Próbálok párhuzamokat találni a magyar és ukrán történelem között

Akkor távolítsuk el a tested 2/3-át és nézzük meg, hogy szerinted azzal tönkretettünk-e.

Megengedő vagyok, te választhatod megmelyik 2/3 legyen.
Magyarország, akit a 133 nap miatt nem hívtak meg a béketárgyalásokra, nem választhatott.

"Holnap, (brit meghívásra és pénzen) Londonba megyek, ahol a legfontosabb kutatóintézetekkel fogok háttérbeszélgetni. Ott is el fogom mondani, ahogy pár éve Washington szinte minden agytrösztjében is volt alkalmam elmondani: "

Hát ezért ruszofóbiás Attila. Mert ha nem lenne az, nem hívnák meg a nyugati fontos intézmények, odalenne a megélhetése. Örülök, hogy ezt ő írta le, mert ez sok mindent megmagyaráz.

Mi, 'jelentős rész' akkor sem támogatnánk a "jelen nyugati rendet", ha megszűnne a határon túli magyarokkkal szembeni diszkrimináció. Mert a "jelen nyugati rend" felszámolni készül a hagyományos keresztény és polgári európai civilizáció alapjait.

Kétségkívül szép gesztus lenne az 'ukránoktól', ha visszaállítanák a kárpátaljai magyarok elvett jogait, de az anyanyelv használatának joga nem valami különleges jog, hanem magától értetődő. És nem csak a magyar anyanyelvé, hanem az orosz anyanyelvé is. És akárhogy csűrik-csavarják, a jelenlegi borzalmas háború kiindulópontja az volt, hogy a rutének presszió alá helyezték a nagyjából húszmillió orosz anyanyelvű állampolgárukat a nyelvük és identitásuk megváltoztatása céljából.

Demkó úr bizonyára jól tud hízelegni a rutén sovinisztáknak, de aligha valószínű, hogy ennek bármi jeletősége van. Ez a háború alighanem hosszú időre éket ver a két keleti szláv náció közé, a rutének pedig fokozatosan rá fognak jönni, hogy kihasználták őket az amerikaiak és a hatalmas emberáldozat ellenére nem fogják megkapni a vágyott nyugati életszínvonalat, mert azért mindenkinek magának kell megdolgoznia. A megvilágosodás több évtizedig fog tartani és minden bizonnyal a kárpátaljai magyarok is áldozatai lesznek. Szerencsés esetben a maradékaik át tudnak menekülni a határon. Az oroszok pedig bizonyosan el fogják venni azt, amit a magukénak tartanak, ha megpukkadnak a nyugatiak, akkor is. Hogy megéri-e majd nekik, az más kérdés.

Sajnos igazad lehet, a nyugati arrogancia, a szegényebb, exszocialista tagországok lenézése és másodosztályúként kezelése tipikus dolog: nyilván úgy vannak vele, hogy meghallgatják, bólogatnak, és tesznek rá magasról - amikor maguk közt vannak, még ki is beszélik.
Ebből az is következik, hogy az új tagállamoknak egymással kellene összefogni, mert a régi tagállamok mindig is úgy fogják alakítani a szabályokat, hogy az újak soha érhessék utol őket: számukra piacként és munkaerő-forrásként jók. Ehhez az összefogáshoz viszont tényleg meg kellene haladni a sérelmeket (igen, a szomszédos országok sérelemként kezelik, hogy a náluk élő őshonos magyarok nem akarnak "jó szlovákká, jó románná" válni).
Mindazonáltal becsülöm Demkót, amiért próbál javítani a határon túli magyarok sorsán.

A wikipédiára bárki írhat bármit. Én inkább a történészek tanulmányait olvasom. Persze a szarkazmust nem tagadom. Egykor ruténeknek nevezték a lengyel-litván birodalom keleti területein élő pravoszláv népet. A magyar királyságban élőket pedig ruszinoknak. A Habsburg birodalom Galíciai területén élő rutének körében kezdett körvonalazódni ennek a népnek a többi szlávétól elkülönülő nemzettudata, ám önmagukat csak a 19-20. század fordulója körül kezdték 'ukránnak' nevezni. Maga a szó is az oroszoktól való elkülönülésre utal, az oroszokhoz képest nevezték magukat határvidékieknek. Ellenkező előjellel egy kicsit olyannak tűnik ez nekem, mint amikor a kommunizmus idején 'szovjet emberekről' beszéltek.

Nem vitatom én azt, hogy ez a szerencsétlen, történelmi elit és magaskultúra nélküli, évszázadokon keresztül birodalmak között vergődő népelem a 20. századra önálló nemzettudatot érlelt magénak, ezért jár neki önálló állam is - főleg azok után, ami most történik velük. Ám azt vitatom, hogy joguk lenne más népelemek, ebben az esetben főképp oroszok erőszakos asszimilációjával birodalmat építeni maguknak, még ha egy szerencsés véletlen, a kommunista birodalom mesterséges határok mentén történő bomlása lehetőséget is kínált ehhez számukra. Persze az, hogy én mit vitatok, mit sem számít, az a probléma, hogy ezt az oroszok is vitatják. Márpedig, aki az oroszokkal vitába keveredik, az jobban teszi, ha kompromisszumot köt. A ruténeknek is lett volna módjuk 2014 után kompromisszumot kötni, és akkor csak a Krímet vesztették volna el. Az ilyen gyökértelen keleti sovinisztákra azonban nem jellemző a reálpolitika és a kompromisszumkészség, ezt ismerjük a saját tapasztalatainkból. Az oroszokat is ismerve, meg is fogják inni ennek a levét.

Az a probléma, hogy nekünk ehhez semmi közünk, a nyugati globalisták mégis belekevertek bennünket, mert ők meg akarják szerezni Oroszországot. A lengyeleknek ellenben van hozzá közük, ők a nagy történelmi visszavágás lehetőségét látják ebben a háborúban. Hát egészségükre.

Azért írok következetesen és szarkasztikusan rutént, mert így különböztetem meg ezt a kérlelhetetlen, erőszakos, soviniszta birodalomépítő nyugat-ukrajnai népelemet a többi 'ukrántól'.

A V4 nagy esély lehetett volna. Szerintem a magyar fél mindent megtett, de éppen a túlnyerés megakadályozta, h. őszinte bizalom alapján összefogjunk. Az utód-államok még 100 év után sem érzik biztonságban a zsákmányt, tudván tudják mindazt a gonoszságot, amit az ott élő magyarok ellen elkövettek, egyszerűen nem tudják elhinni, h. ha Magyarország megerősödik, nem jön-e el valamiféle elszámolás ideje.

Benne vannak a Magyarország gyengítésére irányuló minden kísérletben ezek a félelmek is.

Élhetnénk akár békében is, összefogva, ha megszűnne a magyarellenes légkör, intézkedések az utód-államokban. NEM az a cél, h. az elvesztett területek vissza-kerüljenek, jó lett ez kitalálva, nincs realitása, de azt joggal szeretné Magyarország, h. a megmaradt magyarok megmaradhassanak magyarnak, teljes jogú állampolgáraiként a magukat túlnyerteknek.

Autonómiákat a tömbben és szórványban élőknek is, nagyvonalúan!