A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy Szent László genomja magas keleti, ázsiai örökséget tartalmaz.
Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László-koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Eredményeiket a Journal of Genetics and Genomics című nemzetközi szakfolyóiratban közölték.
A közleményben Szent László teljes genomszekvenciáját hasonlították össze három további személy, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy eddig azonosítatlan Árpád-házi férfi szintén ebben a cikkben ismertetett genomadataival. Az Árpád-házi kutatások indítója és az archeogenetikai vizsgálatok origója a Prof. Dr. Kásler Miklós vezette kutatócsoport által meghatározott első uralkodóházi személy, III. Béla genomja.
A Győri Egyházmegye által őrzött Szent László Hermában elhelyezett ereklye természettudományos vizsgálatai – többek között antropológiai, morfológiai elemzés, CT vizsgálat, fogazat vizsgálata – először 2017-ben történtek azonban az akkori genetikai analízisek sikertelenek maradtak, a koponya eredetiségét nem tudták bizonyítani.
A Magyarságkutató Intézet 2021-ben kapta a felkérést, hogy próbáljon meg sikeres DNS-vizsgálatot végrehajtani, melyhez a Győri Egyházmegye is hozzájárult. A kutatócsoport a DNS kivonását foggyökérből egy speciális, roncsolásmentes eljárással 2021. június 4-én végezte el. A korábbi információkkal szemben
hogy a szekvenálást és az elemzéseket egy ma élő ember genom vizsgálatához hasonló magas felbontással lehetett elvégezni.
Az Y kromoszóma elemzése kétséget kizáróan bizonyította, hogy a vizsgált egyén az Árpád-ház egyenes ági férfi tagja: szekvenciája tökéletesen megegyezik III. Béla szekvenciájával. Ez egyben azt is cáfolta, hogy a 15. században tűzvészben megsérült Hermába, a felújítást követően idegen koponyát helyeztek volna, ezzel a koponya hitelessége egyértelműen igazolódott.
Ezt követően a kutatók összehasonlították egymással az eddig feltárt Árpád-házi maradványok teljes genomját, hogy megállapítsák az egyének között fennálló rokonsági viszonyokat.
Ez az eredmény egyben azt is igazolta, hogy a 19. században Székesfehérváron feltárt királyi maradvány valóban III. Béla királyé, nem pedig Könyves Kálmáné, aki a lovag király unokaöccse, azaz másodfokú rokona volt.
Olasz és munkatársai 2019-ben közölték, hogy a Székesfehérváron feltárt, majd a Mátyás-templomban elhelyezett maradványok között genetikai módszerekkel azonosítottak egy másik Árpád-házi férfit is, akinek személyazonosságát azonban nem tudták megállapítani. A maradvány Árpád-házi mivoltát Nagy és munkatársai 2021-es közleményükben a teljes Y kromoszóma szekvenciájának meghatározásával megerősítették.
Jelen vizsgálatokból kiderült, hogy a kérdéses személy
A történeti adatok, a királyi családtagok temetkezési helyei és az elhalálozási életkorok ismeretében az illető egyén legnagyobb valószínűséggel Endre magyar királyi herceg, Halics hercege, II. András fia volt.
A genomelemzések egyértelműen jelezték, hogy Szent László genomja jóval magasabb keleti, ázsiai örökséget tartalmaz, mint a többi királyi családtagé, akikben a dinasztikus házasságok során ez már kimutathatatlan szintre hígult. Így például III. Bélának és az unokájának genomja már a mai magyarokéhoz és horvátokéhoz hasonlít a legjobban. A legnagyobb felbontású (úgynevezett qpAdm) elemzések azt mutatták, hogy
amely körülbelül 15 százalékát teszi ki a lovagkirály genomjának. Ez az eredmény alátámasztja a Turul nemzetség és a magyar honalapító elit közös származását és cáfolja azt a lehetőséget, hogy – egyes elméletekkel szemben – az Árpád-ház egy idegen származású uralkodócsalád lehetett volna, akit egy külső hatalom ültetett a magyarok élére. Az Intézet adatai egybevágnak a Képes Krónikában is olvasható információkkal, melyek szerint a honalapító magyarok maguk közül választottak hét vezért, és a leggazdagabb és legnagyobb hatalmú vezér volt a megyer törzsből Árpád, Álmos fia.
A Magyarságkutató Intézet eredeti cikke ITT érhető el.
(MTI)
Nyitóképen a Szent László Herma. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A máig a sztyeppén élő madjarok apai felmenői és a magyarországi magyarok egy részének az apai felmenői között genetikai kapcsolat mutatható ki, ami tudományos tény – hangsúlyozza Bíró András Zsolt.
Jelentős orvostechnológiai áttörés történt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában.
A helyszíni felvételek alapján az SZTE épületének födémszerkezete teljesen megsemmisült.
Nem igaz, hogy visszavonták a műtők működési engedélyét.
A politikusok státuszukra hivatkozva védőöltözet nélkül, utcai ruhában rontottak be több műtőbe is.
A Magyarságkutató Intézetet a jövőben M. Lezsák Gabriella fogja vezetni.
„Szomorú, hogy úgynevezett felelős európai politikusok tesznek ilyen kijelentéseket a 21. században” – mondta a külügyminiszter.
Az elődöntő a tét.
