Mai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően döntött, és ezzel megkezdte a tényleges monetáris lazítást: az egynapos betéti eszköz kamata a korábbi 18 százalékról 17 százalékra csökken. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jegybank a várakozások közül a nagyobb lépést, a 100 bázispontot választotta, azaz a kockázati megítélésben tartós javulást érzékelt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A Magyar Nemzeti Bank közleménye alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint a kockázati környezet tartós javulása lehetővé teszi, hogy a jegybank további lépéseket tegyen a kamatkörnyezet normalizációjának irányába. Ezek alapján a Tanács mai ülése során május 24-i hatállyal
- A kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 18 százalékról 17 százalékra mérsékelte, valamint
- A kamatfolyosó felső szélét jelentő O/N fedezett hiteleszköz kamatát 100 bázisponttal 19,5 százalékra csökkentette.
- A Tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében a korábbiaknál 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak.
Regős Gábor kommentárjában a döntés értékeléseként kiemeli, hogy a 17 százalékos kamat természetesen nem alacsony, azaz a hitelpiac így is csak fokozatosan fog beindulni. Ugyanakkor a 24,0 százalékos infláció sem az, tehát bár a hitelpiac szempontjából kedvező lenne, az óvatos mérséklés indokolt, nem lehet ennél gyorsabb ütemben lazítani.
Ezért az elemző is fontosnak tartja, hogy a jegybanki vezetés kommunikációja sem vált lazává. Többször hangsúlyozták, hogy a magyar infláció még így is magas, az uniós átlag háromszorosa és a régiós versenytársaknál 10 százalékponttal nagyobb. Ennek okaként több országspecifikus tényezőt jelöltek meg, mint az ársapkákat, a magas államháztartási hiányt, ugyanakkor az árfolyam gyengülését vagy a súlyos aszályhelyzetet nem sorolták ide.
Regős szerint a szigorú kommunikáció a piacoknak azt üzeni, hogy továbbra sem dől hátra a jegybank, nem engedi el az infláció elleni küzdelmet, nem lesz túl gyors a lazítás – ez pedig a forintnak segíthet. Ugyanakkor a két megjelölt tényező nem arra utal, hogy a kormányzat és a jegybank közötti összhang erőteljesebbé vált volna, ami a forint szempontjából kedvezőtlen előjel.
A jegybank 2022. októberi döntése a 18 százalékos kamat bevezetéséről Regős Gábor véleménye szerint is indokolt volt, hiszen ez stabilizálta az árfolyamot. Ennek okaként a jegybank az uniós források körüli vitákat, az Északi Áramlat felrobbantását és a háború eszkalációját jelölte meg – ugyanakkor helyesnek ítélve a szigorítás pár héttel korábbi leállítását.
A következő hónapokban – amennyiben nem történik semmilyen negatív, váratlan esemény, és a forint sem gyengül – folytatódhat a lazítás, és ennek mértéke kapcsán a mai lépés irányadó lehet, azaz a havi ütem továbbra is 100 bázispontot teheti ki. Ez azt is jelenti, hogy az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamatot szeptemberben érheti el - véli a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Ezt az ütemet tekintve a piacok reakciója ugyanakkor lényeges, hiszen az infláció elleni harc nem teszi lehetővé a mostaninál gyengébb forintárfolyamot. Regős Gábor jó hírnek tartja, hogy a forint a mai bejelentés hatására nem gyengült, így a piac a döntést már beárazta, az nem volt ellenére. Ez amiatt is lehet, mivel a mai kamatdöntés nyomán a monetáris politika továbbra is szigorú maradt, de egy fokkal kevésbé szigorú lett, mint eddig volt.
Regős Gábor szerint a kérdés az lesz, hogy ha összeér a két kamatláb, akkor milyen ütemben folytatódik a kamatcsökkentés, egyáltalán folytatódik-e vagy egy kis időre leáll. A jegybanki vezetés hangsúlyozta, hogy
Most minden azon múlik, mennyire lesz tartós az iráni-amerikai megállapodás. Ha tényleg vége a háborúnak, az a magyar gazdaságra, így a forintra nézve is nagyon jó hatással lehet, de más területeken is megérezhetjük a döntés következményeit, így például az üzemanyagáraknál.
A képviselő a vele szemben megfogalmazott gyanúsítást alaptalannak tartja, ezért ellene panasszal élt.
Már 91,8 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le az MNB-ügyben, miközben közel száz ember került a hatóságok látókörébe.
Még május elején tett feljelentést a jegybak új vezetése hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettének gyanújával.
Az MNB elnöke arról is beszámolt, eddig mennyi pénzt sikerült megtakarítaniuk.
Rekordot döntött a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank, ami jó hír az új kormánynak is.
Átalakítja portfólióját a Mediaworks.
Gyopáros Alpár, a Fidesz országgyűlési képviselője reagált a csermajori menekülttábort övező vitákra.
