Meddig marad Ukrajna a nagyhatalmi politika játszótere?

2020. május 24. 19:53

Dobsa István
Vendégszerző
Talán végre értékelni fogja a magyar kormány gesztusait az ukrán fél. Ideje lenne. 

Az elmúlt hét igen zajosnak bizonyult Ukrajna politikai életében. Bombaként robbant a hír, és rázta meg az ukrán belpolitikát, hogy nyilvánosságra kerültek Joe Biden és Petro Porosenko állítólagos telefonbeszélgetései. Ezekben szó esik pénzügyi segítségről, ami persze több végrehajtandó feladathoz kötött, ilyen például az akkori főügyész, Viktor Sokin menesztése vagy a lakossági kommunális díjainak megemelése. Röviden egy sor olyan intézkedésről, amik nagyban befolyásolják egy átlag ukrán állampolgár mindennapjait. 

Persze az érintett felek tagadnak, és hamis hangfelvételről beszélnek. Valljuk be, mást nem is igazán tehetnek, hiszen ha elismerik a hanganyag valódiságát, azzal

a másodperc milliomod része alatt írnák ki magukat a politikai életből, és nem kerülhetnek el a büntetőjogi felelősségre vonást.

A labda most Ukrajna jelenlegi elnökénél, Volodimor Zelinszkijnél pattog, aki éppen ezen a héten töltötte be az egyéves elnöki mandátumát. Szép ajándék, gondolhatnánk, de a helyzet kicsit sem ilyen egyszerű. Ha nem rendeli el az ügy teljes körű kivizsgálását, szavazóinak jelentős része fordulhat el tőle, ha mégis, akkor pedig az amerikai Demokrata Párt támadását indíthatja be. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az utóbbi forgatókönyv valósulhat meg, ugyanis az ügyben nyomozás indult. 

Érdeklődve várjuk a fejleményeket, hiszen aki Porosenkonál is nagyobbat veszíthet, az Joe Biden, mivel jelenleg a demokrata párt elnökjelöltjeként, aktív kampányidőszakban próbálja megszerezni az amerikai állampolgárok támogatását. 

A történetet külön fűszerezi, hogy nem is olyan régen a demokraták voltak azok, akik megvádolták Trump elnököt, hogy beavatkozik Ukrajna belügyeibe, mikor arra kérte Zelinszkijt, hogy vizsgálja meg Biden fiának, Hunter Biden feltehetőleg kétes üzleti ügyeit. Mint ismert, Trump ellen akkor alkotmányos vádeljárás indult. Könnyen gondolhatnánk úgy, hogy a történet alapkérdése az az, hogy eredetiek-e a felvételek, vagy sem. Azonban a valódi kérdés az, hogy mikor jut el Ukrajna arra, szintre, hogy ne a Demokrata- és Republikánus Párt küzdőtere legyen, hiszen a politikai csatárorozásokból van elég helyben is. 

De, térjünk rá valami közelebbire. A héten az ukrán elnök beszélt Ukrajna és Magyarország viszonyáról is, ami szerinte nem egyszerű, de a közeljövőben megoldható. A hírek szerint egy memorandum aláírását is tervezné Orbán Viktor miniszterelnökkel. 

Kárpátaljai szemmel a hír már önmagában is üdvözlendő, hiszen lenne mit megbeszélni.

Szép reményekkel vártuk a Zelinszkij vezette hatalom nemzetiségi politikáját, de ezek a remények igen hamar szertefoszlottak.

Nem sikerült ugyanis előrébb jutni sem az oktatási törvény, sem pedig a nyelvtörvény ügyében, amelyek jelentősen szűkítik a nemzetiségi nyelvhasználatot az országban. Most újra csak felcsillanni látszik a remény, hiszen egy ilyen találkozó sok problémás kérdést tehet helyre. Feltéve, ha valóban megvan a szándék ukrán oldalról a gondok megoldására, és nem csak erőből átvitt véleménygyakorlásra kerül sor. A kompromisszumhoz engedmények kellenek, ennek lehetősége pedig adott mindkét fél esetében. 

Innen Kárpátaljáról is szorítunk, hogy végre az ellentétek helyett a párhuzamokról, a nézeteltérések helyett a sok baráti gesztusról, a szomszédi iszony helyett pedig egy igazi és jól működő baráti viszonyról legyen lehetőségünk beszélni.

Összesen 30 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Őket kéne kirakni, aztán lehetne önállósodni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés