Szilárd meggyőződésük, hogy épp azért választották ezeket a sarokpontokat, mert nem olyan típusú változást akarnak végbevinni, amire általában egy vagyonkezelői alapítvány fel van hatalmazva. Mi úgy gondoljuk, hogy nálunk szakmai képzés folyik, és nem valamiféle homogén értékrend mentén tanítunk. Ők viszont úgy vélik, hogy nagyon is ez történik, és tulajdonképpen természetesnek is tartják, hogy a tanítás során az ember egy ideológiát közvetít. Mint Vidnyánszky Attila elmondta, nincs is ezzel semmi baj. Csak az a problémájuk, hogy érzésük szerint a magyar Színház- és Filmművészeti Egyetem képzésének szerkezete ideológiailag féloldalas, az úgynevezett »másik« értékrendet képviselőket is osztályhoz kell juttatni.
Szerintem viszont itt nem jobboldaliak és baloldaliak, hanem demokraták és antidemokraták konfliktusáról van szó. Hogy egy példát mondjak, a magamét, ha mindenképpen el kellene magam helyezni a politikai filozófiák mezején, abból végeérhetetlen bolyongás volna. Arról viszont konkrétan fogalmam sincs, hogy a többiek éppen merre kolbászolnak.
Az áthidalhatatlan szakadék ellenére mégis az volt a céljuk Vidnyánszkyéknak, hogy meggyőzzék önöket a vezetői pozíciók megtartására?