“Orbán humánusabban intézi a személyi ügyeket, mint Jakab” – belharcok a Jobbikban

2020. február 20. 19:20
„Nincs bosszúhadjárat” – mondja Jakab Péter, a Jobbik új elnöke a Mandinernek. „A belső béke eddig nem teremtődött meg a Jobbikon belül” – fogalmaz az eddigi elnök, Sneider Tamás. Az egykori jobbikos Novák Előd szerint azonban ezek már a Jobbik „végórái”. Jelenlegi és korábbi vezető jobbikosokat kérdeztünk arról, mi történik most a párton belül. Riportunk!

A Jobbik új elnöke

azt ígérte, hogy rendet tesz a Jobbikban,

mert csak egy ilyen pártnak lehet esélye a kormányváltás megvalósítására. A rendtevés azonban sok érdeket sért, vagy esetleg egy teljes sorcserét is jelent – ez utóbbi szándékot erősítette meg a hét elején kiszivárgott hangfelvétel is.Jakab Péter pozíciója erősnek tűnik, a dunaújvárosi választási győzelem volt a ráadás. Hogyan látják a Jobbik belső küzdelmeit a párt régi és új vezetői, illetve nagy ellenfele, a Mi Hazánk? Riportunk.

***

Az elmúlt napok fejleményei jókora vihart kavartak a Jobbikban: a hétfőn az Index számára kiszivárogtatott hangfelvétel – amelyen Jakab Péter frissen megválasztott pártelnök beszél a január 25-i tisztújító kongresszuson – különös betekintést engedett a párton belüli viszályokba, ugyanakkor az események nem gyengítették Jakab és az új elnökség pozícióját, még ha a tagságon jelenleg egy enyhe enerváltság vett is erőt átmenetileg.

A szerdán a pártból való kilépését bejelentő Bencsik János képviselő a Facebookra feltett videóüzenetében azt állította, hogy az új pártvezetés politikai bosszúhadjáratot indított azon vezetők ellen, akik nem támogatták Jakab elnökségét. A vezetés első döntései valóban azt mutatták, hogy

a régi emberek tudatos háttérbe szorítása kezdődött meg a pártban.


A Jobbikon belüli átrendeződésről

Jakab Péter lapunk azon kérdésére, hogy valóban a többi, párton belüli érdekkör háttérbe szorítása zajlik-e, azt válaszolta: „Nincs bosszúhadjárat, mindössze a párt megújítását szolgáló szervezeti és strukturális átalakítás zajlik, ami érthetően személyi változásokkal is jár”. (...) Rendet ígértem, rendet is teszek a Jobbikban, hiszen csak egy stabil alapokkal rendelkező párt küzdhet eredményesen a kormányváltásért”.

Még a hátrább sorolt régi elnökségből is többen elismerik, hogy az új vezetőnek joga van megválasztani azokat a munkatársakat, akikkel hatékonyabban tud dolgozni, a párt struktúrájához is hozzányúlhat esetleg, ha az a párt érdeke. A stílust és a gyanakvást azonban nem értik a pártelnök részéről.

A belső béke eddig nem teremtődött meg a Jobbikon belül, de bízom benne, hogy így lesz. Jelenleg elég bizonytalanok az emberek, hiszen naponta történnek olyan dolgok, amelyek megnehezítik a jövőről való gondolkodást, nem lehet tudni, hogy kire számít a mostani elnökség” – nyilatkozta a Mandinernek Sneider Tamás.

A volt pártelnök érti a belső rend fontosságát, de mint fogalmazott,

azt látja, hogy „Orbán Viktor valahogy humánusabban kezeli a dolgokat a személyzeti politikájában”.

Jakab Péter, a Jobbik megválasztott elnöke a tisztújító kongresszust követő sajtótájékoztatóra érkezik január 25-én

 

Varga-Damm Andreát, a Jobbik országgyűlési képviselőjét is megkérdeztük, hogy milyen múltbeli konfliktusok miatt vélheti úgy Jakab Péter, hogy veszélyesek lehetnek rá a korábbi vezetés tagjai, és amiért elérte, hogy az alelnöki posztokra ne kerülhessenek. „Nem értem ezeket a lépéseket” – magyarázta Varga-Damm, ugyanis

elmondása szerint nem látott komoly konfliktusokat a párton belüli csoportok között,

amelyek ilyen vezetői lépéseket indokolnának.

„Velem szemben például nincs értelme ennek, mert én egy fegyelmezett ember vagyok. Ha én megnyilvánultam, arról mindig bebizonyosodott utólag, hogy a Jobbik hasznára vált. Lehet, hogy valamelyik vezető nem tartotta jónak akkor, ha ezt tettem, vagy azt mondtam, de utólag belátták, hogy akkor a Jobbik érdekeit az szolgálta. Én tehát a közösségemet szolgáló ember vagyok. De lehetséges, hogy vannak olyan tagok, középvezetők, akik miatt szükséges lehet a rendteremtés” – keresett magyarázatot az új elnökség intézkedéseire a képviselő.

A Jobbikból 2018-ban távozó Novák Előd lapunknak idézte Bencsik János kilépő üzenetében elhangzó szavait, miszerint ami most zajlik, az a Jobbik politikai kasztrációja. „Én pedig úgy gondolom, hogy a kasztráció már megtörtént az elmúlt években, amit most Jakab Péter folytat, az inkább a Jobbik politikai körülmetélése. Hiszen elsődlegesen Kulcsár Gergelynek üzentek hadat egy sok évvel ezelőtti ügy miatt (Kulcsár évekkel ezelőtt azzal dicsekedett, hogy beleköpött a Duna pártján álló holokauszt-emlékmű egyik részét alkotó cipőbe – a szerk.), és képesek voltak most visszahívni, Szávay István pedig már lemondott a mandátumáról, de ez sem volt elég Jakab Péternek, ő Szávayt teljesen a földbe akarja döngölni. Jakab Péter elnökségével megkezdődött a proletárdiktatúra a Jobbikban” – fogalmazott a Mi Hazánk mozgalom alelnökeként politizáló Novák.

Megkerestük Szávay Istvánt is, akit a pártelnök a kiszivárgott beszédben külön kiemelt a párt belső ellenzékeként, de ő nem kívánt nyilatkozni.

 

Jakab Péter elnök, mellette Z. Kárpát Dániel és Potocskáné Kőrösi Anita alelnökök


A párt új központosított struktúrájáról

Az új elnök és az alelnöki testület felépítése, a hatáskörök módosítása egy új típusú, központosított pártstruktúrát mutat, amely nem szokatlan a magyar politikai pártstruktúrákban, de a Jobbik hagyományát megváltoztatja.

Maga a frakció vezetése sem válik már el az országos elnökségétől – ez korábban nem így volt. Azt hiszem, egyetlen ember volt, Lukács László, aki azt mondta, hogy mivel megválasztották országos alelnöknek, akkor lemond a frakcióvezető-helyettesi tisztségéről, de a többieknél ez nem fordult elő. Egy sokkal szűkebb körre szűkült a pártvezetés” – mutatott rá lapunknak Sneider Tamás.

Hogy ez a változtatás a párt hasznára válik-e, arra Varga-Damm Andrea sem tudott egyértelmű választ adni. Mint mondta: a közvélemény-kutatásokból ki fog derülni, hogy mi lesz az új irány politikai hozadéka. „Ha növekedik a népszerűségünk, akkor ez jónak bizonyul majd, ha nem, akkor majd korrigálni kell. Én azt az embert tartom nagynak, aki korrigálni képes saját álláspontját” – vélekedett.

Nekem más volt a vezetési stílusom: én leosztottam a feladatokat, ezért kértem, hogy legyen elnökhelyettes a pártban, és ez a leosztás jól is működött” – magyarázza a párt volt elnöke, Sneider Tamás.

„Most sokkal központosítottabb, szűkebb vezetésre szabott az irányítási rendszer”

– mondja Sneider. „Azt nem tudjuk, hogy ez jó vagy rossz, azt majd az idő dönti el. De a DK is ilyen: próbálja azt mutatni, hogy demokratikus, de teljesen Gyurcsány Ferenc személyére épülő párt, ilyen szempontból elég diktatórikusnak mondanám. És ilyen a Fidesz is, ott is ugyanez a módszer van, és ezt a Fidesz nagyon jól tudta alkalmazni, ezt az erősen központosított, egy személyre szabott politikát.

