy kiváló főigazgatónk Gulyás Gergely személyében.

A szellemi holdudvar szervezésének fontos állomása Kötcse. Hogyan született a kötcsei piknik ötlete?

Kötcsén 2004 óta találkozunk, az idei volt a 19. alkalom. Először 80-100 fő jött el, ma már az 500 fős felső határt is nehéz tartani. A 2002-es választási vereség komoly trauma volt a polgári oldalnak. Nyilvánvalóvá vált, hogy kell egy olyan szervező erő, amely összefogja a minket támogató embereket, fórumot biztosít arra, hogy értékeljük az aktuális kormányzatot és azt, hogy egyáltalán mit tehet a polgári közösség olyankor, amikor nincs kormányon. A polgári, keresztény, nemzeti világ így tudta a nevére venni, inkább utólag, az első Fidesz-kormányzást, és szellemileg, lelkileg előkészítette a következőt.

Melyik volt az eddigi legemlékezetesebb piknik?

A 2009-es, amikor a későbbi miniszterelnök meghirdette a centrális erőteret. Abban az évben tettünk egy kivételt, 2004-től kezdve ugyanis minden beszédet archiváltunk, de nem hoztuk nyilvánosságra, ezt viszont lehoztuk egy ellenzéki lapban, a Nagyításban, hogy mindenki lássa, mire készülünk. 2010-ben meg is nyertük a választásokat.

Tehát akkor az összes többi beszéd is megvan.

Igen, de nem hozzáférhetők.

Ki őrzi ezeket a titkokat?

Én. Szerényebben: a Polgári Magyarországért Alapítvány.

Mikor férhet hozzá a nyilvánosság?

Távlatban gondolkodva érdemes lenne egyszer könyvben olvasható változatban kiadni.

Kötcsét a zártsága miatt körüllengi a titokzatosság és az exkluzivitás. Mindenki csak találgatja, hogy miről tart ott előadást a miniszterelnök. Miért van az, hogy még a jobboldali tábor nagy része is csak Csuhaj Ildikó ATV-s újságíró tollából értesülhet arról, hogy mi hangzik el?

Ez zárt körű rendezvény. Más a közvetlensége az eszmecserének, ha közvetíti a televízió, mint amikor magunk között vagyunk. Csuhaj Ildikó egy külön történet, ahogy az is, hogy mit írnak meg, és hogy valóban úgy volt-e.

Hogyan biztosítják, hogy ne szivárogjon ki semmi?

Erre eddig még nem került sor. Volt olyan újságíró, akit meghívtunk, aztán a rendezvényt követően elkezdett róla írogatni. Elmondtam neki, hogy vendégként hívtuk meg, nem újságíróként, és ha legközelebb erről ír, akkor nem hívjuk meg többet. Ez ma elég jó szabályozó erő a polgári oldalon. Soha nem szivárgott még ki semmi, ami súlyosan ártott volna a mi oldalunknak.

Tehát nincs motozás.

Nincs. Nem is akarunk rágörcsölni erre. Ez tényleg baráti találkozó, visszatérő vendégekkel. Van például egy állandó kürtőskalácsosunk, aki már tíz éve ingyen kürtőskaláccsal lát el minket, mások kiváló borokat hoznak, és bevált főzőcsapataink is vannak. Az egésznek van egy kedves piknikhangulata. Nem akarjuk ezt elrontani azzal, hogy nekiállunk motozni. Annyi biztonsági intézkedés van, hogy bejönni csak meghívóval lehet. Voltak olyan idők, amikor nagyon szerették volna megtudni, mi hangzik el, és a szomszéd telken az egyik televízió pincét bérelt ki, hogy a szellőzőnyíláson keresztül lehallgassák a rendezvényt.

Sokakban van sértettség amiatt, hogy nem kapnak meghívót.

Ezt a kockázatot nekünk vállalnunk kell. Vannak más rendezvényei a polgári oldalnak, olyanok, ahol mindenki elfér.

Mi alapján zajlik a meghívás?

