Félelmetes halálozási adatok érkeztek Olaszországból

2020. május 5. 21:35
Az olasz statisztikai hivatal, az Istat nyilvánosságra hozta a 2020. február 20-tól 2020 március végéig regisztrált halálozási számokat tartományonként. Az adatok egészen félelmetesek, különösen, ha az elmúlt öt év átlagához viszonyítjuk őket. Egész Olaszországot tekintve az elmúlt öt év átlagához képest közel 50 százalékkal többen hunytak el. Érdekes, de Magyarországon idén februárban csökkent a halálozások száma 2019-hez képest.

Bergamo tartományban 568, Cremona tartományban 392, Lodi környéként pedig 372 százalékkal emelkedett a halálozások száma az elmúlt öt év átlagához képest. Ez Bergamo vidékén számszerűleg 1180 helyett 6238 halálesetet jelentett, nem véletlen, hogy ebben a fotóban készült az ikonikus kép a járványról, amikor katonai teherautók szállították át a koporsókat az éjszakai városon.

A város polgármestere, Giorgio Gori arról beszélt a Corriere della Sera keddi lapszámában, hogy sajnálja, hogy egészen a kép elképesztő hatásáig országszerte alulbecsülték a városukban kialakult súlyos helyzetet. A városatya most az öt leginkább érintett tartomány számára különleges segítséget és támogatásokat kér az olasz kormánytól.  

Ahogy az várható volt, a mortalitási adatok azokon a részeken lettek a legrosszabbak, ahol a koronavírus-járvány a legdühödtebben mutatta meg erejét. A fenti három városról a hírekből is gyakran hallhattunk márciusban, amikor a járvány a csúcsponton volt Észak-Olaszországban. Most, utólag a halálozási adatok is azt bizonyítják, hogy ezek a vidékek szenvedték meg a legjobban a kór terjedését.

További térségek

Ha a további hét legérintettebb térséget vesszük sorra, Brescia következik (+291 százalék), Piacenza (+264%), Parma (+208%), Lecco (+175%), Pavia (+133%), Mantova (+122%), Pesaro és Urbino (+120%). Milánó város növekedése 93 százalékos, ám a metropolisz magas lélekszáma miatt ez mégis – Bergamo mögött – a második legtöbb halálesetet takarja a tartományok között (5990). 

A rengeteg hideg statisztikai adat és rossz hír között relatíve meglepő a római szám, ugyanis a fővárosban a halálozás az elmúlt öt év átlagához képest visszaesett, több, mint 9 százalékkal. Nápolyban a csökkenés csak 0,9 százalékos, de a metropolisz népsűrűségét figyelembe véve ez sem kis szó.

Mindeközben Magyarország a statisztikai hivatal adatai egyelőre 2020 februárjából állnak rendelkezésünkre, ez alapján 11 064 fő vesztette életét, 2019-hez képest ez 10%-kal, szökőnaphatással számolva 13%-kal alacsonyabb adat az előző évinél.

Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Lehet, hogy valamiképpen a vírus is gyengült? Gyors az evolúciójuk. Ha nagyobb a távolságtartás, csak a kevésbé agresszív tüneteket produkálók mennek át emberről emberre.

Az evolúcióról azért van. A kevésbé súlyos tüneteket produkáló vírusoknak kedvez, mert azok békésebben tudnak terjedni. Csak ilyenekre gondolok, hogy Bergamo brutálisan megkapta a vírus első hullámát, Rómában meg még csökkent is a halálozás tavalyhoz képest.

Ja, meg én sem vagyok az. Csak próbálok értelmezni adatokat, hogy ez a szar az egyik városban halálozási csúcsot produkál, a másikban meg semmi.

Na jó, nyilván, tehát a védekezés sem csak károkat okoz.

Már megint az ijesztgető hisztéria. Majd nézzük meg a teljes 2020. évi halálozási számokat és azt vessük össze az előző évekkel. Abból következtethetünk arra, hogy mekkora volt a vírus miatti halálozási többlet és milyen mértékű a súlyos betegek 'előrehozott' halálozása.

Az egész hisztéria kulcsa a halálozási statisztika problémáiban van. Nem vitatva azt, hogy ez a vírus fenyegeti a betegséggel küzdő embereket, az is egyre világosabb, hogy az egyes országok vírushalálozási statisztikái nem vethetők össze, mert eltérő a tartalmuk. Azt sem tudjuk, hogy a vírusos elhaltak hol mekkora hányada hunyt el a vírus szövődményeitől és mekkora hányaduk az alapbetegségeik szövődményeitől. Ráadásul sehol nem közlik a vírusos halálozással egyidőben bekövetkezett 'egyéb' halálozások számát, illetve azt, hogy a vírusra előzetesen nem szűrt halottakat megvizsgálták-e a vírusra utólag.

Nem tudjuk, hogy melyik társadalomban, illetve régióban mekkora az átfertőzöttség mértéke. Ahol nagyobb, ott nyilván nagyobb arányban elérte a beteg embereket is.

A tüdőbetegség elleni átoltottság mértékét is emlegetik a különbségek magyarázataként, de ennek hatását nyilván sokkal kevésbé lehet majd utólag megbecsülni.

A lakosság átfertőzöttsége egyébként valószínűleg az USA-ban a legnagyobb, mert a magánegészségügyi rendszer miatt ott tömegek nem fordulnak orvoshoz. És éppen emiatt soha nem fogjuk megtudni azt sem, hogy ott mekkora a vírusos elhalálozások aránya, mert az előzetesen nem tesztelt halottakról nem fogjuk megtudni, hogy milyen arányban haltak meg a vírus szövődményeitől. Egyetlen eligazodási pont az éves halálozási adatok összehasonlítása marad.

Várjunk tehát még a következtetések levonásával.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés