„Nem tudom, figyelemmel követték-e a Kovács Béla karrierjének leáldozását, sokat önmagában erről nem érdemes beszélni, az mindenesetre tény, hogy már a botrány legelején végigkövethettük, ahogy baloldali emberek – hiszen a Jobbik hellyel-közzel már akkor is közeledett mostani, érett Demokratikus Koalíciót megszégyenítő helyéhez a politikai palettán -, véleményformálók arról tanakodtak, hogy ez bizony csak egy koholt vádak alapján indított kamueljárás, aminek az a célja, hogy a Jobbikot hiteltelenné tegye. Nota bene, a Jobbik azóta bőven tett eleget azért, hogy Kovács Béla nélkül is egy szétesett, értéktelen, semmitmondó, kizárólag a lóvéra hajtó párttá váljon.
Őket azért most megkérdezném, hogy mégis mi a véleményük a jogerős ítéletről? Ami persze pont Kovács Bélát a maga valóságában nemigen fogja érinteni, hiszen – micsoda furcsa véletlen – hosszú ideje újfent Moszkvában él, orosz feleségével, mint politikai karrierjét megelőzően. És persze arról is polemizálhatnánk, hogy adott magyar tényfeltáró újságíró vajon milyen fülest követően jut arra a következtetésre, hogy ‘70-es évekbeli japán újságok archívumában kezdjen kutakodni, de ez aztán már messze meghaladná eme írás kereteit. Pláne, hogy ha valamiért, hát Kovács Béla bebukásáért nem kár.
Csak ugye a helyzet mégiscsak az, hogy a baloldal reggeltől-estig, hétfőtől-vasárnapig, minden hullámhosszon, csatornán és sajtóorgánumban Putyin-csicskasággal vádolja a magyar kormányt. Ami nekünk persze ganz egal, elvan a gyerek, ha játszik, de a szokásos itt is tort ül. Mert itt van ugye Gyurcsány Ferenc, akinek itt és most kivételesen hagyjuk a pártállami múltját, maradjunk csak annál, hogy annak idején Putyint a családi házában fogadta, az orosz elnöknek kiskutyát ajándékozott, a Nabuccóval szemben az orosz vezetéket támogatta és így tovább, és így tovább, de ő persze nem Putyin-pincsije.”
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd