A honvédelem kötelesség. Ez szintén nem „vallási”, vagy „katolikus” kérdés – persze az egyházi tanítás megerősíti –, hanem józan paraszti ésszel belátható igazság. Arisztotelész szerint a (kissé anakronisztikus kifejezéssel élve) „szuverénnek” tekinthető közösség az, amelyet külpolitikai és belpolitikai önállóság (autonómia és eleutheria), gazdasági önellátás (autarkhia), és egységes állami kultuszrend jellemez. A külpolitikai önállóság egyik fontos része a honvédelmi képesség. Ilyenkor persze jönnek az eltartott kisujjal teát vagy kávét szürcsölő okoskodók, hogy „korunk világgazdasági, technikai és biztonságpolitikai hálózatrendszerében ezek már elavult kategóriák”… Nem az a kérdés, hogy hazánk a világ legerősebb katonai hatalmai ellen meg tudja-e védeni magát,
hanem az, hogy meg akarja védeni magát,
és feláll a küzdelem pástjára, mint a háromszáz spártai férfi. Ezért az oldal kifejezett célja nem pusztán a doktrinális igazságoknak, és azok alátámasztásának kifejtése, hanem a katolikus világnézet alapján álló életmód, stílus és kultúra bemutatása népszerűsítése. A görög »καθολικός« elsődlegesen nem „egyetemlegest”, vagyis „nemzetek felettiséget” jelent – ami nem tévesztendő össze a „nemzetköziséggel” –, hanem „egészlegest”. A katolikus kultúra és civilizáció a katolikus hitből és erkölcsből fakadó tárgyi esztétikától elválaszthatatlan. Elapátlanított és elférfiatlanított korunkban mintát kell adni azon ifjúságnak, akit képtelen megszólítani bármiféle posztmodern és ronda „új evangelizáció” pontosan azért, mert nem a természetadta férfiasságra akarja ráépíteni a kegyelmet. Egész megjelenésükben rongybáboknak akarja meghagyni a férfiakat, ahelyett, hogy a lovageszmény által megszentelné őket. A katonás, fegyelmezett, kötelességtudó, megbízható, nyílt, bátor és önfeláldozó jellemépítés is céljaink közé tartozik. Így válik, csak így válhat életté az igazság, amit hirdetünk.
A bevándorlás, annak is főleg az illegális formája miként értékelhető katolikus szemmel? Ezzel kapcsolatban csak a befogadást előtérbe helyező véleményeket halljuk a legtöbbet, de más oldalról is meg lehet közelíteni?
Erről maga a Szentírás világosan tanít, összhangban ismét a természettörvénnyel. A kívülállókhoz való viszony kétféle lehet: barátságos vagy ellenséges. Aki ellenségesen, az ország határát megsértve törekszik bejutni, azt kötelesség fizikailag visszatartani.