A központosító tendenciára vonatkozó kérdésünkre a Jobbik elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy „a hatékony működést leghitelesebben mindig a választásokon lehet lemérni”. „Ebből a szempontból a dunaújvárosi győzelem azt üzeni, hogy jó úton járunk” – vonta le a konklúziót Jakab Péter.

Az egykori jobbikos Novák Előd szerint azonban ezek már a Jobbik „végórái”. A Mi Hazánk  mozgalom jelenlegi alelnöke úgy látja, hogy ez egy „rákosista vezetési modell, amikor folyamatosan a belső ellenséget keresik, és időről-időre képesek leszalámizni magukat”. Mint fogalmazott, a Jobbiknak nem volt elég a 2018-as pártszakadás,

most ismét belső ellenséget, Fidesz-ügynököket keresnek a párton belül.


Egyéni ambíciókról, a pozíciók változásáról

A párton belüli bizonytalanság fő oka, hogy sok munkatárs jelenleg sem tudja, milyen pozíció vár rá az új vezetés irányítása alatt, egyáltalán kire számít majd a párt új elnöksége. A többség kivár, lojális a párthoz.

„A közösség szolgálata a legfontosabb, mert ez a közösség, a Jobbik alkalmas arra, hogy az ország sorsát pozitívan befolyásolja” – közölte Varga-Damm, aki szerint nem az a lényeg, hogy egy szervezetben kik a vezetők, hanem a küldetés, a feladat számít. „Engem csak ez motivál” – tette hozzá a képviselőnő.

 

Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén február 20-án

 

Jakab Péter a kiszivárgott hangfelvételen több párttársát nevesíti, mint akikkel nem dolgozna szívesen, mégis lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nincs ok a bizonytalanságra. „Ahogy azt többször elmondtam, a tisztújítást követően mindenki tiszta lappal indul, mindenkit a munkája alapján fogunk megítélni. A pártban mindenkire szükség van, aki küzdeni akar azért, hogy 2022-ben leváltsuk az Orbán-rendszert és egy jobb Magyarországot építsünk” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy van, akire az elnökségben, van, akire a szakpolitikákban számít majd. 

Sneider Tamásra vélhetően legjobb esetben is csak a második kategóriában jut pozíció: a pártigazgatói posztról lemaradt, az új vezetés helyette Lejer Zoltánnak adott bizalmat erre a feladatra. „Jelenleg nincs túl sok dolgom, nyilván majd a szociális területen, amellyel mindig is foglalkoztam, fogom folytatni a munkám” – tűnődik kérdésünkre a volt elnök. Sneider mégsem frusztrált; mint mondja,

ha továbbra is az első sorban akart volna maradni, akkor indult volna elnökjelöltként,

de ehelyett maga is Jakab Péter elnöki aspirációit támogatta. „Én a második-harmadik vonalbeli szerepet is el tudom fogadni, csak a Jobbik tudjon fejlődni. Ez a legfontosabb a számomra” – mondja.


Bencsik János kilépéséről, és a további lemorzsolódás veszélyéről

Bencsik János szerda délutáni bejelentése plasztikus igazolása volt annak, amit napokig csak találgattak a külső szemlélők: vagyis hogy a pártot valóban jelentős feszültségek és ellentétek feszítik. A jobbikos képviselő a pártból való kilépését megindokolta, de lépése a jelen politikai helyzetben nem tűnik racionálisnak:

hova társul, ha se a Jobbikhoz, se a Fideszhez, de még a Mi Hazánkhoz sem akar kötődni?

Azt gondolom, hogy ő ezzel a Jobbik-tagságnak akart üzenni vagy a saját lelkét akarta valamiért megnyugtatni. Mást nem tudok elképzelni, de ez is csak spekuláció. Nem volt alkalmam még beszélni vele” – mondja Varga-Damm Andrea, felhívva a figyelmet arra, hogy Bencsik a videójában jelezte, hogy egyes ügyekben kívülről segíteni fogja a Jobbik tevékenységét, a frakcióval együtt fog szavazni, és az ellenzéki összefogás folyamatában is részt fog venni.

Novák Előd szerint Bencsik túl későn ébredt rá a „Jobbik árulására”. A Mi Hazánk politikusa úgy vélte, hogy nem teljesen logikus a jobbikos honatya döntése, mivel „azt értjük, hogy mivel szemben határozza meg magát, de azt nem, hogy kikkel akar dolgozni, ki lesz szerinte Magyarországon egy potenciális kormányváltó erő? A Jakab Péter vezette Jobbik, amelyből épp kilép, vagy esetleg Gyurcsány Ferenc?

