A pedagógusok döntő többsége távol maradt a sztrájktól

2022. január 31. 13:25
Az EMMI adatai szerint országosan a pedagógusok kevesebb mint egyötöde vett részt a mai sztrájkban.

Országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb, mint egyötöde vett rész a mai sztrájkban. A szervezetek nem várták meg a bíróság jogerős döntését, így a távollét hiányzásnak számít. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint egyértelmű, hogy a január 31-ére tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója, hiszen a szervezők a sztrájktárgyalások előtt többek között Dobrev Klárával egyeztettek – írta meg cikkében a Magyar Nemzet.

A lap azt írja: az Emberi Erőforrások Minisztériuma előzetes adatai szerint országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde vett rész a mai sztrájkban. 

„Sajnálatos, hogy a szakszervezetek annak ellenére megszervezték a sztrájkot, hogy annak jogi feltételei nem álltak fenn” – áll az Emmi közleményében.

Nem várták meg a bíróság döntését

Mint ismert, néhány nappal az Emmi közleményében figyelmeztetett: a bíróság elsőfokú határozata megszületett ugyan január 28-án, de a döntés nem jogerős, így törvénytelen a hétfői pedagógussztrájk. Az irományban felidézték: a szakszervezetek már december 21-én – a kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan – bírósághoz fordultak, azonban nem tudtak formailag és tartalmilag megfelelő kérelmet előterjeszteni, így a szükséges hiánypótlások miatt a bíróság csak január 28-án hozott elsőfokú, nem jogerős határozatot.  „A Sztrájktv. 4. § (3) bekezdése alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a bíróság jogerős döntést hozott róla, ez a helyzet azonban hétfőn nem áll fenn” – tisztázták.  

Az is írták: a kormány felszólította a hétfői sztrájkot nagy erőkkel szervező szakszervezeteket arra, hogy

tanúsítsanak jogkövető magatartást, és a hétfői sztrájkot halasszák el. 

Az Emmi akkori közleménye szerint a koronavírus-járvány miatt a gyermekek és a szülők így is több hiányzásnak, tehernek voltak kitéve az elmúlt időszakban. Mivel a sztrájk jogszerűtlen, a tanulók tankötelezettsége pedig fennáll, a hétfői napon iskolába kell menniük, a távollét hiányzásnak számít. A szaktárca emiatt is kérte arra a szakszervezeteket, hogy ne teremtsenek káoszt, ne ösztönözzék a pedagógusokat a jogsértésre, és halasszák el a sztrájkot, várják meg a bíróság jogerős döntését. 

A baloldal kampányakciója

Pár nappal ezelőtt a Magyar Nemzet írta meg, hogy a tiltakozásokat szervező két szakszervezet; a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egy közös, a sztrájkot előkészítő dokumentumában azt javasolta a tanároknak, hogy viseljenek kék szalagot. Mint ismert, Márki-Zay Péternek, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjének az ötlete a kék szalag viselése, elmondása szerint ezzel akarja felhívni a figyelmet az elszámoltatásra és a korrupció elleni küzdelemre.

Most úgy tűnik, hogy a politikai akció már az iskolákba is beférkőzne a két pedagógusszervezetnek köszönhetően.

„Egyértelmű, hogy a január 31-ére tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója” – írta még kedden az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mint fogalmaztak: közeledik a választás, a baloldal ismét kampányakciókra akarja felhasználni a pedagógusokat, és a pedagógus-szakszervezetek vezetői sajnálatos módon erre hajlandóak is a gyermekek és szülők kárára. 

„A három hónapja zajló sztrájktárgyalások előtt Gyurcsánynéval egyeztettek, és nem a megegyezés, hanem a politikai hangulatkeltés a céljuk” – tették hozzá. 

Az egész ügy onnan indult el, hogy figyelmeztető sztrájkot hirdetett még decemberben január 31-ére a PSZ és a PDSZ, miután közös sztrájkbizottságuk tárgyalt a kormány képviselőjével. A két szakszervezet azt ígérte, hogy ha az akció nem vezet eredményre, akkor március 16-án megismétlik. Egyébként nem először folytat alig leplezett politikai indíttatású kampányt a magyar oktatásügy, a kormány és annak különböző intézményei ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Már az is árulkodó, hogy korábban a gyermekvédelmi népszavazást is támadták, amivel szerintük lejáratják a referendum intézményét.

Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Összesen 256 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A pedagógusok 80%-a tehát az eszére hallgatott. Ez azért megnyugtató :-)

A Sztrájktv... alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a bíróság jogerős döntést hozott róla, ez a helyzet azonban hétfőn nem áll fenn”

Március 16-ra fel kell készülni: a Fidesszel rokonszenvező nyugdíjas pedagógusok biztosan szívesen állnának rendelkezésre, megfelelő díjazás ellenében. De vannak más pedagógusi képesítésűek: az egyházban, a hadseregben stb is.

Na most ha valaki a telex-444-hvg-t olvassa, akkor meg olybá tűnik, mint hogy ha valami ELEMENTÁRIS EREJŰ SIKER, FERGETEGES KORMÁNYBUKTATÁS lett volna a sztrájk (PERCRŐL PERCRE!!!!), nem tudjáok elképzelni, mivé habosították ezt a sztorit...

Igen, de akik csak a telex-444-hvg buborékban léteznek, ott 0:100 az eredmény...

Tényleg, Pukli!!!
A kilenccel ezelőtti Márki-Zay!

:)))))

Ballib bekötöttségű szakszervezet két hónappal a választás előtt (érted: két hónap múlva már nem lesz ez a parlament, nem lesz ez a kormány) teljesen nyilvánvaló pártpolitikai célzattal szervez - aggályos törvényességű - sztrájkot.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a kátyúba ragadt ballib kampányszekeret akarják megtolni. Nem részletezem, hosszan lehetne.

Miközben ez a ballib legutóbbi kormányzása alatt a mostaninál sokkal cudarabb bérszínvonalat biztosított a pedagógusoknak, elbocsátásokkal, iskolabezárásokkal, sziperbruttósítással, nulla adókedvezménnyel, bruttó 150 ezres fizetésekkel, nem folytatom.

Na de ezek szerint elég komoly kudarcot szenvedtek... 20%-os részvétel az nagyon kínos.

A törvény szerint az első fokú határozat fellebbezésére öt nap áll rendelkezésre. Ez a határidő pedig a mai nappal még nem járt le, a munkáltató nem mondott le a fellebbezési jogáról, így az elsőfokú határozat nem emelkedett jogerőre a mai nappal.
Ennek figyelembevételével a sztrájk törvényellenes volt.

A követelés arról szól, hogy a mindenkori minimálbér legyen az alap és ez legyen indexálva.
Ez kettős bérváltozást jelentene. A jelenlegi bértáblában az egyik tétel változatlan és ez van indexálva, amely szorzó tartalmazza a béremelést is.
Ez hasonló ahhoz,mint amikor van egy alapbér és végzettség és szakmai gyakorlat, eltörött évek figyelembevételével fel van szorozva.

Hát persze.
MEGFÉLEMLÍTETTÉK.

Választási vereség?
ELCSALTÁK.

És így tovább. Mindenre megvan a kétbites sablonotok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés