A magyar emberek nem ostobák  

Márki-Zay Péter, „a szegény ember Naftali Bennettje” szerint a magyar emberek – tudniillik azok, akik elhiszik, hogy a Fidesz bevándorlásellenes – ostobák. Meglepő módon ezt a mondatot nem a mitizált „kormányzati propagandagép” adta Márki-Zay szájába, hanem magától közölte egy újságíró műsorában.

Az objektív szemlélőben felmerül, hogy Márki-Zay tényleg ilyen frusztrációk által fűtött ember és – politikailag – kétbalkezes? Nem kell politológusnak lenni, hogy az ember tudja: ahogyan a boltban sem szidjuk a vevőt,

Magyarország viszont, ahogyan azt a 2016-os – eredménytelen – népszavazás is mutatja, erősen bevándorlásellenes ország. Akkor 3,3 millió ember mondott nemet a migrációs kvótára, ők az ország egyharmada. Nem tűnik elrugaszkodott ítéletnek, hogy valamilyen szinten őket ostobázta le az összellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Márki-Zay politikai nyelve a megosztásé. „Ne azt nézzük, hogy ki van mellettünk, hanem, hogy együtt harcolunk a közös ellenség ellen” – mondta Márki-Zay október 23-i beszédében. Eközben ugyanaznap Orbán Viktor miniszterelnök így szónokolt: „Nézzetek a mellettetek állóra: ha a szemébe néztek, láthatjátok, rá számíthattok”. „Két világ harca ez, az újé és a régié” – írta anno Schön Dezső lapszerkesztő Feuerberg Nachmann-alakjáról. A Fidesz narratívája szerint, melyet egyesek neveznek populistának, de talán inkább az egyszerű embereket képviseli a brüsszeli üvegpaloták bürokratáival – és néhány hazai felkent kiszolgálójukkal – szemben, a magyar emberek oldalán áll.

A magyar embereket úgy szereti a jobboldal, ahogyan vannak, nem „elméletben” és „filézve”. A magyar emberek nem kérnek a bevándorlásból, nem kérnek a párhuzamos társadalmakból, az eltiport női jogokból és a terrorizmusból, cserébe viszont nem akarnak megfagyni sem télen, mint szerencsétlen temesváriak, vagy – legalábbis a német katasztrófavédelem videói szerint – a jövőben a berliniek.

A magyar nemzeti-keresztény jobboldal továbbá az ellenzéki szavazókat is szereti, tiszteli bennük az eltérő véleményen lévő magyar embereket, és az ő javukat is akarja. E szerint a logika szerint a terroristák távol tartása nem csak a fideszes szavazók életét óvja meg: együtt ülünk a repülőn, a buszon, együtt járunk a plázába és a piacra. Ha megtámadnák ezt az országot, mint ahogyan az elhibázott migrációs politika miatt már támadták Ausztriát, Németországot, Belgiumot és megannyi más európai országot, akkor együtt támadnak meg minket, magyarokat. A rezsicsökkentés nem csak a fideszesek rezsijét csökkenti. A csok és a babahitel nem csak a fideszes családokon segít. A nemzeti-jobboldali politika valójában minden magyar ember életét segíti és biztonságát óvja. Nem véletlen, hogy a Fidesz sosem szidja az ellenzéki magyar embereket, legalábbis a párt által delegált miniszterelnök szájából sosem hangozna el olyan mondat, mint Márki-Zayéból. 

A Fidesz okkal érvelhet úgy, hogy a magyar jobboldal szereti a magyar embereket: nem tartja őket ostobának, ellenben nagyon is okosnak tartja őket, ezért helyezi kezükbe a döntést a magyar nép életének fő kulcskérdéseiben. A magyar jövőt nem füstös szobákban írja, hanem a néppel együtt. A nép számára nem megkerülendő, „mucsai” reakciós tényező, hanem a jövő záloga.

A mai nemzeti-jobboldali iránynak a legtöbb tételben talán a régi népi politika felel meg. Szabó Dezső nem véletlenül írta 1923-ban, hogy a magyar ember „az Alfa és Omega”. Márki-Zay esetében felmerül, miért a megosztás és nem pedig az egység nyelvén szól. Nem lehet másról szó, mint hogy a szuverenitás elvét – a mai jobboldal hívószavát – teljesen feladta, ő már nem a külső fenyegetésekről akarja megóvni a magyar embereket, 

Nyilván ezért osztogatja olyan lelkesen, hogy éppen melyik külföldi lap nyomta rá a „megfelel" feliratú pecsétet. A magyar szuverén jobboldal viszont tiszteli a magyar embereket, akkor is, ha ellenzékiek. Ellenfele a brüsszeli fejnehéz bürokrácia, a baloldali NGO-szigetvilág, és a klímaváltozás által egyre jobban felpörgetett korlátlan illegális migráció. Tavasszal arról is szavazunk majd, hogy utóbbiaktól, vagy az „ostoba magyaroktól” akarjuk inkább megóvni ezt az országot.