Várhatóan kétmilliárd euró megy el az Ukrajnának szánt lőszerszállítmányokra. Magyarország a hétfői brüsszeli tanácskozáson jelezte: él a konstruktív tartózkodás jogával.
Az egész világon tapasztalható fenyegető lőszerhiány az idén már katasztrofális méreteket öltött. Ez különösen rossz hír Ukrajna számára, amely a favoritnak számító 155 mm-es tüzérségi lövedékekből egy hónap alatt többet használ el, mint az USA éves termelési kapacitása. Az aggasztó helyzet megoldását az ukránok egyre jobban sürgetik, a Nyugat háborúpárti része pedig kétségbeesett ötletelésbe kezdett a helyzet megoldása érdekében.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője néhány hete kissé kapkodva egy hárompontos javaslatot dolgozott ki az európai fegyvergyárak gyártási kapacitásának fellendítésére: tervében már meglévő összegeket mosott össze nem létezőkkel, majd egy közös európai beszerzési projektet vázolt fel, amelyre azonban a fedezetet nem tudta megjelölni.
A külügyminiszterek hétfői ülésén végre formát kezd ölteni az eddig ködös elképzelés. A cél évi 1 millió tüzérségi lövedék szállítása Ukrajnának, a megoldást pedig az Európai Békekeret jelenti, amely keretösszegét rekordsebességgel növeli az EU.
Az Európai Tanács 2021 márciusában hozta létre az uniós költségvetésen kívüli Európai Békekeretet, amely az Uniót érintő konfliktus megelőzése és a béke megteremtése céljából hozott intézkedéseket finanszírozza. A speciális keretre azért volt szükség, mert a központi költségvetést nem lehet védelmi célokra használni, így a tagországok egy külön büdzsézsebbe fizetnek be, amit kifejezetten ezzel a céllal alapítottak. Az akkor meghatározott büdzsé felső határa – a mindenkori árfolyamot figyelembe véve – 5,6 milliárd euró volt a 2021-2027-es időszakra vetítve, az éves limit pedig 420 milliárdról indult, majd évente növekedve elérte volna az 1,1 milliárd eurót. Mindez alaposan felborult az orosz-ukrán háborúnak köszönhetően, az összegek növelése immár villámgyorsan történik.
A Békekeret költségvetése két területre összpontosít. Az egyik az úgynevezett műveleti büdzsé, ebből finanszírozzák a közös biztonság- és védelempolitika katonai vonatkozású misszióinak és műveleteinek közös költségeit. Ilyen a magyar katonák részvételével zajló EUFOR ALTHEA békefenntartó misszió is Bosznia-Hercegovinában. A másik a támogatási intézkedésekre szánt összeg, amelyből kifejezetten Unión kívüli, harmadik államokkal kapcsolatos fellépéseket támogatnak az ottani katonai és védelmi kapacitások megerősítése céljából. Ez utóbbi alapján jött létre az az Ukrajnát segítő uniós finanszírozás.
A miniszterek gyors megállapodását a héten rendezendő EU-csúcs sürgeti, ahol a tervek szerint a miniszterelnökök már rá is tudnak bólintani az Ukrajnának szánt lőszerszállítmányok tervezetére. Az pedig nem más, mint Borrell uniós biztos sallangoktól lecsupaszított ötlete, amely immár nevén nevezi a dolgokat: minden pénz, ami a lőszerekkel kapcsolatos, az Európai Békekeretből kerül kifizetésre.
A hétfői brüsszeli tárgyaláson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: a magyar kormány továbbra sem vesz részt Ukrajna felfegyverzésében, nem szállít és nem is fog szállítani Kijevnek fegyvert, ezért mind a két egymilliárd eurós tervvel kapcsolatban a konstruktív tartózkodás jogával él. Ez azt jelenti, hogy nem akadályozza a többi tagállamot a szállításban, befizeti az Európai Békekeretbe a ráeső 1-1 százalékot, azaz nagyjából 10 millió eurót, azzal a kikötéssel, hogy azt nem a lőszerbeszerzésre, hanem a Békekeret céljainak is megfelelően a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére, illetve a migrációs nyomás enyhítésére használják fel.
A szankciók szorgalmazásában és a háborús költekezés politikájában meglehetősen agresszív vezérszónoki szerepet betöltő Észtország Ukrajna évi lőszerellátását 4 milliárd euróra becsülte – EU-s finanszírozásból. Ebből várhatóan 2 milliárd euró áll majd rendelkezésre, amely két részre oszlik.
Egymilliárd euró sorsa pontosan az, ami mindig is volt: az Európai Békekeretből finanszírozták eddig is azon országok hiányát, amelyek a saját készletükből küldtek jelentős fegyverszállítmányokat Ukrajnának. Igaz, a kifizetések némileg csikorogva működnek, a közvélemény nem nagyon szerezhet tudomást az utólagos finanszírozás részleteiről, de a rendszer fogaskerekei közé került homokszemek miatti csikorgás nagyon is hallható.
A másik egymilliárd euró elköltésének módja ennél sokkal bonyolultabb. Ezt fordítanák a közös lőszervásárlásra, ám a tagállamok még mindig nem tudtak megegyezni abban, hogy az egymásra borulás ebben az esetben mit jelent, azaz ki teszi rá pontosan a kezét az összegre. Több ország elég idegesen reagált arra, hogy Brüsszel döntsön a pénz elköltésének módjáról – túlságosan is közel van még a Covid-vakcinák nagy közös beszerzése, amely keserű szájízt hagyott maga után.
A leghevesebb kritika a tervezet összeállításnak indításakor Franciaország részéről érkezett. Párizs hallani sem akar arról az ötletről, amely lehetővé tenné, hogy nem EU-s tagországból is lehetne lőszert rendelni. Érvelésük szerint, ha az Európai Unió adófizetőinek pénzével megint az USA vagy Kanada hadiiparát hizlalják, az ismét csak a belső piacot rombolja, és semmit nem tesz hozzá az európai hadiipar fejlesztéséhez.
A legnagyobb bizonytalanság ugyanakkor alapvetően még mindig a 155 mm-es tüzérségi lövedékekre vonatkozó pontos gyártási számokat övezi. Európa egyik vezető hadiipari cége, a német Rheinmetall vezérigazgatója a napokban fakadt ki ingerülten, mondván: lassan le kellene zárniuk az éves megrendeléseket, de az EU-s kormányok hezitálása és a hosszú távú szerződések hiánya miatt a gyártók csak a bizonytalanságot érzik, így pedig nyilvánvalóan nem fognak kapacitásbővítő beruházásokat eszközölni.
Fotó: MTI/AP/Libkos
A Reakció legújabb adásában Ceglédi Zoltán politikai elemző és publicista, valamint Kohán Mátyás műsorvezető voltak Kacsoh Dániel vendégei. A beszélgetés középpontjában a Trump–Putyin-találkozó és a Budapestre tervezett békecsúcs állt, de szó esett Magyar Péter legújabb kamujáról is.
A Telex, az Index, a Pesti Srácok, a 24.hu, a Mandiner, a 444.hu, a Magyar Nemzet, a Magyar Hang, az Origo és a HVG beszámolóit hasonlítottuk össze, sajtókörkép következik.
A megkérdezettek többsége örül neki, de akadt olyan is akinek nem tetszett az ötlet.
Kulcsfontosságú téma számára az amerikai elnökkel folytatott pénteki találkozón.
Az amerikai elnök minden kétséget eloszlatott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett a Fehér Házba, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel.
Később a győzelemnek is örülhetett.
Nem dőlt a kardjába.
