A kereszténység nem válhat politikai termékké

2021. január 25. 21:23

Balczó Zoltán
Facebook
Szándékos aránytévesztés a kormánypárti média kereszténygyalázást kiáltó reakciója.

„Egyenesen kereszténygyalázásként futtatja körbe a kormánypárti sajtó azt a múlt heti Facebook-posztot, amellyel szándéka szerint a Jobbik a politikai indíttatású, kommunikáció-kereszténység képmutatására szerette volna felhívni a figyelmet. Az üzenet fogadtatása vegyes volt, annak megjelenítése – elsősorban a bejegyzéshez tartozó grafika – sokakban, így bennem is visszatetszést keltett. Ezért úgy gondoltam, hogy mint a pártban, illetve a frakcióban egyébként pozícióval nem rendelkező, de alapítóként a Jobbik Magyarországért Mozgalomért felelősséget érző politikus akkor járok el helyesen, ha nem rejtem véka alá a véleményem.

Ugyanakkor nyilvánvaló torzítás, szándékos aránytévesztés a kormánypárti média kereszténygyalázást kiáltó reakciója. A céljuk egyrészt a keresztény értékek iránti elkötelezettségünk kétségbe vonása, másrészt a Jobbik egységének gyengítése. Képmutató módon éppen ők használják most fel a kereszténység szimbólumát arra, hogy erősítsék azt a hazug narratívát, miszerint ők a kereszténység védelmezői, az országot egy hitvalló kormány vezeti, mindenki más pedig a keresztény értékek tagadója.

Meggyőződésem, hogy a kereszt, a kereszténység nem lehet ilyen alantas módon a politikai küzdelem eszköze. A Fidesz egy előző korszakában a »polgári Magyarország« hívószót használta a társadalmi támogatás elnyerése érdekében. Azóta már az egyik fő teoretikusuk felvilágosított minket: tévedésben voltak azok, akik ezt a hívószót valóságnak gondolták, mert az csak egy politikai termék volt. Most pedig azt kell látnunk, hogy a Fidesz a kereszténységet is képes politikai termékként felhasználni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csurka István forog a sírjában..

Szégyen, mivé lettetek, maradék-ballikosok...

Szerintem Balczó Zoltán tudása hiányos, vagy tudatosan ferdít. Összemossa a politikát a teológiával és elfelejti, hogy létezik a szellemi termék. Ez utóbbiban tartozik a polgárság fogalma is.
A teológiával ,,Istenről való beszéd,,-et jelent, a teológia mint tudomány tehát Istenről szól. Bővebben: https://pphf.hu/mivel-foglalko..

Horkay Hörcher Ferenc úgy látja, hogy a reneszánsz óta kibontakozó politikai eszme-történeti mozgások a vallás végső háttérbe szorulásához és a politikai élet szempontjából szemlélt eljelentéktelenedéséhez vezettek, majd a nyugatot a második világháború óta uraló liberális konszenzus a vallás területét apolitikussá nyilvánította, vagyis kiszorította a politikai viták sűrűjéből. A szerző tanulmányának alapvetése, hogy ,,a nyugati politikai filozófiát kevéssé értik azok, vagy akár félre is értik, akik eltekintenek az alapítóatyák által oly hangsúlyosan és vehemensen megfogalmazott teológiai vonatkozású tézisektől,,. Majd továbbviszi gondolatának fonalát: ,,a liberális alapítóatyák közül például sem Locke, sem Kant politikai filozófiája nem érthető, ha csak mellékes körülménynek, történeti furcsaságnak tartjuk azt, hogy e szerzők milyen mélyen köteleződtek el a vallási-teológiai vitákban, s hogy gondolkodásmódjukat mennyire határozta meg ebbéli elköteleződésük, röviden szólva: teológiai kultúrájuk,,. Központi megállapítása viszont az, hogy a mai nyugati politikai diskurzus két meghatározó ideológiája, a liberalizmus és a konzervativizmus is teológiai viták eredményeként, bizonyos fokig azok melléktermékeként született.,,
http://www.poltudszemle.hu/sza..

Lehet kritizálni egyes keresztény konzervatívokat, de akkor nevezzük nevén a személyt és ne általánosítsunk. Márpedig a szöveg és a karikatúra is általánosít, minden keresztényt kigúnyol ahogy ezt teszik az Isten tagadók, akik a vallást ,,ópiumnak,, hibás emberi szellemi terméknek tartják.
Alaptörvényünk szerint:
VII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

Ez a faszi valami mély magyar volt, mielőtt elvtárs lett.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés