Budapest egyik színes egyénisége volt. Nagy, kockás felöltőket viselt, hozzá pedig hosszú orrú cipőket, ezáltal úgy nézett ki, mint egy bohém francia festő. Sosem házasodott meg, az ő szerelme ugyanis Budapest volt. Krúdy Gyula egyenesen a főváros vőlegényének nevezte. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Politikusként és főleg a Közmunkatanács elnökeként sokat tett azért, hogy a körút, a rakpartok és a Budavári Palota elnyerje a mai formáját. Következzék báró Podmaniczky Frigyes élete!
1824-ben született Pesten, a nagy múltú Podmaniczky-családban. Kisgyerekként a família Aszódon található kastélyában nevelkedett, majd a fővárosban tanult, Késmárkon pedig joghallgató volt. Az 1848-as forradalom kitörése után nem volt számára kérdés, hogy fegyverrel harcol a hazáért, a huszárokhoz került, majd a fegyverletétel után az osztrák seregbe sorozták be. Pokoli hónapok vártak rá, ám végül hazakerült.
A trauma elől az írásba menekült. Ekkor még hosszú utazásokat tett, például Oroszországban, Svédországban és Dániában is járt, a látottakat pedig könyv formájában is megírta, majd a hölgyek körében kedvelt és termékeny regényíró lett. Más kérdés, hogy az utókor nem ezért lehet hálás neki. A báró kezdetben az írás mellett, ha csak tehette, agárversenyekre járt (komoly tenyészete volt) és a lóversenyzés sem hagyta hidegen. 1867-ben a lapokban is megjelent a hirdetés, hogy Podmaniczky Frigyes aszódi istállójában két versenyagár is eladó, nevezetesen Vezér és Gyöngy, az esetleges vásárlók pedig keressék Juhász Mátyás lovászt az istálló környékén.
Aszódon, a Podmaniczky-birtokon nevelkedett. Fotó: Wikipedia
Szépen lassan rátaláltak a közügyek és a politika. 1873-ban lett a Budapest fejlesztéséért felelős Közmunkatanács alelnöke, majd nem sokkal később, hosszú évtizedekre a szervezet első embere. Ő lett a Nemzeti Színház, később pedig az Opera intendánsa is. A színház a virágkorát élte Podmaniczky alatt. 1875-ben a lapok is megírták, hogy a báró azt akarja elérni, hogy a színház földszintjén csak ülőhely legyen, addig ugyanis állóhelyek is voltak a teátrumban.
mellette pedig azt is szorgalmazta, hogy „a budai királyi várpalotát akkép egészítsék ki, hogy a magyar király és a magyar nemzet méltóságának is megfeleljen”.
Elegáns volt, jó modorú és sikeres. 1885-ben, amikor már tíz éve állt a Nemzeti Színház élén intendánsként, nagy ünnepséget szerveztek a tiszteletére. Itt a kor ünnepelt írója, Jókai Mór is megjelent és következőt mondta pohárköszöntőjében Podmaniczkyre nézve: „Azt kívánom, hogy éljen addig, amíg a primadonnái meg nem sokalják a fizetésöket s a drámaírók nem tiltakoznak az ellen, hogy ne adassa már darabjaikat.”
A 10 éves jubileum után nem sokkal távozott a posztról, de rá jellemző módon a Nemzeti Színház vezetőjeként kapott emléktárgyakat, régiségeket mind felajánlotta a Nemzeti Múzeumnak, így azt az albumot is, amelyet a színészek állítottak össze számára.
Podmaniczky Frigyes, avagy Budapest szerelmese. Fotó: Vasárnapi Újság
1861-ben országgyűlési képviselő is lett, sőt, a Szabadelvű Párt elnöke is volt hosszú ideig, ezért viszont már többször támadták a lapok. Például azzal is, hogyan fordulhat elő, hogy bár még él a báró, utcát neveztek el róla. Ma is sokan azt gondolják, hogy Pesten a Podmaniczky utcát Podmaniczky Frigyesről nevezték el, pedig nem. A báró nagybátyja miatt keresztelték el az utcát, ugyanis Podmaniczky János még jóval korábban, a Városligettől befelé húzódó földterületeit ingyen odaadta Pestnek.
Podmaniczky Frigyest szerették az emberek. Mert tudni lehetett, hogy egy letűnt kor erkölcsi érzékét hordozta magában. Elnézték neki a kockás felöltőit, a gomblyukba tett hatalmas piros rózsákat. Elnézték neki, hiszen
Éppen ezért keltett nagy feltűnést 1895-ben, hogy a báró nyáron elutazott a városból. Ám néhány hét után ismét ott sétált reggel a Kossuth Lajos utcában munkába menet és mindenkihez volt egy kedves szava. Mikor egy járókelő megkérdezte tőle, hogy szolgál az egészsége, a következő válaszolta: „Igazán jól nézek ki? Pedig olyan sokáig nem láttam Budapestet!”
Sokat tett azért, hogy a Budavári Palota elnyerje impozáns külsejét.
1897-ben a Közmunkatanács és az építési bizottság elnökeként ő is ott volt a Budavári Palota bokrétaünnepén, ahol Hauszmann Alajos megmutatta az egybegyűlteknek, hogyan halad az építkezés.A korabeli lapokból azt is tudni lehet, milyen volt a napirendje már idős korában a kockás felöltős bárónak. Ezek szerint reggel hétkor hagyta el az otthonát és a Petőfi kávéházba ment reggelizni. Utána a város hivatalos ügyeit intézte, majd rendszeresen a Pannónia étteremben ebédelt. Este nyolcra ért haza, ahol már csak egy csésze kakaót ivott és fél tizenegykor már ágyban volt. A báró sosem házasodott meg, egy Szilágyi nevű, szintén idős ember volt a komornyikja, aki korábban 40 esztendeig a Nemzeti Kaszinóban szolgált.
Báró Podmaniczky Frigyes végül 1907 októberében, 83 éves korában aludt el örökre. Budapest megsiratta vőlegényét, s ahogy az egyik lap írta: „A tiszteletre méltó aggastyánt, ennek az országnak az egyik legnemesebb gavallérját viszik az aszódi kriptába, ahelyett, hogy nyílt helyen ásnának sírt itt Pesten és minden nyáron teleültetnék piros és fehér szegfűvel barátai és tisztelői.”
Kétségtelen, a kockás felöltős báró többet érdemelne az utókortól.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
