Matolcsy György: Magyarország valódi erősségeire kell támaszkodni

2023. március 24. 10:52
A jegybankelnök szerint újra kell indítani a reformpolitikát.

Vissza kellene térni a reformokhoz, mert letért az egyensúlyi növekedési pályáról Magyarország, elakadt a felzárkózási folyamat – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke legújabb könyvének, az Olvasónapló első kötetének bemutatóján a jegybank épületében.

A Növekedés.hu beszámolója szerint a jegybankelnök azt mondta, hogy

„Magyarország valódi erősségeire kell építeni a sikeres gazdaságpolitikát,

ilyen az egészségipar, a tudás, az oktatás, a tehetség, a víz és az élelmiszeripar.

„Mindenki hibázhat, sosem késő korrigálni” – fogalmazott. Beszédében Matolcsy György kiemelte: volt egy magyar gazdasági siker, és 2000 körül egy széles autópálya nyílt a felzárkózáshoz, amely bezárult, és következett – Demján Sándor szavaival élve – egy elvesztegetett évtized.

A felzárkózási pályát újranyitották 2010-ben, és az Új Széchenyi Tervtől kezdve a Széll Kálmán Terven át az otthonteremtő programokig számtalan sikerre került sor. A siker receptje mindig is az egyensúlyi politika volt, most azonban megint letért Magyarország az egyensúlyi növekedés útjáról.

„Öt év reformja hozott öt év felzárkózást, de elmaradt az új reform, és az fenyeget, hogy lassul a felzárkózás”

– tette hozzá. Mint mondta, elakadt a felzárkózás 2021-ben: az uniós átlag 76 százalékáról visszaestünk a 75 százalékra. A rendszerváltás óta eltelt 32 év legsikeresebb éve 2001 volt a jegybankelnök szerint, ha az akkori felzárkózás folytatódott volna, most Olaszországot előzhetnénk.

Elmondta, hogy jövőkép nélkül eddig még senkinek nem sikerült a felzárkózás, ezért mérhető célokból és az azokhoz rendelt időpontokból álló jövőképre van szükség. „Az a cél, hogy Európa első öt országba bekerüjünk nem mérhető cél, márpedig csak az a célkitűzés teljesülhet, ami mérhető” – tette hozzá.

A jó célok között említette például az energiafüggetlenséget, amelyet már a 2009-es programban is szerepeltettek. Továbbá Magyarország Európa vezető egészségügyi központja lehet, és a gyógyászati iparban a vízre is lehet építeni. Kiemelte:

„az az ország nyer, amely az erősségeire támaszkodik, és nem hagyja, hogy mások mondják meg, mi a jó neki”.

„Az energiaigényes fejlesztési program nem a hazai erősségekre épít. Ehelyett a hazai tehetségre, a tudásra, az egyetemekre, a gyógyító Magyarországra, az élelmiszeriparra és a Kárpát-medencére kell építeni” – mondta. 

Matolcsy György hangsúlyozta: bátor reformok kellenek a sikerhez „2015-ig bátor reformokat hajtottunk végre, amit az MNB folytatott, és volt még jó húzás, babakötvény, a 9 százalékos társasági adó, de elmaradtak a reformok”  – fűzte hozzá. „Ha nem indul újra a reformpolitika, nem tudunk visszatérni a felzárkózás útjára” – figyelmeztetett a jegybankelnök. 

 

Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner

Összesen 109 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Konkrétan mit jelentene Matolcsy reformpolitikája?

Matolcsy nagyon okos, széles kitekintése van egy tágasabb horizontra.

Nagyon érdemes megfontolni, amit mond. Szóval a Fudan jobb befektetés lett volna, mint az akkumulátorgyár? Mindegy az ellenzék támadásainak szempontjából, nekik érthetően a minél rosszabb az országnak, annál jobbak a kilátásaik egy esetleges győzelemre.

Bár elég pesszimista vagyok, de a Dobrev-Gyurcvsány házaspárral az élen, bármennyire mindenre elszántan hazudoznak és vegyülnek, nem igazán tudom elképzelni az ellenzék győzelmét.

A ballib oldakon minden változtatást elkeresztelnek reformnak, ami jól hangzik, de ha a konkrétumokat nézzük, nem hoznak pozitív változást.
Például 2006-ban az egészségügyi szakma képviselőinek tartott fórumon az első mondattal Gyurcsány Ferenc próbálta érzékeltetni a Reform halaszthatatlanságát.

A miniszterelnök egyértelművé tette: az egészségügyben nincs több pénz. Legfeljebb az évi mintegy 1500 milliárd forint hatékonyabb elköltésén érdemes gondolkozni, a pazarlás és a párhuzamosságok megszüntetésén. Sokkal tisztességesebb azt mondani, hogy az elkövetkező egy másfél-két év nehéz lesz – fogalmazott Gyurcsány.
A fórumon szóba került a traumatológusok helyzete is, akik a rendkívül alacsony (600-800 forintos) ügyeleti díjak miatt októbertől csak a törvény szerinti túlmunkát hajlandóak teljesíteni, s ez több helyütt az ellátást veszélyeztetheti.
Ehhez képest elképesztő hogy manapság annak az orvosnak, aki szerződést köt, legalább havi kétszer kell ügyeletet vállalnia (16-20 óráig) hétköznap 9, hétvégén és ünnepnap 11 ezer forintos órabérért, mégis nagy a sírás-rívás tisztelt baloldali orvosi körökben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés