Egyelőre a füstje nagyobb a „homofóbtörvénynek”

Tavaly júliusban lépett hatályba a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX., közismertebb nevén a „homofóbtörvény”.

A jogszabályt kritikusai annak 10. §-a miatt címkézik így. Ez így szól:

„E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” 

Ugyanezt a szabályozási logikát a médiatörvény 9. § (6) bekezdése is megismétli. 

Már a hatályba lépést megelőzően megkezdődtek a találgatások: vajon mostantól indexre kerül a Billy Eliott, a Philadelphia, a Bridet Jones naplója, vagy akár a Harry Potter-filmadaptációk részei, továbbá a Modern család, a Jóbarátok, a Szomszédok, vagy a Barátok közt? A törvényt kritizáló jogászok elsősorban arra voltak előzetesen kíváncsiak, hogy hogyan hajtható végre a fenti rendelkezésnek a homoszexualitás „népszerűsítésére, megjelenítésére” vonatkozó rész.

Egy év alatt sok minden kiderül. Ezért lapunk megkereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Kommunikációs Igazgatóságát azzal a kérdéssel, hogy mik a tapasztalatok, mi a gyakorlat a "homoszexualitás népszerűsítésére" irányuló korlátozás végrehajtása kapcsán.

Egy év alatt 96 bejelentés

A válaszból kiderült, hogy az NMHH a gyermekvédelmi törvény módosításához kapcsolódóan tavaly 84, idén pedig egészen mostanáig 12 bejelentés érkezett a hatósághoz. Vagyis "dömpinget" legfeljebb az első félévben lehetett tapasztalni. Az NMHH válaszából kiderül az is, hogy

Az összesen 96 bejelentés néhány kivételtől eltekintve azért született, mert a bejelentő a homoszexualitás megjelenését kifogásolta a közzétett műsorszámokban és a megjelent cikkekben. 

A tavalyi 84 bejelentésből 56 a gyermekvédelmi törvényre hivatkozással, sajtótermékre vonatkozóan született, csakhogy ezekre az esetekre nem a módosított médiatörvényt, hanem a sajtótörvényt kell alkalmazni. Az NMHH előadta, hogy a sajtótermékekben megjelenő kiskorúak számára káros tartalmak esetén az Smtv. 19. § (3) bekezdése alapján műszaki vagy egyéb megoldás, illetve figyelemfelhívás alkalmazásával kell biztosítaniuk a médiatartalom-szolgáltatóknak, hogy kiskorúak ne férjenek hozzá az adott tartalomhoz. A hatóság az Smtv. szabályai szerint is áttekintette ezeket a sajtótermékeket, de nem talált jogsértést.

Összességében tehát elmondható, hogy

A leszbikus csók belefért, az azonos nemű személyek házasságának propagálása viszont nem

Lapunk arra kérte a hatóságot, hogy néhány példával mutassa be a bejelentések természetét. Mint megtudtuk, 

„a testület nem indított eljárást az RTL Klub szolgáltatója ellen a Barátok közt című műsor 2021. júliusi adásában látható leszbikus csókjelenet miatt,”

mivel az nem képezte a műsorszám meghatározó, lényegi elemét, fő mondanivalóját.

Nem indított eljárást a tanács a Pesti Hírlap 2021. szeptemberi számában megjelent hirdetés miatt sem, amiben az ELLE-magazin címlapjain azonos nemű párok is szerepeltek. A sajtótermékekre vonatkozó gyermekvédelmi szabályok alapján azonban nem merült fel jogsértés, tehát ilyet a Médiatanács ezekkel összefüggésben sem állapított meg.

A korhatári besorolásra vonatkozóan

a médiaszolgáltató azonban kérheti, hogy a Médiatanács a sugárzást megelőzően sorolja korhatári kategóriába a közzétenni tervezett műsorszámot.

Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága beszámolója szerint egyetlen médiaszolgáltató kért előzetes besorolást a gyermekvédelmi törvény módosítására hivatkozva. Ez alapján a Médiatanács az említett V. korhatári kategóriába sorolta be a műsort.

amelyben két nő házasodik össze.

A szigorú minősítést a Médiatanács a Telex értesülései szerint azért adta a filmnek, mert annak egy pontján a főszereplő Jenny apja azt találgatja, hogy mit csinál egymással az ágyban két nő. A beszélgetésben szó van arról, hogy a férfiak „állatok”, és pornófilmeket néznek.

A Médiatanács szerint továbbá „problematikus elemnek tekinthető, hogy a Műsorszámban bemutatott jelenetek alapján Jenny az egyetlen, aki boldog és őszinte párkapcsolatban él, az őt körülvevő heteroszexuális emberek kapcsolata kiüresedett, hazugságra épülő és boldogtalan, így Jenny kapcsolata a hagyományos modell fölé emelkedik”.

A Médiatanács éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy a film alkalmas arra, hogy követendő életformaként állítsa be a kifejezetten vonzóként tálalt azonos nemű párkapcsolatot.

A gyakorlat: a homoszexualitás megjelenítése rendben van, az életforma reklámozása nem

Az NMHH ajánlása szerint a szexualitás megengedhető mértékét illetően az egyértelműen erotikus filmek mellett V. kategóriába tartoznak azok a műsorszámok, melyek a szexualitást öncélúan ábrázolják, a homoszexualitást vagy a születési nem megváltoztatást propagálják. 

Ezeket a tartalmakat az életkorából adódóan a védett korosztály nem, vagy csak korlátozottan lehet képes értelmezni, így az ilyen tartalomhoz való hozzáférése alkalmas lehet arra, hogy az önmagáról vagy a világról alkotott képét hátrányosan alakítsa.

„Nem általában ezek megemlítése, az adott műsorszámon belüli közvetett vagy közvetlen azonosíthatósága (megnevezése, kikövetkeztethetősége stb.) igényel mérlegelést a besorolás szempontjából, hanem az, hogy az adott műsorszámban pl. a homoszexuális személyek közötti, az ezen szexuális irányultságukra való tekintettel megjelenő közvetlen kontaktus, kapcsolat, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, vagy a születési nem megváltoztatásának ábrázolása, megjelenítése a műsorszám meghatározó, lényegi eleme, a műsorszám mondanivalója (erről szól a tartalom), vagy ha a műsorszám ezen elemeket, illetőleg a homoszexualitást követendő magatartásként ábrázolja, népszerűsíti.”

– áll az NMHH indokolásában.

A hatóság elmondta azt is, hogy a panaszok egy része nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban érkezett, amelyek közül a Médiatanács 6 esetben kért intézkedést külföldi társhatóságtól, jogsértés megállapítására ezekben az esetekben sem került sor. 

Kérdésünkre a hatóság tisztázta, hogy

Kép: Annette Riedl / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP