Varga Judit: A közös eredmények megtartása a cél

2022. május 19. 22:46
A meghallgatáson többek között kiderült, hogy a miniszterjelölt szívügyének tekinti az áldozatvédelmet.

„Célom, hogy megtartsam a közös eredményeket, amit az elmúlt 12 év nemzeti konzervatív kormányzása a magyar emberekkel együtt elért, és szeretném folytatni a megkezdett közös munkát” – mondta kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés szakbizottsága előtt az igazságügyi miniszteri posztra ismét jelölt Varga Judit csütörtökön.

A politikus – akinek kinevezését a testület támogatta – a korábbi eredmények közé sorolta a közjogi jogalkotás tekintetében az alaptörvény 9. módosítását, amely rögzítette a szülők nemét és azt is, hogy a házasság intézménye nő és férfi közt áll fenn. Hangsúlyozta: ez a változtatás az azonos neműek esetében nem vezetett be új szabályt. A módosítás a gyermekek önazonosságának védelméért azt is kimondta, hogy az állam feladata olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely biztosítja „az önazonosság megváltoztathatatlanul fennálló megóvását” – fűzte hozzá.

Mint mondta, ezt megerősítette április 3-án a gyermekvédelmi népszavazás is. Varga Judit megjegyezte,

1990 óta nem volt még akkora egyetértés Magyarországon egy népszavazáson, mint a gyermekvédelmin,

amelyen a magyar emberek világossá tették: a gyermekek nevelése kizárólag a szülők joga.

Különleges jogrendi szabályozás:  veszélyes idők veszélyes kihívásaira adnak választ

A különleges jogrendi szabályozásról azt mondta: veszélyes idők veszélyes kihívásaira adott válaszul a korábbi hat rendkívüli jogrendi állapotot háromra változtatták: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre. 2015 óta tart a migrációs válság, világjárvány van és „most már a szomszédságunkban háború is dúl” – sorolta, miért volt szükség a változtatásra.

Hangsúlyozta: az Igazságügyi Minisztériumot rendkívüli kihívások elé állította a pandémia, 2020 márciusától a veszélyhelyzeti jogalkotás miatt a munkatársai dupla műszakokban dolgoztak, sokszor hétvégén is, hogy olyan szabályozásokat alkossanak, amelyekkel az emberek életét, egészségét meg lehet védeni, a gazdasági károkat pedig elhárítani.

Kiemelte a 2019-ben kezdődött bírói- és ügyészi illetményemelést, hangsúlyozva: ez 3 ütemben 68 százalékos béremelést jelentett, ami "garanciája ezen hivatásrendek függetlenségének".  

Magyarország élen jár a bírósági digitalizációban

Arról is szólt, hogy az igazságszolgáltatás gyorsan alkalmazkodott a világjárványhoz, az eljárások statisztikája alapján nem volt visszaesés, sőt a járvány „hozadékaként” felgyorsult a bírósági digitalizáció. Hozzátette: Magyarország az európai igazságügyi eredménytábla szerint is az élen jár a bírósági digitalizációban

A magánjogról szólva felidézte: már korábbi, 2019-es  miniszterjelölti meghallgatásán is ígéretet tett arra, hogy a társadalmat mélyen érintő kérdésekben konzultációkat kezdeményez, ezt a családjog és a digitális kihívások területén meg is tették. A családjogi jogalkotásban 62 civil szervezettel működtek együtt a családjogi jogalkalmazás segítéséért es könnyebbé tételéért. Példaként említette, hogy az elmúlt években megerősítették a gyermekvédelmi jelzőrendszert.

Úgy fogalmazott:

„Ennél hálásabb feladat nincs nőként, anyaként egy igazságügyi miniszter számára, mint az, hogy tudja segíteni a családjogi jogalkalmazást,

és talán könnyebbé tudja tenni a legnehezebb élethelyzeteket az emberek életében.”

Az Igazságügyi Minisztérium felel a jövőben a fogyasztóvédelemért

Beszélt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium felel a jövőben a fogyasztóvédelemért, a terület egy helyettes államtitkársághoz tartozik majd. Célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztókat még jobban megvédjék és még nagyobb figyelemmel hallgassák meg igényeiket, ehhez civilekkel is egyeztetnek. Hozzátette: külön figyelmet szentelnek a gyermekek és fiatalkorúak védelmének, de a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a tisztességtelen pénzügyi-kereskedelmi gyakorlattal szemben is fel kívánnak lépni.  

Az áldozatsegítésről szólva azt mondta: szívügyének tekinti.

Emlékeztetett: amikor átvette az igazságügyi tárca vezetését, 3 áldozatsegítő központ volt az országban. Ma már 11 – folytatta – , a cél pedig, hogy 2025-ben minden megyeszékhelyen legyen ilyen.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés