Keresztre kötözött és ketrecbe zárt katonák – elképesztő dolgok derültek ki egy ukrán egységről
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Több mint félszáz tanú vár még meghallgatásra a Fenyő János ellen elkövetett merénylet kapcsán indult bírósági eljárásban, mielőtt letudnák a szakértőket. A felbujtással vádolt Gyárfás Tamás eddigi védekezése alapján ugyanakkor kétséges, hogy sikerül-e tartania az ütemtervet a Fővárosi Törvényszéknek, amely nem is számol azzal, hogy idén elsőfokú ítéletet hirdessen.
Nyelvész-, pszichológus és hangtechnikai szakértők meghallgatásával folytatódik jövő héten Gyárfás Tamás büntetőpere, amelyben az egykori tévés producert azzal vádolják, hogy ő volt a felbujtója a Fenyő János médiamogul elleni 1998-as merényletnek. Ahogy a Fővárosi Törvényszéktől megtudtuk:
Ezek után pedig a vádpontok sorrendjében több mint ötven tanút hallgat majd meg a bíróság. A nyári tárgyalási napokon túl Póta Péter bíró őszre még nyolc tárgyalási napot jelölt ki. Kérdésünkre a törvényszék közölte: a bizonyítási eljárás befejezése idén nem várható. Mindez az jelenti, hogy 2021-ben biztos nem lesz elsőfokú ítélet az ügyben.
A DNS-vizsgálat hozta el a fordulatot
Emlékezetes: az egész országot megrázó merényletet 1998. február 11-én hajtották végre. Aznap este hat óra előtt nem sokkal állt be a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál várakozó kocsisorba Mercedesével a médiamogul Fenyő János, amikor a kvázi a semmiből előugró alak gépfegyverrel szitává lőtte. Fenyő azonnal meghalt, a tettes azonban sikeresen kereket oldott, így az ő és esetleges megbízóinak személye is jó ideig homályba veszett. Fordulat akkor állt be az ügyben, amikor a többek között az Aranykéz utcai robbantás és más bűncselekményekkel vádolt, majd elítélt szlovák Jozef Rohác DNS-ét azonosították a gyilkosság helyszínétől nem messze eldobott sapkában.
2017 májusában Rohácot a robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt is életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. A kilencvenes évek több leszámolásának megrendelésével vádolt, az alvilág egykori kulcsfigurájának számító Portik Tamás tizenhárom évet kapott.
A büntetőper azonban nem adott választ arra, valójában ki adott megbízást a VICO-birodalom fejének megölésére. Az üzleti rivális Gyárfás neve már a gyilkosságot követően felmerült.
Temetőből előkerült hangfelvételek
Az újraindult rendőrség nyomozás először akkor kapott lendületet, amikor Gyárfást megpróbálták megzsarolni azokkal a hangfelvételekkel, amelyek az ő és Portik Tamás közötti telefonbeszélgetéseket tartalmazta. Ezután felgyorsultak az események, a hatóság elfogta a zsarolókat és megtalálta a felvételeket is, sőt időközben még egy kisteherautónyi kazetta került elő a Farkasréti temető egyik síremlékéből. A felvételeket Portik Tamás készítette.
Ezek elemzése után 2018 áprilisában először Portikot gyanúsították meg, majd az egykori tévést is.
A rendőrség 2019 június végén jelentette be, hogy lezárta a nyomozást, az akkor már megszakításokkal együtt 22 éve tartó eljárásban és megküldte az iratokat a Fővárosi Főügyészségnek.
A vád szerint Gyárfás és Fenyő, a kilencvenes évek meghatározó médiavállalkozói között üzleti vita, hatalmi harc és abból fakadó személyes ellentét bontakozott ki. Gyárfás pedig ezt úgy akarta lezárni, hogy végleg megszabadul riválisától.
Először az ismert maffiózót, Tasnádi Pétert bízta meg a gyilkossággal, aki azt tizenkét millió forintért el is vállalta, azonban miután átvett hat millió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Ezek után fordult Portikhoz, akinél már sikerrel járt. Az egykori maffiózó végül Jozef Roháccal végeztette ki Fenyőt. Természetesen az ügyben – perújítás keretében – Portik is bíróság elé áll.
A volt főügyész is képbe került
Érdekes mellékszál Ihász Sándor volt fővárosi majd fővárosi fellebbviteli főügyész szerepe. Talán kevesen emlékeznek rá, hogy Ihász volt az, akit még fővárosi főügyészként számos kritika ért, amiért vádemelés helyett úgymond futni hagyta a 2006 őszi rendőri túlkapások elkövetőit. Több mint tíz évvel később azonban már egy páncélszekrényben őrzött irat miatt bíróság elé is kellett állnia bűnpártolás miatt. Gyárfás ugyanis 2017-ben neki adta át annak a hanganyagnak a leiratát, amellyel állítása szerint megzsarolták. Ihász ahelyett, hogy erről tájékoztatta volna a nyomozóhatóságot, az iratot a páncélszekrényébe tette és ott őrizte.
Pedig fellebbviteli főügyészként hivatalból is tudnia kellett, hogy újraindult a nyomozás a Fenyő-gyilkosság ügyében. Az Ihász elleni bírósági eljárás jelenleg is tart. Mindenesetre a volt főügyész „igazságügyi szakértőnek” leigazolta a Demokratikus Koalíció. Gyurcsányék gyakorlatilag azt a feladatot szabták neki, hogy kormányváltás esetén segítsen levezényelni a beígért elszámoltatást.
Portik és Gyárfás: régi kapcsolat
A kilencvenes évek alvilágának egyik kulcsfigurája sokáig bújkált eredményesen Magyarországon és külföldön. Portik, mint a több száz milliárdos hasznot hozó olajszőkítésben élen járó Energol Rt. egyik alapítója ellen 1996-ban kezdtek nyomozni, egy évvel később elfogatóparancsot adtak ki ellene, ám ő ezt már nem várta meg és felszívódott. Jó ideig a legkeresettebb bűnözőként tartották számon, ám 2003-ban törölték a körözöttek listájából. Ekkor kért segítséget Gyárfástól, hogy törvényesen hazatérhessen. Kapcsolatuk azonban sokkal régebbre, 1994-re nyúlik vissza, amikor Gyárfás bérbe adta neki egyik budai házát. A kapcsolat megmaradt, és lefoglalt hanganyagok alapján a kétezres években intenzív is volt.
Portik egyébként hazatérése után inkább a háttérben maradt, de kereste a kapcsolatot a felsőbb körökkel, akiktől egyben védelmet is remélt.
A rögzített, majd 2013-ban nyilvánosságra hozott felvételek szerint Portik felajánlotta szolgálatait, Laborc pedig az így begyűjtött, jórészt jobboldali közéleti szereplőkre vonatkozó terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A találkozókat parlamenti vizsgálóbizottság is elemezte, megállapításaik szerint az NBH főigazgatója Szilvásy György akkori titkosszolgálatokért felelős miniszter tudtával és kérésére találkozott Portikkal. A volt energolos bűnöző fölött végül 2012 júliusában csaptak össze a hullámok, amikor őrizetbe vették.
Megkezdődik a per
Gyárfás Tamás pere az előkészítő üléssel 2019 novemberében kezdődött meg hatalmas médiaérdeklődés közepette a Fővárosi Törvényszéken. Ezen a Nap Tv egykori tulajdonosa kijelentette: nincs mit beismernie és abszurdnak tartja a vádirat állításait. Ezek után felolvasta az előkészítő ülésre írt védekezését, amelyben egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem állt érdekében ártania Fenyőnek, miután nézeteltéréseiket már korábban tisztázták.
Mint mondta, sem Portik Tamást, sem Tasnádi Pétert, sem senki mást nem bízott meg gyilkossággal. Arra is kitért, hogy az inkriminált hangfelvételekkel Portik csapdát akart állítani, zsarolni akarta őt, de a felvételek, többek között minőségük miatt, nem is lehetnek alkalmas bizonyítékok.
A volt médiavállalkozó egyebek mellett azt állította: Portik megrendelésre akart neki csapdát állítani, és bár a volt energolos folyamatosan arra törekedett, hogy kimondassa vele, ő gyilkoltatta meg Fenyőt, ez egyszer sem sikerült neki. A vád szerint először felbérelt Tasnádi Péterről úgy nyilatkozott, nem lehet alapozni a szavaira, mert össze-vissza beszél. Tasnádi egyébként többször is elismerte a Gyárfástól kapott megbízást.
Nyelvészeti szakvélemény
A Nap TV volt tulajdonosa kitért arra is, hogy ő tulajdonképpen félt Portiktól, akit az eljárás során már szintén meghallgatott a bíróság, a volt energolos pedig azt vallotta, hogy az időközben elhunyt mentora, Drobilich Gábor (az Energol volt igazgatója) és a rendőrség bízta meg azzal, hogy mondassa ki Gyárfással, ő adott utasítást Fenyő likvidálására. Egyébként Portik és Gyárfás is megpróbálta Princz Gáborra, a Postabank 2018-ban elhunyt vezérigazgatójára terelni a gyanút, de a nyomozás szerint Princznek nem volt köze a gyilkossághoz.
Az áprilisban lezajlott tárgyalásokon ismertették a nyelvészeti szakvéleményt, amely sokkal inkább a vádat erősíti. A szakértők szerint nem manipuláltak a Gyárfás-Portik beszélgetések, sőt az sem nyert bizonyítást, hogy Portik manipulálni próbálta volna beszélgetőtársát. A hanganyag a felek kölcsönös függőségi viszonyáról árulkodik.
A védelem persze rögtön nekiesett a szakértői véleménynek, csak úgy röpködtek a negatív értékelések: önellentmondásos, tényekkel ellentétes megállapításokat és feltételezéseket tartalmaz, az alapvető logikai összefüggéseket is nélkülözi és a vádat akarja alátámasztani. Idáig jutott eddig a eljárás, amely jövő szerdán folytatódik.
A nyitóképen: Gyárfás Tamás megérkezik a Fővárosi Törvényszékre 2020 február 11-én (MTI/Balogh Zoltán)