E borzalmas kettős tapasztalat hívta életre békét hirdető keresztény szellemi alapokon az Európai Uniót, melynek legfontosabb küldetése az európai népek közötti egyetértés megteremtése és a béke fenntartása volt.
Ma, amikor nem is nagyon leplezve két nagyhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok feszül egymásnak egy érdekszférájuk határán álló szomorú sorsú ország feláldozásával, Európának egyetlen nagy feladata volna: a végsőkig, az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodva keresni a béke megteremtésének lehetőségét.
Minden idegszálunkkal erre kéne összpontosítani, és ez a békéltetési törekvés volna morálisan is a kötelességünk: segíteni a menekülőket és hidat ácsolni a szembenálló felek, ellentétes érdekek között.
Ehelyett mit látunk? Magyarország és a Vatikán kivételével fanatikus elszántsággal, a józanságot sutba dobva, a béketeremtés erkölcsi felelősségével mit sem törődve halad Európa egy szélesedő konfliktus felé.
És ne legyen illúziónk, ha a helyzet eszkalálódik, azzal nem a háborút megrendelőként finanszírozó távoli Egyesült Államok, de nem is feltétlen a háborút elindító Oroszország területén csapnak majd fel a lángok, hanem itt, nálunk, Európában. És ezzel a mi európai álmaink omlanak majd össze egy fejünk felett zajló nagyhatalmi konfliktus miatt.