Olyan embereket hívunk meg a tudományos, kulturális, gazdasági, politikai és egyházi életből, akik véleményformálók, támogatnak minket, vagy kíváncsiak ránk, alapvetően jóindulatúak, és értékközösséget vállalnak velünk.

Mit csinál az alapítvány két Kötcse között?

Év közben is rendszeresen tartunk rendezvényeket, például a februári miniszterelnöki évértékelőt. Ezenkívül mi vagyunk az egyetlen pártalapítvány Magyarországon, amelynek engedélyezett felnőttképzési rendszere van. Több ezer fideszes önkormányzati képviselőnek tartunk képzést, melynek keretében csütörtöktől vasárnapig a párt gyakorlatilag minden helyhatósági képviselője vagy képviselőjelöltje előadásokon vesz részt politikai kultúra, kommunikáció, Fidesz-történet, Európai Unió, önkormányzati politizálás és hasonló témákban. Továbbá szalonokat, kisebb konferenciákat szervezünk Budapesten, valamint együttműködünk német pártalapítványokkal, a Konrad Adenauer Alapítvánnyal és a Hanns Seidel Alapítvánnyal is. Ez azért is fontos, mert amikor a pártkapcsolatok vagy az állami-kormányzati kapcsolatok lehűlnek, a pártalapítványok ott vannak a háttérben. Ez a párbeszéd sokat segít, hogy a kapcsolatok megújuljanak.

Az elmúlt évek állandó témája a Fidesz „egybites” politikai kommunikációja, valamint hogy a korrupció miatt a konzervatív értelmiség kifarolt a párt mögül. Ön hogy látja?

Ez mítosz, amellyel az ellenzék szeretne operálni. Nem állítom, hogy nincs elégedetlenség, hiányérzet a polgári oldal kiművelt emberfőiben. Ezekben az emberekben az átlagosnál nagyobb az igény arra, hogy értsék is, mit miért teszünk, és elvárják, hogy bevonjuk őket a döntéshozatalba. De ez minden kormányzás nehézsége: hogy miként lehet úgy döntéseket előkészíteni, hogy hatékonyak legyenek, akkor kerüljenek csak nyilvánosságra, amikor szükséges, és közben azok is be legyenek vonva, akik hivatalilag nem viselnek felelősséget, de hozzá tudnának tenni a döntések minőségéhez.

Részben ennek a rétegnek az elérése az alapítványunk feladata. Négy szervezet, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, valamint a Professzorok Batthyány Köre minden évben fórumokat szervez, hogy az értelmiségi bázis el tudja mondani kritikáját, ötleteit, javaslatait. Ezeket aztán írásos formában ki is adjuk.

A korrupcióval, a migrációs kampány leegyszerűsített kommunikációjával kapcsolatban éppen a választás után jött ki egy ilyen anyag.

Ezeket az ellenzéki sajtó persze megpróbálja mindig úgy beállítani, hogy már a saját értelmisége is nekimegy a Fidesznek, csak azért, mert voltak kritikus hangok is az anyagban. A kiadványnak egyébként én voltam az egyik kiadója, miközben miniszter voltam. Ennyit arról, hogy az értelmiség elhagyta a Fideszt. Ez a szükséges üzemzaj, amelyet én kritikus szolidaritásnak nevezek. Az értelmiség kritikátlan támogatása amúgy sem tesz jót a kormányzásnak. Meg lehet találni azt a módot a bírálatra, amelyből világosan kiderül, amit József Attila így fogalmaz: „érted haragszom, nem ellened”.

A kritikákat megfogalmazók éppen azt mondják, hogy amint leírják a bírálatot, egyből az ellenzéki oldalra tolják őket, és rájuk sütik az „áruló” pecsétet. Innentől igen nehéz „kritikus szolidaritást” gyakorolni.

Kérdés, hogy az illetőt tolják, húzzák vagy magától megy. Érthető, hogy egy ellenzéki sajtótermék rögtön felkapja, ha valami kritikusat lát olyan emberektől, akik velünk vannak. Meg kell találni a megfelelő fórumokat. A Professzorok Batthyány Köre ilyen kör, ahol mindig születtek kritikus megszólalások, amelyeket akár kormányellenesnek is lehetett volna titulálni. De soha nem tettük. Persze mindig vannak túlbuzgók, akik rögtön ellenséget kiáltanak.

Korábban a piknik állandó vendége volt Bod Péter Ákos, Pálinkás József és Chikán Attila is. Ma már az ATV Egyenes beszéd című műsorába járnak. Nem kár értük?

Ez az ő választásuk. Senki nem küldte el őket. Pálinkás József egyébként nemcsak vendég, de előadó is volt korábban. Az ő munkásságát nagyon értékesnek tartom. Tudománypolitikához értő, okos tudósemberről van szó. Az, hogy ő az MTA átalakítása kapcsán kritikusan nyilvánult meg, hozzátartozik az élet rendjéhez.

Azért Pálinkás József tovább megy ennél. Legutóbbi nyilatkozatában már arról beszélt, hogy még 1989 előtt sem volt ennyire centralizált a rendszer.

Ebben nem értek vele egyet.

A rendszerváltó értelmiség balatonszárszói találkozója a kilencvenes években még pezsgő vitafórum volt, mostanra az egész rendezvénysorozat lecsengett. A korábbi résztvevők felett eljárt az idő. Kötcsét nem fenyegeti a szárszósodás veszélye?

Mindig van friss hús, témában is, emberben is. Négy éve már például, hogy Novák Katalin kezdeményezésére Király Nóra szervezésében gyerekmegőrzést is vállalunk, mert jönnek a fiatalok, és hozzák a gyermekeiket. Kötcse arra is jó alkalom, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak a vérkeringésbe, és a szellemi eszmecsere aktív részesei legyenek. Ráadásul az ellenzéki oldal nagyon magába forduló lett egy idő után, egyszerűen elment mellette a világ. A helyzet az, hogy a nagy témákat, melyek meg fogják határozni Európa és Magyarország jövőjét, mind mi hoztuk be a szellemi diskurzusba.

Kivéve a klímaváltozás ügyét. A jobboldal mintha kellemetlenül érezné magát a nemzetközi baloldal által felkarolt zöld téma miatt. Pedig a nyilvánvalót nem kellene tagadni, mert akkor a jobboldal is úgy jár, mint a baloldal a migrációval.

A bajom ezzel az, hogy van egy ökoideológia, amelyet csak csomagban lehet megvenni. A baloldal szerint az az igazi klímavédő, aki egyúttal genderpárti is, aki elutasítja az atomenergiát, emellett migrációpárti, globalista és multikulturális. Ezt így, csomagban árulják nekünk. Ha ebből bármelyiket nem vagy hajlandó elfogadni, már rád sütik a bélyeget, hogy nem fontos számodra a környezetvédelem.

De a jobboldal sem jár el helyesen, ha a csomag elfogadhatatlan elemei miatt a klímaváltozás ügyét elkezdi relativizálni, vagy akár tagadni.

Nem tagadjuk, hiszen fontos kérdésről van szó. A természetes környezet megőrzése ősi, keresztény, konzervatív gondolat, úgy hívják: teremtésvédelem. Ezt tehát nem ma találták ki. A technikai civilizáció rohamos előretörése óta téma, hogy mi lehet ebben a keresztények feladata. Két dolgunk van: az egyik, hogy leleplezzük ezt az ökoideológiát, a másik, hogy támogassuk azokat az intézkedéseket és életformát, amely segíti az embert békében együtt élni a természettel. Nagyon rövidzárlatos gondolkodás volna, ha a jobboldal csak azért utasítaná el a klímaváltozás tényét, mert erősen manipuláltan csomagolják.

Ön személyesen hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez?

Nagyon nem szeretem a műanyagot. Amellett vagyok, hogy korlátozzuk a használatát, de úgy, hogy ez ne okozzon gazdasági összeomlást. S azt sem szeretem, amikor meggondolatlanul produkáljuk a szemetet olyankor, amikor másként is lehetne például enni és inni. A környezettudatosságban rosszul állunk Magyarországon. Bőven van tennivalónk, az oktatás területén és a kormányzati politikában is.

Címlapkép: Földházi Árpád