Egy korszak búcsúja

2021. szeptember 19. 9:16

Mazsihisz
Mazsihisz.hu
Zoltai Gusztáv élete és tevékenysége az örökségünk, amellyel szembe kell néznünk.

„Az, aki kisgyerekként élte túl azt, ami 1944-ben történt, esélyt sem kapott rá, hogy lelki sebei valaha is begyógyulhassanak. Aki kilenc évesen érti meg, hogy meg akarják a puszta születése miatt ölni, az egész általa belátott világ, többé nem tudhat bízni már semmiben. Ő is meggyilkolt lelkű gyerek maradt mindig. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség korábbi ügyvezető igazgatója ma reggel távozott az élők sorából.

A szüleit, anyját és apját 41 éves korukban megölték, nem volt még tíz éves, amikor a világ árvája lett. Mindent, ami segít otthon lenni a világban, elvettek tőle, szeretetet, biztonságot, kötődést. Ez a háború a meggyilkolt gyerekeken felül gyermeki lelkeket roncsolt össze, ölt meg, a nem zsidó magyarok közül is nagyon sokan apátlanul nőttek fel, a zsidó gyerekek, mint ő, gyakran egészen árván. Ő tapasztalta meg azt is, hogy a világ legerősebb hatalmai törnek a kilenc éves életére, hogy a hazája elengedi, ha voltak is jóérzésű és bátor emberek nagy számban, a hazája elengedte, kilökte őt törvényeivel. Akiket például a gyerekek védelmére tartanak a hazák, fegyveres erejük, rettegett ellensége lett – mindenki mindent megtagadott tőle. Amikor erről a nemzedékről beszélünk, ebből kell kiindulni.

A zsidó közéletben a ’80-as években tűnt fel újra, 50-en túl és negyedszázados ténykedése minden kétséget kizáróan önálló és hosszú fejezete lesz a magyar zsidó intézmények történetének, a rendszerváltás környéki és utáni Magyarország életének általában is emblematikus figurája volt. Ha meg akarjuk érteni, kik voltunk és vagyunk valamelyest még ma is, kivé lehet és kell lennünk, őt mindenképpen meg kell értenünk, személyében és korszakának névadójaként, őt mint a zsidó intézményesség vezetőjét, ereje, hatalma és szervezeten belüli tartós népszerűsége magyarázatát.

Akik a szervezeten belüli kritikusai voltak, azok sem tagadták ügyességét, személyisége sajátos karizmatikus varázsát és azt, hogy volt benne személyes kedvesség, készség az együttérzésre, személyes segítőkészség, hogy volt benne valami érzelmes szolidaritás a kiszolgáltatottakkal. Munkatársai kedvvel mesélnek történeteket erről és nyers, a világgal szembeni bizalmatlanságot rámenősséggel pótoló, harsány humoráról is. Zoltai Gusztáv élete és tevékenysége az örökségünk, amellyel szembe kell néznünk. Személyében immár az Eljövendő Világ polgára, fonassék be lelke az élet kötelékébe. Zoltai Gusztáv, a holokauszt árvája, magyar zsidó emberként társunk és sorstársunk volt, akinek emlékét kegyelettel fogjuk őrizni, akárcsak meggyilkolt édesanyjáét és édesapjáét. Zoltai Gusztáv korszakát a magyar zsidóság történetében, felelősen, méltányosan és kritikusan vesszük majd szemügyre, hogy tanulhassunk belőle önmagunkról, mások javára. Egy sokat szenvedett nemzedék különösen sokat szenvedett tagja volt, leljen vígaszt az Örökkévaló közelségében lelke. Lehessen a szüleivel újra, immáron mindörökké az Eljövendő Világban. Zoltai Gusztáv végső búcsúztatására 2021. szeptember 20-án, hétfőn 12 órakor kerül sor a Kozma utcai izraelita temetőben. A gyászszertartáson Báruch Oberlander rabbi mondja a búcsúbeszédet.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A múlt pedig:
Részletek Charles Gati: Hungary and the Soviet Bloc (Duke University Press, 1986) című könyvéből:
„Még jobban, mint Romániában vagy Lengyelországban, a zsidó származásúak vezették a magyar kommunista pártot és a kommunisták dominálta notórius politikai rendőrséget a második világháború utáni több mint egy évtizedben. …

Az nem kíván különösebb dokumentációt, hogy a magyar kommunista párt oly sok felső vezetője volt zsidó eredetű. Természetesen ők nem tartották a zsidó vallási ünnepeket vagy zsidó hagyományokat. Valójában a szülők és nagyszülők hagyományainak elutasítása azt a szükségletüket jelzi, hogy megtagadják a családi kötődéseiket. Révai József hírhedett korai verse, melyben erőteljesen kifejezte kívánságát a szülei azonnali haláláról, önmagáért beszél. Az, hogy magyarosították neveiket szintén jelzi egy új azonosság felvételének igényét: Rákosi korábban Róth volt, Gerő korábban Singer, Farkas korábban Wolf, Vas, akinek nagyapja egy rabbi volt, korábban Weinberger, Péter Gábor, a politikai rendőrség szadisztikus főnöke, korábban Auspitz Benő, Nógrádi Sándor korábban Grűnberger, Horváth Márton korábban Schiller és így tovább.

Az, hogy a politikai rendőrség vezetésének, amely a rettegett rövidítés ÁVO később ÁVH-ként ismert, 70-80 százaléka volt zsidó, szimbolizálta a zsidóság évezredes békés hagyományaival való lélektani törést – kompenzálandó az elődök feltételezett gyengeségét és az új önkép felvételét.” (100. old.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés