Felfordult Amerika, egyszerűbb örökbefogadás, Zing Burger, Biszku, Hagyományok Háza –  itt az új Mandiner!

2020. június 11. 7:32

Írta: Szalai Laura
Hogyan durvul a helyzet Amerikában? Miként egyszerűsödik az örökbefogadás? Mi folyik Egerben? Hogy él a szórványmagyarság Temesváron? Interjú Kelemen Lászlóval (Hagyományok Háza) és Kovács Zoltánnal; Csender Levente, Máthé Zsuzsa, Szilvay Gergely és Skrabski Fruzsina írásai – megjelent legújabb lapszámunk!

E heti számunk címlapján, valamint a külföld rovatban az amerikai eseményekkel foglalkozunk kiemelten. Miért durvultak el a tüntetések az Egyesült Államokban? Mi igaz az amerikai rendőrséggel szembeni vádakból? Hogyan használták ki a helyzetet a demokrata párti politikusok? Elemzésünk az elmúlt hetek eseményeiről. 

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója publicisztikájában arra mutat rá, hogy az utóbbi hónapok ijesztő történései miként bontják le Amerika évszázadok óta épített mítoszát. 

Vezércikkünket, az Első karaktert Szilvay Gergely jegyzi, aki az eseményekre reflektálva arra mutat rá, hogy miként válik a túltolt rasszizmusellenesség maga is rasszizmussá. 

Közélet

„Soha nem indítottak ennyire durva, a tényekkel legkevésbé foglalkozó támadássorozatot Magyarország ellen” – mondja lapunknak adott interjújában Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt a járványkezelés tanulságairól, a veszélyhelyzetet érő kritikákról és az amerikai eseményekről is kérdeztük.

Bár sok bírálatot kap a kormány örökbefogadást könnyítő javaslata, a mostani gyakorlatot vizsgálva sürgető, hogy változzon a procedúra. Egy gyermekvédelmi szakember, a szociális ügyekért felelős államtitkár és örökbefogadó szülők segítségével jártunk utána annak, min kell keresztülmenniük a gyerekeknek és a családoknak.

Egerben kovácsolódott össze elsőként a szivárványkoalíció az önkormányzati választásra, most mégis itt került a szakítás közelébe. Megvizsgálva az ellenzéki városvezetés eddigi teljesítményét, bőven találtunk hiányosságokat. Kérdés, hogy miután Mirkóczki Ádám polgármester a város érdekeire hivatkozva kilépett a Jobbikból, változik-e a helyzet. 

Ezen a héten ismét olvashatják Leimeiszter Barnabás tudósítását az Országgyűlésből.

Szinkron kisrovatunk vendégszerzője, David Azerrad, a Hillsdale College egyetemi adjunktusa arról ír, hogy milyen kihívásokkal kell szembesülniük a konzervatívoknak a progresszív korban. 

L. Simon László író, országgyűlési képviselő Apponyi Albert érdemeire emlékezik a véleménycikkében.

Külhon & Külföld 

Bár Temesváron, a Bánság „fővárosában” ma már az öt százalékot sem éri el a magyarok aránya, a városban pezseg a magyar kulturális élet. Külhon rovatunkban Kása Zsolttal, a Temesvári magyar napok szervezőjével beszélgettünk az asszimiláció problémájáról, a temesvári magyarság mindennapjairól. 

Külföld rovatunkban az amerikai összeállítás mellett Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatójának elemzését olvashatják Líbiáról, ahol bár Haftár tábornok és csapatai, valamint a tripoli kormány a tárgyalótermekben rendezhetik az évek óta húzódó konfliktust, kérdéses, hogy véget érhet-e az ország kálváriája.

Precedens & Makronóm

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az EU a központi kompetenciák kiszélesítésére kívánja felhasználni a koronavírus-járvány okozta helyzetet. Precedens rovatunkban végigvesszük, hogy milyen jelek utalnak a szorosabb integrációs törekvésekre. 

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora véleménycikkében kifejti, miért voltak alaptalanok azok a félelmek, amelyek a rémhírterjesztessél összefüggő törvény kapcsán merültek fel. 

Makronóm rovatunkban Susánszky Ádámmal beszélgettünk, aki Amerikából tért haza, hogy létrehozza a Zing Burger magyar hamburgerláncot.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Matolcsy György Amerikai birodalom vs. európai álom című könyvét ajánlja, amelyben a Magyar Nemzeti Bank elnöke kifejti: a következő évtizedekben az Egyesült Államok megőrzi vezető szerepét a Nyugaton, ugyanakkor globális léptékben elfogad majd egy osztozkodáson alapuló alkut Kínával. 

A Feminens oldalán Fehér Judit biológust ismerhetik meg. 

Tudomány kisrovatunk cikkéből megtudhatják, hogy Festetics Imrének és Keszthelynek milyen szerepe volt a genetikai tudományok történetében.

Máthé Zsuzsa jegyzetében arról ír, hogy a karanténidőszak milyen pozitívumokat hozhatott a családok életében. 

A Securitate terrorja üldözte Erdélyből Magyarországra, és ezzel tett is egy szívességet az egyetemes magyar kultúrának: Kelemen László nélkül aligha jött volna létre a néphagyományok intézményes átadásának szentelt Hagyományok Háza. Hamarosan hazatér, hogy végre otthon is dolgozzon az ügyért. Élet rovatunkban nagyinterjút olvashatnak a népzenésszel az erdélyi magyarságról, a kényszeres gazdasági növekedés fojtogató kulturális hatásáról, táncházmozgalomról, örök kétlakiságról. 

Arcél kisrovatunkban a száz éve elhunyt Körösfői-Kriesch Aladár festőre, szobrászra, iparművészre, a szecesszió kiváló képviselőjére emlékezünk. 

A rovat tárcáját Csender Levente írta:

„Tizenkét évvel ezelőtt fél évet Párizsban töltöttem. Lakhelyünk a Foch marsallról elnevezett avenue mögött volt, s nekem az utcatábláról mindig eszembe jutott ez a történet. Franciául tanultam, s meglepődve álltam a középkorú franciatanárnőm előtt, aki azt hitte, hogy mi oroszul beszélünk, és az égvilágon semmit nem tudott Magyarországról. Ezzel nem volt egyedül. Sokan azt hiszik, hogy a franciák száz éve úgy kelnek fel minden reggel, hogy „de kicsesztünk veletek”. Nem, a franciák úgy kelnek fel minden reggel, hogyfogalmuk sincs Közép-Európáról, mert ők az iskolában Nyugat-Európa történetét tanulják, és nem mond semmit nekik Trianon, de még Magyarország is alig. Sokkal jobban érdekli őket Afrika, a volt és jelenlegi gyarmataik, a saját világhatalmi pozíciójuk, mint Közép-Európa.

Ez így volt száz éve is. Győztek, és a győztes hatalmak írták a történelmet. Szétszabdaltak minket érdekeik szerint, és továbbmentek. Mi meg itt maradtunk kiterítve, szétszaggatva, darabjainkban, odahajítva a környező országoknak, és másodrendű állampolgárokká téve szolgáljuk azt az országot, ahonnan száz éve ki akarják tenni a szűrünket, mert nem tudnak mit kezdeni velünk.”

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Skrabski Fruzsina felidézi, milyen izgalmak közepette készítették, majd mutatták be tíz évvel ezelőtt a Biszku Béla kommunista belügyminiszterről szóló filmet:

„Aztán egy évtizeddel ezelőtt elvesztette az éberségét, győzött a hiúsága. Azt mondtuk neki, hogy büszkék vagyunk falunk híres szülöttére, ezért szeretnénk róla írni az almanachban. Ő pedig elhitte ezt, és a kameránk elé ült. Utolsó találkozásunkkor bevallottuk neki, hogy átvertük. Mintha megkönnyebbült volna: nem zavart el minket, hanem elkezdett összevissza beszélni. Hogy zsidót küldtek a Vatikánba követnek, és ez hiba volt; hogy miként udvaroltak neki a nők; hogy Ceaușescu úgy rettegett magyarországi látogatásakor, hogy a brindza sajtot Romániából hozták neki a szolgái, és csak azt merte megenni. Még aláírt egy beleegyező nyilatkozatot, hogy mindent felhasználhatunk, amit fölvettünk.”

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés