A baloldal sem Magyarországon, sem Európában nem volt képes összekapcsolni a kapitalizmuskritikát a békepártisággal.
„2022 kétségtelenül a háborúról szólt. Pontosabban arról, hogy nyíltan fegyveressé vált egy igen régóta tartó konfliktus, amely felé Magyarország folyamatosan sodródik. Ha ez nem is feltétlenül a putyini agresszióba való nyílt belebonyolódás lesz, akkor is egészen nyilvánvaló – és ezt a háború alapvetően eltérő értelmezései minden eddiginél jobban megmutatták – politikai közösségünk életveszélyesen megosztott, és a táborok közötti szakadékok percről-percre mélyülnek. Nemzeti egység sohasem lesz, de ha a világhelyzet által determinált ellenségnek tekintjük egymást, akkor a szomszédos háború, de főleg annak geopolitikai realitása itthon fog polgárháborúhoz hasonló szembenálláshoz vezetni. Eközben a baloldal beszorult az atlantista és putyinista héják közé, és szinte semmilyen módon nem tudta követelni a békét.
2022-ben számomra megdöbbentő erővel hatott, hogy a hazai közegben mennyire nem lehet a béke mellett érvelni, hiszen az atlantista tábor rögtön putyinistának bélyegez. Az Orbán-rendszer pedig hiába áll ki szavak szintjén a béke mellett, Orbán annyira összenőtt a putyini rendszerrel, hogy egyrészt nem képviselheti hitelesen a béke álláspontját – a háborús agresszortól való sokrétű függés és több mint egy évtizedes belpolitikai háborús retorika miatt. Másrészt pedig mi sem áll távolabb tőle, hiszen a háborús szörnyűséget „brüsszeli bombákkal” és a rendkívüli jogrend végtelen labirintusával eszkalálja.
A béke lehetetlensége tehát itt és most azt jelenti, hogy mind az atlantista, mind pedig a putyinista oldal önmagába van zárkózva, és a béke felvetése mindkét fél számára megalkuvással lenne egyenértékű. Baloldali pacifistaként eltartott egy ideig, hogy ne fulladjak meg attól, hogy a hazai szembenálló táborok kifejezetten agresszíven reagálnak a békével és egy árnyaltabb megközelítéssel kapcsolatos felvetésekre. Ebben a helyzetben nem csupán egy békemozgalom lehetetlen pillanatnyilag, hanem nagyon úgy tűnik, hogy az újabb európai háború eszkalálhatja idehaza a hideg, rosszabb esetben forró polgárháborút: a béke követelésének lehetetlensége, a háború gyökeresen eltérő megítélése, a csakis reálpolitikai pozíciók által dominált politikai gépezetek mind megmutatták, hogy sorsfordító helyzetekben a magyar politikai rendszerben nem az összetartás, hanem a szekértáborok erősödnek fel.”
Nyitókép: Facebook
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Az amerikai alelnök szerint az ukránok beletörődhetnek Donyeck elvesztésébe.
Célba ért Orbán Viktor és Szijjártó Péter terve.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az orosz elnök az évértékelőjén tiszta vizet öntött a pohárba: Moszkva hajlandó a békére, de csak ezekkel a feltételekkel.
A férfit emberkereskedelemmel gyanúsítják.
Köze van a háztartási munkához.
