Molnár Lajos tévedése
„A második Gyurcsány-kormány első egészségügyi minisztere, az SZDSZ által jelölt Molnár Lajos nagyívű tervekkel érkezett a főhatóság élére 2006 nyarán. Reformlázban égett, hihetetlen elszántsággal látott elképzelései megvalósításához. Kórházigazgatóként jól ismerte a rendszer fonákságait, s tudta, mit akar. Tisztában volt azzal, hogy radikális ellenzékkel, betegérdekek köntösét öltő szakmai lobbikkal kell hadakoznia, és a szocialista képviselők soraiban sokan, a változások politikai hatásaitól rettegve, csak félszívvel vagy egyáltalán nem támogatják. Első lépései kedvező eredményekkel jártak, emlékezzünk csak a patikán kívüli gyógyszerárusítás lehetőségére, a gyógyszerárakat csökkentő nyilvános licitre vagy a biztosítottak érdekeit védő egészségbiztosítási felügyelet létrehozására. A vizitdíj ugyan szitokszóvá vált, de többletbevételt hozott a háziorvosoknak, és visszafogta a szolgáltatások indokolatlan igénybevételét.
Az akkori holland és főleg szlovák minta alapján úgy vélte, hogy a társadalombiztosítás negligálásával a magánbiztosítók versenye teremthet tiszta viszonyokat, nagyobb elégedettséget a hazai egészségügyben. Ez a modell kényszerítheti ki az ellátás minőségi különbségeinek csökkentését és a felesleges kórházi kapacitások leépítését.
Másfél évtizeddel később bizonyítékok alapján állíthatjuk, hogy tévedett. A leggondosabb szabályozás sem óvja meg a betegeket a magánbiztosítók szelekciójától, hiszen abban érdekeltek, hogy a kis egészség kockázatú és tehetősebb polgárokat válasszák. A modell drága, nem növeli az ellátás hatékonyságát.
Az igaz, hogy Molnár nevezte ki tisztifőorvosnak Falus Ferencet, aki 2009-2010-ben remekül helyt állt a H1N1 pandémia megfékezésében. Molnár Lajos emlékét megszépíti mai utódainak szégyenletes egészségpolitikája. Az erőforrás minisztérium fideszes és KDNP-s irányítói asszisztáltak ahhoz, hogy a regnáló hatalom kivéreztesse és sorsára hagyja az ágazatot. Molnár reformokat akart, voluntarista lendülettel. Erőből próbálta lenyomni terveit a szakmai és közéleti szereplők torkán, a konszenzus keresést szükségtelen időpocsékolásnak tartotta. Azt azonban tudta, hogy az egészségügy nem omlik össze. Gyakran mondogatta, hogy nincs olyan rossz ellátás, amelynél rosszabbat nem lehet nyújtani. És ő ki szeretett volna törni ebből a mókuskerékből. A körülmények, az idő és talán saját személyisége ez ellen dolgoztak.”
Összesen 65 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Már virágzik a kökény?
Annyit tudok Molnárról, hogy egy idős rokon mesélte a másiknak, aki mszp-s volt, hogy örülhetsz, mert egy szdsz-es lett a miniszter.
Azt mondta, hogy egyáltalán nem örül, mert Molnár idejében koszos, elhanyagolt volt az István kórház, a betegek a folyosón feküdtek.
Azt mondta, hogy egy nemtörődöm trehány volt az az ember, mármint Molnár.
Az MSZP/SZDSZ ,,kiválóságai,, eü. miniszterként 2002-2010 években
Csehák Judit MSZP
Kökény Mihály MSZP
Molnár Lajos SZDSZ
Horváth Ágnes SZDSZ
Nem az "elaggott" állapotról beszélt, hanem amit leírtam.
Az idős rokonnak volt egy idős férje is. Mindketten időnként "élvezték" az István kórház vendégszeretetét. Úgyhogy volt tapasztalatuk a koszt és a folyosón fekvést illetően.
Úgy látszik, hogy amit te Molnár maximumának nevezel, az ennek a házaspárnak a minimumot jelentette, politikamentesen.
Molnár után is volt élet és főleg rend és tisztaság a Szent István kórházban.
Bejelentkezés