Nagy kérdés, hogy a következő hetekben követi-e majd más jobbikos Bencsik János példáját, lesz-e a további lemorzsolódás?

Varga-Damm képviselő szerint ez egy egyedi döntés volt, így nem fog kihatni a többi képviselőre.

Sneider Tamás szerint nem lehet megmondani, milyen hatás várható. Szerinte ez nagyban függ az új vezetés intézkedéseitől. „Ha a munkatársak azt látják, hogy humánusan mennek a dolgok, ha mindenkinek adnak valamilyen lehetőséget, akkor biztos vagyok benne, hogy mindenki be tud állni a sorba. Ha viszont az ellenkezőjét látják, akkor ha van valakinek tüske a szívében, az el is mérgesedhet” – fogalmazott a volt pártelnök.

Novák Előd szerint ebben a helyzetben

csak idő kérdése, hogy mikor hagyja el a pártot Szávay István és köre,

akiket az új elnök nyíltan ellenfeleinek nevezett. „A Mi Hazánk kapui a frakció további tagjai számára már nem állnak nyitva, egy éve egyértelművé tettük, hogy nem veszünk át több képviselőt, a hitelességünk megőrzése mindennél többet ér. Legyen majd az ő döntésük, hogyan folytatják. Kicsit a politika senki földjére kerültek” – ítélte meg a Jobbikból távozni szándékozók nehéz helyzetét a Mi Hazánk alelnöke.

 

A Jobbik vezetése a január 25-i tisztújító kongresszus után


A Jobbik jövőjéről, céljairól

A Jobbik irányát az új vezetés egy mérsékelt, jobboldali néppártként határozza meg, szövetségi politikáját pedig nyilvánvalóan az Orbán-kormány leváltását lehetővé tevő ellenzéki összefogás motiválja majd. Ez egyébként a régi elnökség tagjai számára is egy elfogadható, támogatható cél.

Bana Tibor jobbikos országgyűlési képviselő a párt belső ügyeiről nem akart nyilatkozni, de arról igen, hogy minden jel szerint a párt vonala marad az, amit korábban is támogatott. „Én magam mindig is a mérsékelt vonalat képviseltem a Jobbikon belül, a kezdetektől fogva országgyűlési képviselőként azon voltam, hogy egy európai irányultságú, az euroatlanti szövetségi rendszert fontosnak tartó és jobbközép politikai erőként jelenjen meg a párt a politikai palettán” – fogalmazott.  

A képviselő arra számít, hogy bár az elnökségből kikerült – nem is indult alelnökjelöltként a megmérettetésen –, Vas megyei ügyekkel, tömegközlekedéssel és európai uniós szakpolitikákkal tud majd foglalkozni a pártban. „Nekem az az egyértelmű álláspontom, hogy 1-1 ellen kell indulni a választókerületekben 2022-ben. Dunaújváros igazolta, hogy ez a helyes irány” – teszi hozzá az ellenzéki összefogás mikéntjére válaszolva.

Stummer János képviselő, aki szintén elköszönt alelnöki tisztségétől a Jakab-érában, írásban válaszolt kérdéseinkre. A párt belső ügyeit ő sem kívánta a nyilvánosság előtt kommentálni. Arra kérdésre, hogy tudja-e támogatni az új vonalat, azt írta: „A Jobbiknak van egy megválasztott elnöke, elnöksége, én pedig ugyanennek a pártnak vagyok az országgyűlési képviselője. Politikai nézetrendszerünk alapvetően azonos, ezért vagyunk mindannyian a Jobbik tagjai és tisztségviselői”. Arra a kérdésre pedig, hogy nem tart-e attól, hogy a Jobbik feloldódik majd az ellenzéki szövetségben, azt, hogy:„A Jobbiknak van egy megválasztott elnöke, elnöksége, én viszont ennek a vezetőségnek nem vagyok tagja. A 2022-es választással kapcsolatos kérdésére én így nem tudok válaszolni”.

„Az én elnökségem egy mérsékelt, jobbközép néppárti irányvonalat kívánt vinni, és ehhez ragaszkodunk. Tehát van egy elvi elképzelés” – emlékeztette lapunkat Sneider Tamás, aki ezt az irányt továbbra teljes mellszélességgel támogatja, ugyanakkor munkatársaival

még várják, hogy „pontosan lehessen látni, hogy merre tovább és hogyan”.


A hangfelvétel kiszivárogtatásáról

A hangfelvétel kiszivárogtatása egy nappal a jobbikos győzelmet hozó, dunaújvárosi időközi választás után történt – ilyen felvételek nem szoktak véletlenül nyilvánosságra kerülni, és időzítésük is sokat elárul. A felvétel utóhatását vizsgálva megállapítható, hogy nem okozott kárt az azon hallható új elnöknek, sőt, inkább megerősödve került ki a fiaskóból. Magát megnevezni nem akaró, de a párt ügyeire rálátással bíró forrásunk szerint ez nem véletlen: a párton belül és annak ismerői körében sokan feltételezik, hogy maga Jakab Péter köre lehetett a szivárogtató, éppen a politikai haszonszerzés, az elnöki tekintély és hatalom megerősítése céljából.

A „kinek az érdeke?” klasszikus kérdésre Novák Előd is azt válaszolta lapunknak, hogy a Jobbik belső működését ismerők ezt a narratívát tartják a legvalószínűbbnek. „Biztosat persze nem mondhatunk. De logikus lehet, hogy Jakab ezzel igazolja azt a támadó beszédét, amellyel el tudta érni, hogy csak az általa favorizált jelöltek legyenek az elnökségben, és azt az összeesküvés-elméletét, amellyel leárulózta a Jobbik korábbi vezetését, döntéseiket pedig hátba szúrásnak minősítette” – tette hozzá a Mi Hazánk alelnöke.

A többek által megfogalmazott gyanút felvetettük Jakab Péternek is, aki erre azt válaszolta, hogy bár az ominózus beszédek a párt zárt körű kongresszusán hangoztak el,

„minden szót vállalok a nyilvánosság előtt is, a szivárogtatókkal szemben azonban – amennyiben kiderül a kilétük – el fogunk járni”.

 

Fotók: MTI

Összesen 106 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az egész az elsimicskásodással kezdődött. Ez a szétesés már csak a végkifejlet.

Sőt! Zázritól tudjuk, hogy a választók kétharmada jobbikos. Csak még nem tudja, hogy az.

Ha már csak Dunapentele marad kommunista fészek, akkor össznemzeti felhívást kell intézni Dunapentele népéhez, hogy hajoljanak meg a Nemzet vasakarata előtt.

Tunya 2022-ben direktben húzhatod be a Dobrev listát. Bejutó helyen lesz Jákob. Még Zázrinak is megjön a kedve, nehéz kenyér a vbloggeré pár ezres nézettséggel.

A Mozgalom addig műzsidózott, hogy Dobrevéktől visszajutottak Dobrev Kleinig. 10 év alatt. Kellemesebb volt a helleri tézis, hogy minden komcsi lumpen szavazzon Zázrira. Ezt most még megkapták Dunapentelén. Innentől viszont fegyelmezetten Dobrevék szekerét kell tolják. Jákob meg Sziszi. Görgetik a bojlertestűt.

Az élet harc. A kisgizdák magukat szalámízták le. Valóban, a Mozgalom is. Jákob hátában 22 kés van, maga számolta meg. Így ajánlja fel magát nyíltan Dobrevéknek, nincs már hablatyolás. Maga Piroska néne fogja az egyik kést kirántani Jákob hátából, csak akkor meg elvérzik. Jákob látja hogy szoptaják Dobrevék KariFerit, de hát ez is erősebb Skodát szeretne.

Ja! Zázri egy komplett mix. Ilyen szalon, olyan szalon. Detti volt még ilyen. Pártszámlára.

Hoppá, már Sneider is?

Ez tényleg úgy működik, mint a klasszikus bolsevizmus. Sztálin szerepét Jakab játssza ebben a vígoperettben.

A "Jobbik politikai körülmetélése" nagyon ütős kifejezés erre.

Nagy a kapkodás. Kálmán asszony előzi Jákobot a Dobrev Kleinbe. ' Be a szervezetbe!'

Pont pontyszemű.. Gréczy kiesésével jól látta meg a rést Dobrevéknél.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés