Ezért az elemző is fontosnak tartja, hogy a jegybanki vezetés kommunikációja sem vált lazává. Többször hangsúlyozták, hogy a magyar infláció még így is magas, az uniós átlag háromszorosa és a régiós versenytársaknál 10 százalékponttal nagyobb. Ennek okaként több országspecifikus tényezőt jelöltek meg, mint az ársapkákat, a magas államháztartási hiányt, ugyanakkor az árfolyam gyengülését vagy a súlyos aszályhelyzetet nem sorolták ide.
Regős szerint a szigorú kommunikáció a piacoknak azt üzeni, hogy továbbra sem dől hátra a jegybank, nem engedi el az infláció elleni küzdelmet, nem lesz túl gyors a lazítás – ez pedig a forintnak segíthet. Ugyanakkor a két megjelölt tényező nem arra utal, hogy a kormányzat és a jegybank közötti összhang erőteljesebbé vált volna, ami a forint szempontjából kedvezőtlen előjel.
A jegybank 2022. októberi döntése a 18 százalékos kamat bevezetéséről Regős Gábor véleménye szerint is indokolt volt, hiszen ez stabilizálta az árfolyamot. Ennek okaként a jegybank az uniós források körüli vitákat, az Északi Áramlat felrobbantását és a háború eszkalációját jelölte meg – ugyanakkor helyesnek ítélve a szigorítás pár héttel korábbi leállítását.
Hasonló ütemben folytatódhat a lazítás
A következő hónapokban – amennyiben nem történik semmilyen negatív, váratlan esemény, és a forint sem gyengül – folytatódhat a lazítás, és ennek mértéke kapcsán a mai lépés irányadó lehet, azaz a havi ütem továbbra is 100 bázispontot teheti ki. Ez azt is jelenti, hogy az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamatot szeptemberben érheti el - véli a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.