„Az impulzivitás azért érdekes, mert nagyon alapvető magatartás, aminek megléte egyes helyzetek megoldásában kifejezetten előnyös, ám túlzott mértékben diszfunkcionálissá válik” – emelte ki Réthelyi János egyetemi tanár, klinikaigazgató. Egyebek mellett kérdőíves felméréssel, neuropszichológiai tesztekkel, EEG-vel is vizsgálták az impulzivitást. A kutatók azt találták, hogy míg az ADHD-ban szenvedő betegeknél a gondolkodás nélküli hirtelen reakció inkább gátlási zavarként jelenik meg, addig borderline-betegek gondolkodási sémáiba van nagyon mélyen beivódva.
„Ebből az is kiderült számunkra, hogy a két betegség – bár vannak köztük hasonló jelenségek – sok mindenben nagyon különböző, a kialakulásuk is eltérő”. A kutatás során azt is elemzik, hogy a természet- és kalandterápia alkalmas-e arra, hogy ezeket az impulzív tüneteket csökkentse az említett betegségben szenvedőknél. „Egyelőre odáig jutottunk, hogy
a páciensek nagyon jól fogadták, ami nem csoda,
hiszen ez a módszer nagyon izgalmas és újszerű eleme a pszichoterápiáknak” – emeli ki a klinika igazgatója, hozzátéve, tovább kutatják még a kérdést.
A tapasztalati tanulást már a huszadik század közepétől kezdve használják az oktatásban, erre épülve jött létre az irányzat pszichoterápiás alkalmazása, a kalandterápia. „Ennek fontos eleme, hogy a páros-, csoportos vagy egyéni gyakorlatokba – például alacsony/magas kötélpályás feladatok, vagy akár fára mászás – a részt vevő páciensek a teljes személyiségükkel bevonódnak, intenzív érzelmeket élnek meg, emlékezetes tapasztalatokat szereznek. A kihívást jelentő, izgalmas, szokatlan helyzetben átélt élményeket mindig feldolgozzuk, megbeszéljük, ezáltal fontos önismereti, terápiás felismerések születhetnek meg” – mutatott rá Kenézlői. Hozzátette: