Matolcsy György: Magyarország valódi erősségeire kell támaszkodni
Vissza kellene térni a reformokhoz, mert letért az egyensúlyi növekedési pályáról Magyarország, elakadt a felzárkózási folyamat – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke legújabb könyvének, az Olvasónapló első kötetének bemutatóján a jegybank épületében.
A Növekedés.hu beszámolója szerint a jegybankelnök azt mondta, hogy
ilyen az egészségipar, a tudás, az oktatás, a tehetség, a víz és az élelmiszeripar.
„Mindenki hibázhat, sosem késő korrigálni” – fogalmazott. Beszédében Matolcsy György kiemelte: volt egy magyar gazdasági siker, és 2000 körül egy széles autópálya nyílt a felzárkózáshoz, amely bezárult, és következett – Demján Sándor szavaival élve – egy elvesztegetett évtized.
A felzárkózási pályát újranyitották 2010-ben, és az Új Széchenyi Tervtől kezdve a Széll Kálmán Terven át az otthonteremtő programokig számtalan sikerre került sor. A siker receptje mindig is az egyensúlyi politika volt, most azonban megint letért Magyarország az egyensúlyi növekedés útjáról.
– tette hozzá. Mint mondta, elakadt a felzárkózás 2021-ben: az uniós átlag 76 százalékáról visszaestünk a 75 százalékra. A rendszerváltás óta eltelt 32 év legsikeresebb éve 2001 volt a jegybankelnök szerint, ha az akkori felzárkózás folytatódott volna, most Olaszországot előzhetnénk.
Elmondta, hogy jövőkép nélkül eddig még senkinek nem sikerült a felzárkózás, ezért mérhető célokból és az azokhoz rendelt időpontokból álló jövőképre van szükség. „Az a cél, hogy Európa első öt országba bekerüjünk nem mérhető cél, márpedig csak az a célkitűzés teljesülhet, ami mérhető” – tette hozzá.
A jó célok között említette például az energiafüggetlenséget, amelyet már a 2009-es programban is szerepeltettek. Továbbá Magyarország Európa vezető egészségügyi központja lehet, és a gyógyászati iparban a vízre is lehet építeni. Kiemelte:
„Az energiaigényes fejlesztési program nem a hazai erősségekre épít. Ehelyett a hazai tehetségre, a tudásra, az egyetemekre, a gyógyító Magyarországra, az élelmiszeriparra és a Kárpát-medencére kell építeni” – mondta.
Matolcsy György hangsúlyozta: bátor reformok kellenek a sikerhez „2015-ig bátor reformokat hajtottunk végre, amit az MNB folytatott, és volt még jó húzás, babakötvény, a 9 százalékos társasági adó, de elmaradtak a reformok” – fűzte hozzá. „Ha nem indul újra a reformpolitika, nem tudunk visszatérni a felzárkózás útjára” – figyelmeztetett a jegybankelnök.
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner
Összesen 109 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Konkrétan mit jelentene Matolcsy reformpolitikája?
Matolcsy nagyon okos, széles kitekintése van egy tágasabb horizontra.
Nagyon érdemes megfontolni, amit mond. Szóval a Fudan jobb befektetés lett volna, mint az akkumulátorgyár? Mindegy az ellenzék támadásainak szempontjából, nekik érthetően a minél rosszabb az országnak, annál jobbak a kilátásaik egy esetleges győzelemre.
Bár elég pesszimista vagyok, de a Dobrev-Gyurcvsány házaspárral az élen, bármennyire mindenre elszántan hazudoznak és vegyülnek, nem igazán tudom elképzelni az ellenzék győzelmét.
A ballib oldakon minden változtatást elkeresztelnek reformnak, ami jól hangzik, de ha a konkrétumokat nézzük, nem hoznak pozitív változást.
Például 2006-ban az egészségügyi szakma képviselőinek tartott fórumon az első mondattal Gyurcsány Ferenc próbálta érzékeltetni a Reform halaszthatatlanságát.
A miniszterelnök egyértelművé tette: az egészségügyben nincs több pénz. Legfeljebb az évi mintegy 1500 milliárd forint hatékonyabb elköltésén érdemes gondolkozni, a pazarlás és a párhuzamosságok megszüntetésén. Sokkal tisztességesebb azt mondani, hogy az elkövetkező egy másfél-két év nehéz lesz – fogalmazott Gyurcsány.
A fórumon szóba került a traumatológusok helyzete is, akik a rendkívül alacsony (600-800 forintos) ügyeleti díjak miatt októbertől csak a törvény szerinti túlmunkát hajlandóak teljesíteni, s ez több helyütt az ellátást veszélyeztetheti.
Ehhez képest elképesztő hogy manapság annak az orvosnak, aki szerződést köt, legalább havi kétszer kell ügyeletet vállalnia (16-20 óráig) hétköznap 9, hétvégén és ünnepnap 11 ezer forintos órabérért, mégis nagy a sírás-rívás tisztelt baloldali orvosi körökben.
Bejelentkezés