Kilencedik alkalommal találkoztak a délkelet-európai országok parlamenti elnökei, a zártkörű tanácskozáson Orbán Viktor is részt vett.
A Nyugat-Balkán országainak euroatlanti csatlakozása Magyarország nemzeti érdeke, ezért a régióra vonatkozó magyar külpolitikai stratégia a jövőben is változatlan marad – jelentette ki Kövér László házelnök hétfőn az Országházban, a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 9. találkozóján.
Megnyitójában közölte,
Az elmúlt években az erős magyar támogatásnak is része lehetett abban, hogy Horvátország elnyerte megérdemelt EU-s tagságát, Albánia, Horvátország és Montenegró belépett a NATO-ba, és meghívást kapott Észak-Macedónia is – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.
„Minden európai uniós válság ellenére úgy véljük, hogy nem állhat meg Európa újraegyesítésének folyamata, az uniós tagság szempontjából nem maradhatnak fehér foltok Európa délkeleti felén” – fogalmazott Kövér László.
Szavai szerint az európai béke és a jólét szempontjából jelenleg az EU-nak nincs politikai alternatívája. Ezért Magyarország a szuverén, de együttműködésre képes nemzetállamok alkotta, erős unióban érdekelt, amely „az önök országai számára is vonzerőt sugározva a biztonság, a stabilitás és a jólét zálogát jelentheti” – mondta a jelenlévő parlamenti vezetőknek.
Arról is beszélt, hogy az idei találkozóra meghívták a visegrádi négyek (V4) parlamenti elnökeit is, mert nekik hasonlóan fontos az EU bővítése, mint a magyaroknak. Kövér László reményét fejezte, hogy a hamarosan megalakuló új Európai Bizottságnak nemcsak a személyi összetétele, hanem a politikai szemlélete is új lesz.
„Abban is bízunk, hogy a Magyarország által jelölt, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos munkájával a Nyugat-Balkán országainak érdekeit is szolgálni tudja majd” – közölte az Országgyűlés elnöke.
Végül elmondta, idén először javaslatot tettek arra, hogy a konferencia végén egy közös dokumentumban tegyenek hitet az Európai Unió további bővítése mellett, közösen hívják fel a figyelmet arra, hogy az intézményi bővítés az unión belüli és az oda vágyó államok közös érdeke. A dokumentumot megküldik majd az EU és a tagállamok parlamenti vezetőinek egyaránt.
A tanácskozás – amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is – a házelnöki köszöntő után zárt körben folytatódott.
(MTI)
Az Arte szerint megállíthatatlanul terjed az illiberalizmus a kontinensen. Orbán Viktor pedig már nemcsak egy politikai oldalt, hanem egy reakciós társadalmi mozgalmat vezet.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
A Le Figaro szerint elkezdtek komolyan aggódni az EU-ban.
Harald Vilimsky szerint az EPP célja, hogy hatalomra juttassa Magyar Pétert, aki a brüsszeli elit mesterséges figurája.
Az Európai Parlament nem függesztette fel Magyar Péter mentelmi jogát, amiről korábban még azt ígérte lemond, de csak egy feltétellel.
Mihez kezd három vétóval Brüsszel? És mi lesz Szerbia EU-csatlakozásával?
A Magyar Nemzet cikkében rámutatott, a Tisza szigetek ezt a gyűjtést úgy végzik, hogy a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvény kifejezetten tiltja.
