Menedék és ellenvilág – folytatódik a zártkertek megőrzését célzó program

2021. június 15. 11:50

Írta: Joó István
Pusztulásnak indult a zártkertek kiterjedt világa, de a kormány nagy összegeket, idén például további ötmilliárd forintot fordít ezeknek az övezeteknek a megmentésére. A Vasi-hegyhát szőlőhegyein a magán pálinkafőzés és a Zártkert program kezdeményezője, V. Németh Zsolt körmendi országgyűlési képviselő kalauzolt minket. 

Kevés szomorúbb látvány van, mint egy fölgazosodott gyümölcsöskert kidőlt kordonoszlopokkal, metszetlen, halott ágakkal felénk meredő gyümölcsfákkal, vagy egy omladozó kőpince és az ahhoz tartozó hajdani szőlő, ami valójában már csak egy akácos bozót. Sajnos bármerre járunk az országban, nagy eséllyel látunk ilyet.

Több évtizede sokfelé pusztul a települések külterületén található úgynevezett zártkertek – országosan nem kevesebb mint 200 ezer hektáros! – világa. Sokrétű kérdés ez vidéken, amely táj- és természetvédelmi, kulturális vetülete mellett például jövedelem-kiegészítési, lakosságmegtartási, rekreációs, turisztikai kérdéseket is fölvet.

A covid a gyümölcsöskert felé fordította az embereket

Éppen ezért az állam a folyamat megfordítására vállalkozott, 2017 óta hathatós beavatkozások

ösztönzik az önkormányzatokat e különleges külterületek élhetőbbé, komfortosabbá tételére.

Feldman Zsolt mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár közlése szerint napjainkig két hullámban 4,3 milliárdot fordítottak erre, Zártkerti Program címén. A növekvő igények jelentkezésével az idén nyáron kiírandó, az önkormányzatoknak szóló újabb pályázati lehetőségek további 5 milliárd forintról szólnak. Elvégre a bő 3000 magyarországi településből 2000-nek van ilyen külterületi része: zártkerti övezete avagy „szőlőhegye”. A legsűrűbbnek Vas és Borsod megye térképe mutatja ezt a természetközeli, mozaikos kultúrtájat.

Mi az aprófalvas, festőien dombos Vasi-hegyhátat választottuk a vizsgálódásra. Amikor az immár harmadik állomásához érkező Zártkerti Program kitalálójával, kezdeményezőjével, V. Németh Zsolttal előzetesen egyeztetünk a helyszíni riportról, a körmendi választókerület egyéni országgyűlési képviselője – 2018-ig környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár – már előzetesen kiemeli: „A kormány elképzelései szerencsésen egybevágnak azzal a jelenséggel, hogy

a koronavírus-járvány másfél éve alatt soha nem látott rendezettségűek lettek a kertek az országban.

A lakossági kertművelés fölértékelődése a vidéki ingatlanárakban, ingatlanforgalomban is megjelenik.”

V. Németh Zsolt vasvári otthonának falán népi hangszerek sokasága, Erdélyből hozott vonós citerától a dél-koreai bambuszfurulyáig. Némelyiken játszani is tud, elmondása szerinnt a rendszerváltozás környékén a népiség volt a vonzó neki az MDF-ben is. A rendszerváltó első kormánypárt színeiben volt sokáig vasvári polgármester és országgyűlési képviselő – ám 2006-tól már fideszes honatya. Természetesen két ősi magyarfajta kutyája – egy kuvasz és egy mudi – kíséri vendéglátónkat, míg átsétálunk egy faházikóba. Megmutatja a százliteres kisüsti pálinkafőzőjét is, hiszen államtitkár korában V. Németh volt a kiötlője a magán pálinkafőzés ismételt engedélyezésének.

Tüskéskörtepálinka, zsinórzatos bőrdzseki

Az országgyűlési képviselő szerint

meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az emberek visszataláljanak a termék saját előállításának öröméhez.

Ez sajnos kihalni látszik azáltal, hogy szinte mindent készen szerzünk be, gyárilag állítunk elő, még a gyári munkás is csak egy munkafázist ismer. Egy „tüskéskörtepálinka” elkészítése, egy beszerzett disznó feldolgozása vagy éppen a szőlőhegyi munkálkodás során azonban a végtermék is a kezünk alól kerül ki.

V. Németh Zsoltot tehát az foglalkoztatja, hogyan és mi élhetne tovább mai körülmények között a paraszti kultúrából. Szerinte ennek a gyümölcsészettől a viseletig sok terepe lehet. Mutatja motoros bőrdzsekijét, amin található díszmagyaros zsinórzat is meg cipzár is. „Az a jó, amikor nem tudod, hogy az ősiből jutott-e az ilyen termék a modernig vagy fordítva” – fogalmaz a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos.

„Huszonnegyedik órás programként át kell menteni, amit lehet, a szőlőhegyek, zárkertek világából is. Hogy ne vesszenek el készségek, ismeretek, a kisgazdálkodói életforma, a hobbikertészkedés és az ott keletkezett közösség. Ezek nélkül szegényebb az emberi lét. Fontos az is, hogy megmaradjon ez a fajta kultúrtáj. Megőrízzük eredeti termőhelyükön az őshonos gyümölcsfajtákat, mifelénk ilyen például a batulaalma, a cigányalma, a kismillió fajta körte, a vérbelű körtétől a hőbérkörtén, a bakszarkörtén át a tüskésig, azért, hogy ezeket ne csak a génbankok őrizzék. Sőt, telepítsük vissza őket, de mentsük meg a népi építészet emlékeit is” –magyarázza a fideszes politikus a Zártkert Program lényegét.

Kifejti, ahogy a vadon élő állatokat és növényeket is csak az élőhelyükkel együtt lehet megmenteni, úgy kell nekünk is a külterületükért felelős önkormányzatokkal kell összefogni. „Kerestük az okokat, miért pusztul ez a világ, a feltartóztathatatlan életmódváltáson túl. Mert hiszen az egyik szőlőhegy azért ma is prosperál, míg a másiknál azt tapasztaljuk: a szőlőkaró már egy erdőben van, mert a kert mára visszaerdősödött.”

Út, kút, villany, vadkerítés

Arra jutottak – folytatja V. Németh –, hogy

ott van a baj, ahol nincs megfelelő út, vízvételi lehetőség, villany, sőt, vadkerítés,

ami megakadályozza, hogy a túlzottan elszaporodó nagyvad feleméssze a termést. Ezért az érintett önkormányzatok arra pályázhatnak, hogy az elengedhetetlen infrastruktúrát megteremtsék. EZ a lehetőség arra ösztönzi a településeket, hogy ha van a falunak tettre kész közössége, vásároljon föl az önkormányzat egy területet, tisztítsák ki és telepítsék be őshonos gyümölcsfakultúrával.

A Vasi-hegyhát huszonkét faluja közül húsznak van szőlőhegye. Oszkónak például három is. Nem történelmi borvidékről van szó, hanem a vasiak jellemző életformájáról. A Kádár-korban sem merték elvenni a szőlőskertet tőlük, azaz kollektivizálni ezeket az apró birtokokat, melyek aztán néhol az engedélyezett háztáji gazdaságok részei is lettek, de később is megmaradtak olyan hétvégi telekként, ahol kertészkedni lehet.

V. Németh Zsoltnak volt hova fordulnia ihletért, mintáért, mikor a zártkertek országos megmentésébe belefogott. Van a falujában egy csodaszámba menő, régi civil egyesület, a Hegypásztorkör. Elnökük, Kovács István mesél nekünk a mozgalmukról. A ’80-as évek közepén helyi fiatalok – nagy szó ez egy elvándorlással, elöregedéssel sújtott kis faluban – többek között műemlékprésházak megmentésére, szőlősgazdaképzésre, népi építészeti és kézműves tudás tanítására szövetkeztek, táboroztatás, kulturális programok kíséretében. Cél volt a közösségi szellem feltámasztása is. Mindehhez időközben megtalálták az állami pályázati forrásokat is.

Trendfordító Hegypásztorkör 

A hegyen körbesétálva látunk szépen rendbe hozott kápolnát, pincét, egykor másutt állt népi építészeti remekek itteni rekonstrukcióját. Kovács István sokat vár az idei Zártkerti Programtól. Mutatja azt a gazdatársak által bozóttalanított nyomvonalat, ahova a szőlőhegyüket 5 kilométer hosszan körbekerítő vadkerítést tervezik, részben állami segítségből. Szerintük ez, a villanyárammal együtt,

lökést ad arra, hogy akik eddig fel akartak hagyni itt a szőlőműveléssel, mégse tegyék.

Egy két kisgyermekes helyi család feje, Somlai Péter, régi, zsúpos pince gazdája, a civil szervezet vonzásában már döntött: folytatja a szőlőművelést ősei földjén, azt, amit anyai nagyanyja környezetében gyerekkora óta látott-tapasztalt. Bár folyamatosan Vasváron, egy festékkereskedésben dolgozik, de közben Keszthelyen elvégezte az egyetemet, szőlész-borász mérnök lett, hogy szakszerűbben tudja művelni a 2013-ban felújított szőlőjét, amelyből jelenleg 1000-1200 liter mustot termel, nem kis részt eladásra.

„Át lehet tenni filmre és más adatrögzítőkre a zártkertek, szőlőhegyek kultúráját, össze lehet gyűjteni a hozzájuk kapcsolódó tárgyi emlékeket, de az igazi siker az, ha élő kultúraként megmarad a jellegzetes táji értékeivel együtt. Menedéknek és ellenvilágnak, ahogy egy helytörténészünk mondta” – foglalja össze V. Németh Zsolt.

Fideszes „fellegvár” a körmendi körzet Vas megye 3. számú, körmendi központú választókerülete – „fej fej mellett” a Győr-Sopron megyei csornai körzettel – ma is a Fidesz-KDNP legerősebb szavazóbázisú országgyűlési egyéni választókerülete. A 2022-es parlamenti választásokat megelőző őszi előválasztáson három ellenzéki képviselő között dől el, ki lesz a kormányoldal jelöltjének (várhatóan V. Németh Zsoltnak) a közös szivárványkoalíciós kihívója. Az előválasztás legesélyesebbje a felmérések szerint Bana Tibor jelenlegi független képviselő, aki tavaly márciusban lépett ki az általa „diktátorozott” Jakab Péter vezette Jobbikból. Így Banát Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű civilszervezete indítja. Fő ellenfele az ellenzéki megmérettetésen Ipkovich György, aki az MSZP színeiben, a DK támogatásával száll versenybe. Érdekesség, hogy Ipkovich, Szombathely egykori szocialista polgármestere nem vállalja politikai neveltjével és jogi pártfogoltjával, a DK-s Czeglédy Csabával szemben a megmérettetést, azaz: nem a szombathelyi körzetben indul. Ellenben Bana ezúttal pont ott, Vas megye 1. számú körzetében akart eredetileg indulni, de végül zsúfoltnak találhatta az ottani mezőnyt, hiszen Czeglédy mellett erős ellenfele lett volna az ismert LMP-s politikus, Ungár Péter is. Ezért tért vissza a körmendi körzetbe, ahol már próbálkozott korábban. Itt indul még Pelva Dániel is a –vidéken enyhén szólva nem túl erős – Momentum színeiben.

fotók: Ficsor Márton
 

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés