Az első rakéta fellövésével elindul az Artemis program, a NASA új, nagyszabású vállalkozása, melynek célja, hogy hamarosan újra ember – az első nő – léphessen a Holdra; majd megépüljön az első tartós holdbázis és egy Hold körüli űrállomás is.
Nyitóképen: az Artemis 1 Cape Canaveralban (CHANDAN KHANNA / AFP)
A valaha volt legerősebb NASA-rakétával indul útjára az Artemis program. Az amerikai űrügynökség célja, hogy három-négy éven belül embert juttasson a Holdra – hosszabb távon pedig megalapozzon a majdani Marsra szállásnak is.
A Space Launch System (SLS) nevű rakétát az Orion űrkapszulával – jó idő esetén – hétfő folyamán lőné fel a NASA a Kennedy űrközpontból. Ha halasztanak, a következő napokban és hetekben még további idősávok állnak rendelkezésre a kilövéshez.
Az SLS rakéta 39,1 meganewtonnyi erővel indul az űrbe, ami 15 százalékkal nagyobb, mint a Saturn V rakétáké, amikkel a hatvanas-hetvenes években zajlott az Apollo program. Az SLS ereje 60 Concorde repülő összesített teljesítményének felel meg.
Az Artemis program első nagy küldetése során legénység nélkül lövik fel a rakétát és a kapszulát:
A küldetés mintegy 6 hetet venne majd igénybe.
E küldetéssel tesztelik, hogy a technológia és az űreszközök alkalmasak-e az emberrel induló küldetésekre és arra, hogy újra űrhajósokat tudnak-e juttatni a Hold felszínére.
Élő közvetítés Cape Canaveralból
1969 és 1972 között tizenkét űrhajós járt a Holdon. A NASA a következő holdutazás során az első nőt és az első színes bőrű személyt juttatná el a Földet kísérő égitest felszínére.
Az Orion 38 ezer kilométer/órával érkezik majd vissza a Föld légkörébe, a kapszula biztosítására az Apollo programban használt Avcoat nevű anyaghoz térnek majd vissza.
Az Artemis 2. küldetése során már négyfős legénységgel indulnának, a kapszulával szintén megkerülve a Holdat, de még nem landolva ott.
A 2025-re vagy 2026-ra tervezett küldetés során a Hold déli sarkán szállnának le, ahol vizet sejtenek a jeges rétegekben.
E küldetés után már évente indulnának expedíciók a Holdra.
Miért a Hold? A NASA videója
A programban részt vesz Elon Musk SpaceX cége is, ami az űrkapszuláról a holdra szálló modult fejleszti ki.
A NASA programjában részt vesz az Európai Űrügynökség is, amely az Orion kapszulához csatlakozó szervizmodult fejlesztette ki.
Az Artemisen belül már most 9 küldetést terveznek –
Az Artemis felszíni bázis a leendő holdbázis alapja lenne majd, melyet a 2020-as évek végén hoznának létre. Három fő modulból állna: a felszíni élőhelyből, a lakható mobil platformból és a holdjáróból. Segítené a legfeljebb két hónapos missziókat, és a később Marson használandó technológiák fejlesztésére szolgálna.
A holdbázis mellett
amely a távolabbi űrbe – illetve a Hold felszínére – induló utazások kiindulópontjául szolgálna majd.
A NASA részéről elhangzott, hogy a végső cél a Marsra szállás előkészítése, amire jelen állás szerint a 2030-as évek végén, esetleg 2040-ben kerülhet majd sor. Amíg a Holdra néhány nap az út, addig egy marsi utazás több hónapot venne majd igénybe.
Az SLS rakéta (forrás: NASA)
Az Orion űrkapszula (forrás: NASA)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az Orion űrhajó várhatóan április 6-án halad el a Hold túlsó oldala körül.
Emberek indultak útnak a Hold felé.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Az USA hatalmas ünnepségre készül a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulójára.
Irán a csapásmérő képességeinek felmutatásával azt akarta elérni, hogy gazdag arab szomszédai eltávolodjanak Washingtontól, és komolyan vegyék Teheránt. Nem jött össze.
A művész húsvétvasárnap ünnepli 80. születésnapját.
A korábbi egyházfők csak néhány állomáson vették kézbe a feszületet, XIV. Leó viszont végigjárta a több mint 1 órás keresztutat azzal a feszülettel, amely egykor II. János Pál pápa számára készült.
