Az országspecifikus ajánlások nem az állampolgárok jólétéért, hanem a befektetők érdekeiért készülnek Brüsszelben.
Megjelent a napokban az uniós tagállamok számára elkészített uniós országspecifikus ajánlás. Az éves ajánlásgyűjteményben az Európai Bizottság olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek kiszámíthatóvá teszik az adott ország gazdaságát, végrehajtásuk az államadósság és a költségvetési hiány fokozatos csökkenését eredményezné és az uniós szakpolitikák végrehajtását segítené elő.
Az ajánlások ugyanakkor nem az uniós állampolgárok jólétét és életszínvonaluk emelését célozzák, hanem a nemzetközi befektetők elvárásait, sőt ezek végrehajtása komoly megszorításokat jelentene, mivel a jóléti kiadások lefaragásával csökkenthetők egy ország kiadásai, a kötelezettségek csökkentése pedig a befektetőknek, nagyvállalatoknak vonzó, mivel az ő szemszögükből ez kisebb kockázatot jelent.
Brüsszel idén közzétett javaslatai nem sokban különböznek az elmúlt évek ajánlásaitól, ezúttal ugyanakkor az a legfontosabb kérdés, hogy a Tisza Párt követi-e az Orbán-kormányok konfrontatív politikáját, vagy megpróbálnak eleget tenni az EU elvárásainak, ám ebben az esetben számolniuk kellene a népszerűségük meredek visszaesésével. Egyelőre a Magyar Péter vezette kormány próbálja elkerülni, hogy egy nemzeti érdekekkel ellentétes, tisztán EU-párti politikai erőként azonosítsák.
Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak magyar lakosságra gyakorolt hatásáról, azaz
Jelentős anyagi terhet jelentene a magyar háztartásoknak
a lakossági rezsicsökkentés megszüntetése, az árszabályozás kivezetése, a nyugdíjrendszer finanszírozásának a csökkentése, vagy a nyugdíjkorhatár emelése, valamint az orosz energiahordozó import leállítása
– fogalmazott a Mandiner megkeresésére Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
Az Európai Bizottság rendszeresen azt javasolja, hogy a piaci torzításokat okozó intézkedéseket – például egyes árszabályozásokat, különadókat vagy általános energiatámogatásokat – fokozatosan vezesse ki Magyarország, és helyettük célzott támogatások segítsék a rászorulókat – részletezte az MCC szakértője.
Véleményünk szerint a lakossági energiaellátást továbbra is közszolgáltásként kell tekinteni, ahol a piaci szabályok nem érvényesülhetnek korlátlanul. A lakosságot nem lehet kitenni a szankciók, a háborús-, és a kereskedelmi konfliktusok közvetlen hatásának, ami miatt akár nagyságrendi árkülönbségek is kialakulhatnak már rövidtávon is
– mutatott rá Toldi Ottó, aki felidézte, 2013 után a lakossági áramár Magyarországon fokozatosan az EU országok átlagárának a 36 százalékára csökkent. A földgáznál ez az érték 31 százalékát jelenti. A következetesen végrehajtott rezsipolitika eredményeként a 2013 előtt jellemző 25 százalék fölötti díjhátralék arány mára pár százalékosra csökkent, a késedelmes fizetés pedig 10 százalékra.
Az uniós végrehajtó testület szerint a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága javításra szorul, különösen az öregedő társadalom miatt – mutatott rá Toldi Ottó. A javaslatok nem konkrétan a nyugdíjcsökkentésről szólnak, hanem a rendszer pénzügyi fenntarthatóságáról. Ez azonban nem képzelhető el a nyugdíj kiadások visszafogása nélkül, azaz a 13. és a 14. havi nyugdíj megvonása, vagy csökkentése nélkül. Sőt,
a nyugdíjkorhatár további emelése is napirenden van.
„Ezt azonban méltatlannak tartjuk az életük nagy részét munkával töltő idősebb honfitársainkkal szemben. Az Orbán-kormány nem csak, hogy meg tudta teremteni ezen kiadások pénzügyi alapját a nyugdíjjárulékból és az extraprofitadókból, de évről évre tovább növekedtek a nyugdíjasok bevételei. Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó: a Tisza kormány ezen juttatások megőrzését ígérte a választási kampányban” – idézte fel a szakértő.
A védelmi kiadásokkal kapcsolatban talán a legnagyobb a konszenzus. A parlamenti pártok támogatják a NATO által elvárt magasabb védelmi ráfordításokat, és 2022 óta a GDP 2 százaléka felettiek az évenkénti honvédelmi kiadások. A Bizottság 2026-os ajánlásai is lehetőséget biztosítanak a védelmi kiadások növelésére a költségvetési szabályok rugalmasabb alkalmazásával.
„A jelenlegi geopolitikai helyzetben nyilvánvaló, hogy diverzifikálni kell az importlehetőségeket és a tranzitutakat, de ez nem szabad, hogy az orosz energiáról való teljes leválást jelentse” – fejtette ki Toldi Ottó. Ennek megfelelően a meglévő határkeresztező vezetékek és interkonnektorok fejlesztésén túl több, a diverzifikációt támogató koncepció is megvalósult, vagy a szándék szintjén megjelent az orosz-ukrán háború kitörése után. „A földgáznál a meglévő import és tranzitutak mellett hét új alternatív lehetőséget alakítottunk ki legalább szándéknyilatkozat szintjén, kőolajnál hármat, a nukleáris energia terén két új opció nyílt meg fűtőelem vásárlásra és elkezdődött egy amerikai együttműködés a kis moduláris reaktorok beszerzése (SMR) terén is.”
Több elemző műhely számításai, és a jelenlegi EU-s energiaárak összehasonlítása is azt mutatja, hogy az orosz földgáztól valaha függő, mára teljesen levált országokban 80-100 százalékkal növekedett a lakossági ár, az áram esetében ez a szám 40-60 százalék. Jobb ötletünk nincs, ha az új kormány a lakosság érdekeit akarja a képviselni a jövőben, nem tehet mást, minthogy követi az eddigi irányt
– tette világossá a szakember.
„Semmi kivetnivaló nem lehet Magyarország tiszta energia átmenetét illetően 2010-óta” – hangsúlyozta az MCC vezető elemzője.
A teljes megújuló áramtermelés 2025-re 38 százalékát tette ki a teljes magyar villamosenergia termelésnek. Ezzel alaposan, 63 százalékkal túlteljesítettük a Nemzeti Energia és Klímaterv 2025-ös 23,9 százalékos célszámát.
„Ez elsősorban a 2018-as 340 MW-ról mára 8500 MW-ra növő napelemes termelésnek (PV) köszönhető, ami 25-szörös növekedésnek felel meg. Ennek tudható be, hogy az átlagosan 32 százalékos áramimportunk 2025-re 20 százalék közelébe csökkent. A megújulók aránya a hőtermelésben 12-13 százalék volt 2010-ben, 2025-ben elértük a 25 százalékot, azaz megkétszereztük az elmúlt másfél évtized alatt” – részletezte Toldi. Ez elsősorban a geotermikus távhőkapacitás növekedésének a villamos fűtés-hűtés elterjedésének köszönhető, de a biomassza-alapú fűtés is stabil maradt. A megújulók aránya a közlekedésben 2010-ben 6–7 százalékos volt, ami szinte teljes egészében a bioetanol és biodízel bekeveréséből származott. Kiemelkedő, hogy elértük 2023-ra a 14-15 százalékos arányt, az elektromos közlekedés terjedését is figyelembe véve.
Javasoljuk az új kormánynak a 2024-ben frissített, Brüsszel által is elfogadott Nemzeti Energia és Klímaterv cél- és eszközrendszerének adaptálását, mert ez elvezet majd a 2030-as és a 2040-es célok eléréséhez, mint azt már a gyakorlat bizonyította.
A bizottsági ajánlások gyakran nem veszik figyelembe az emberek szükségleteit. Erre jó példa, hogy az Európai Bizottság több éve javasolja a megfizethető lakhatás javítását, a szociális bérlakásállomány fejlesztésével. A 2010-2026 időszakban a Fidesz kormányok elsősorban a tulajdonszerzés támogatására építették a lakáspolitikájukat (CSOK, falusi CSOK, Babaváró, Otthon Start és egyéb konstrukciók), a szociális bérlakásépítés nem tartozott a prioritások közé.
Egyetlen fontos praktikus szempont, ami megfontolandó, hogy míg a tulajdonosok folyamatosan gondoskodnak az ingatlan karbantartásáról, felújításáról, addig a szociális bérlakások esetén ez az államra hárulna ez a kötelezettség, hatalmas és állandó költségigénnyel a bérlakások felépítése után is.
Nagyon ki kell hangsúlyozni a szociális bérlakás- és a bérlakás-modell közti különbséget. Míg az előzőnél a gondoskodó állam hitelezi meg és viseli a nem piaci alapú működtetés szociális részét, a piaci alapú bérlakás építés és üzemeltetés a méltányos profittermelésen alapszik
– hívta fel a gyakori félreértésekhez vezető különbségre a figyelmet Toldi Ottó. A Mandiner kérdésére rámutatott, érdemben nem teljesíthetők ezek az ajánlások 2026. augusztus 31-ig, de az országspecifikus ajánlásokat középtávra határozza meg az Európai Bizottság. Legfeljebb jogszabályokat, terveket, költségvetési módosításokat és ütemterveket lehet addig elfogadni.
A bizottság is 2026–2027-re kéri az intézkedéseket, nem két-három hónap alatt, de aligha teljesíthető ebben az időintervallumban is az orosz energiafüggőség tényleges felszámolása, a közlekedés zöldítése, a szociális lakásállomány érdemi növelése, valamint a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának valódi javítása.
Ezek több éves folyamatok – tette hozzá Toldi Ottó.
Nyitókép forrása: MTI/EPA/Olivier Matthys
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Orbán Viktor a vallásszabadságra hivatkozott.
A Tisza-kormány átalakítaná a közjegyzői rendszert is.
A szlovák kormányfő nem támogatja a kétoldalú témák politikai eszközzé tételét.
Világossá kell tenni, hogy ez nem egy párt vagy pártok alaptörvénye. Ez a magyar társadalomé, a nemzeté, amelynek létrejötte komoly tudományos kutatásokon alapszik.
Magyar Péter miniszterelnök nem zárta ki a paktum alkalmazását.
Mutatjuk, hogy alakul az Országgyűlés hétfői menetrendje.
A 80 dolláros határt feszegeti, ám a bizonytalanság most nagyobb, mint a háború előtt – mondta a Mandinernek Sebestyén Géza.
Ha Bardella jövőre győz a francia elnökválasztáson, hosszú ideje először lenne szuverenista vezetője egy nyugat-európai országnak.
