Fenyegetőzések ide vagy oda,
baltacsapással ért fel a csütörtök esti török bejelentés,
miszerint az országuk területén élő migránsokat a jövőben sem a tengeren, sem a szárazföldön nem tartóztatják fel.
Rögtön az elején adott két esemény, amelynek közvetve vagy közvetlenül, de hatása lehet a tegnapi, késő esti döntésre.
Az első, talán kevésbé fontos pont, hogy nem sokkal a bejelentést megelőzően Törökországban a legtöbb felhasználó számára elérhetetlenné váltak a közösségi oldalak. Nem mindenki küszködött ezzel, de az állami tulajdonban álló Turk Telekom blokkolta a Facebookot, a Twittert, az Instagramot és a helyi fejlesztésű Eksi Sozlukot. Ez pedig már önmagában lehetett következmény és előzmény egyben. Ugyanis az oldalak leállása előtti órákban érte légitámadás a szíriai kormányerők által az amúgy szíriai Idlibben állomásozó török katonákat, akik közül számosan meghaltak és megsérültek.
A közösségi oldalak elérhetetlenné tétele azt a célt szolgálhatja, hogy a törökországi emberek csak a legminimálisabb módon tájékozódhassanak az események felől, bár egy VPN-nel felszerelkezve ez senkit nem állít megugorhatatlan akadály elé. És míg
az a kérdés is felmerülhet, hogy a török katonák egyáltalán mit keresnek Szíria területén,
szír álláspont szerint miért támogatnak dzsihádista csoportokat fegyverrel és pénzzel, törökországi kiképzéssel, addig kezd az is körvonalazódni, hogy miért jelentették be ilyen hirtelen a migránsok feltett kézzel való kezelését. Felrúgva ezzel azt a megállapodást, amiért Angela Merkel korábban vért izzadt, de végül sikerült nagyjából lefizetnie Erdogant.
Elég rossznak tűnik eddig a helyzet?
Mert van ennél fenyegetőbb része is az eddig történteknek. Meg nem erősített információk alapján a törökök felszólították az orosz nagykövetet, hogy hagyja el az országot – ilyet hadiállapot kihirdetése előtt szoktak javasolni. A törökök ugyanis azt gyanítják, hogy az idlibi légitámadásban az oroszok keze is benne volt, mármint egészen konkrétan ők adták a légitámogatást.
Törökország NATO-tag, és
soha nem látott közelségbe került ahhoz, hogy hadat üzenjen Oroszországnak.
Így válik érthetővé a migránsokkal kapcsolatos bejelentés, amivel Európát igyekeznek sokadjára zsarolni, hogy ugyan, álljatok már a hátunk mögé.
A szír polgárháború elmérgesedésének okozója lehet Idlib. Ám ennél is drasztikusabb lépés lehet, ha a törökök valóban nem állják útját a menekültnek, mert úgy a 2015-ös válságnál is súlyosabb helyzet állhat elő az EU határainál – így a magyar határon is.
És jelen pillanatban nem árt, ha számolunk a legrosszabb szcenárióval, még úgy is, ha azért láttunk már olyan mérges helyzetet Oroszország és Törökország között, amelyet végül sikerült megoldani. A tétet azonban emeli, hogy ezt megelőzően – legalábbis az elmúlt éveket nézve – egyszer sem egy háborúban került egymással szembe a két fél. Márpedig ha Európának aközött kell választania, hogy beáll Törökország mögé egy fegyveres konfliktusig is fokozódó helyzetben, vagy vállalja a felelősségét annak, hogy több millió migránst kell feltartóztatnia,
akkor végül csak vesztes lehet a kontinens.
Különösen úgy, hogy időközben a török kormánypárt szóvivője, Omer Celik is megerősítette a CNN-nek, a továbbiakban nincs meg arra a lehetőségük, hogy visszatartsák a migránsokat. Elmondása szerint ugyanúgy szeretnének eljárni, mint eddig, de ekkora számú tömeget már nem tudnak megállítani attól, hogy a nyugati határok felé törjenek.
Zsarolás ez a javából, de komolyan gondolják.
Az egyetlen kapaszkodó az lehet az egész helyzetet tekintve – és ez is csak nekünk, az eseményeket távolról szemlélőknek fogódzkodó –, hogy senkinek nem érdeke a háború eggyel magasabb fokozatra kapcsolása. Erdogannak egy – a saját választóinak így eladható – rendteremtő háború a szomszédban még jó propagandának, de a sok elesett visszaüthet, a szírek sem szívesen kerülnének egy az egyben szembe a törökökkel, és Putyin sem akar igazából mást a Földközi-tengeri hídfőálláson túl. Forró télutónak nézünk elébe, az biztos.