1. Balaton turisztikai térség (angolul: Balaton)
2. Sopron–Fertő turisztikai térség (angolul: Sopron region)
3. Bük–Sárvár turisztikai térség (angolul: Bük and Sárvár)
4. Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség (angolul: Tokaj and Nyíregyháza)
5. Mátra–Bükk turisztikai térség (angolul: Eger region)
6. Gyula és térsége turisztikai térség (angolul: Gyula region)
7. Győr–Pannonhalma turisztikai térség (angolul: Győr and Pannonhalma)
8. Szeged és térsége turisztikai térség (angolul: Szeged region)
9. Pécs–Villány turisztikai térség (angolul: Pécs region)
10.Debrecen és térsége turisztikai térség (angolul: Debrecen and surroundings)
11. Budapest környéke turisztikai térség (angolul: Greater Budapest)
A turisztikai térségek meghatározásának célja továbbá a megfelelő pozicionálást követően a szolgáltatók közötti együttműködés erősítése, a fogadóterületek versenyképességének javítása, a meglévő kínálati elemek szolgáltatási csomaggá történő alakítása. Fontos szempont az is, hogy az egymástól jól megkülönböztethető desztinációk már rövidtávon képesek legyenek versenyképes utazási ajánlatot jelenteni az élményeket kereső, egyre igényesebb, valamint magasabb fajlagos költéssel bíró külföldi és belföldi vendégek számára.
Ehhez kapcsolódóan a GINOP 1.3.4. keretében 4 milliárd forintos uniós forrás felhasználásával folyamatban van mind a 11 térség desztinácófejlesztési stratégiájának, imázsának, arculatának, márkájának kialakítása, piaci pozíciójának meghatározása.Ennek a munkának a befejezési határidejét 2021. december végében jelölte meg Könnyid László.
A Magyar Turisztikai Ügynökség tevékenységében már eddig is jelen volt a térségi szemlélet a kampányok szervezésében, a régiós kisfilmek, illetve a térségi kiadványok elkészítésében, a célzott kommunikációban. A Balaton után a napokban jelent meg a Mátra–Bükk vidékét népszerűsítő kiadvány, és hasonló készül a többi térségről is.
Jönnek a térségi desztinációmenedzsment szervezetek