Így segíti a fiatalokat a Kárpátaljai Középiskolai Mentorprogram

2019. szeptember 19. 16:00
Milyen lehetőségei vannak a kárpátaljai magyar fiataloknak a továbbtanulás területén? Az MCC Kárpátaljai Középiskolai Mentorprogramjáról beszélgettünk Barta Leilával.

Dankai Péter interjúja

Kárpátalján a végzős középiskolások és gimnazisták között nagyon magas azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy az iskola befejeztével merre és hogyan induljanak el az egyetemi továbbtanulás rögös útján. Az okot elsősorban az ukrán nyelvtudás hiánya szolgáltatja. Emellett viszont a tájékozatlanság, a perspektívák hiánya, a lehetőségek korlátozottsága, valamint a szűkös családi körülmények okolhatók még. Szintén magas azon fiatalok száma, akik valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben folytatják a tanulmányaikat és szereznek diplomát. Ennél is magasabb azoknak a száma, akik a megszerzett tudást nem Kárpátalján, hanem az anyaországban értékesítik – magyarul:  nem térnek vissza a szülőföldjükre. 

Barta Leila a kárpátaljai Salánkon született és kapott középiskolai végzettséget. Az érettségi megszerzése után úgy döntött, hogy Magyarországon folytatja a tanulmányait. Jelenleg harmadéves jogász hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, emellett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) oszlopos tagja. A Tombor András által alapított Mathias Corvinus Collegium több mint 20 éve folytat tehetséggondozó tevékenységet Magyarországon, és két éve a Fiatal Tehetség Program  formájában Kárpátalján is. Leila mindenképpen szeretett volna valami hasznos dolgot tenni a kárpátaljai magyar fiatalokért. Ezért az MCC-hez fordult, amellyel közösen épp egy Kárpátaljai Középiskolai Mentorprogramon dolgoznak, s amelynek Leila a projektvezetője. Őt kérdeztük a saját tapasztalatairól, milyen volt kárpátaljaiként bekerülni a magyar felsőoktatásba, illetve arról, hogy miről szól az általa indított mentorprogram?

***

Mikor döntöttél úgy, hogy Magyarországon szeretnéd folytatni a tanulmányaidat?

A középiskola befejezése után döntöttem úgy, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szeretnék tanulni tovább. Kezdetben sokat hezitáltam, hogy milyen szakot válasszak – az világos volt számomra, hogy leginkább a politika és a jog területén képzelem el a jövőmet –, egyrészt azért, mert Kárpátalján nincs rá lehetőség, hogy a jogász szakot magyar nyelven tanuljam, az ukrán nyelven való tanulás pedig nehézséget okozott volna számomra. Továbbá szerettem volna egy nívós egyetemen tanulni, és így esett a választásom az ELTE-re. 

Mivel találkoztál a jelentkezésed során?

A felvételi menete nem volt egyszerű, mint ahogyan sok otthoni barátomnak és ismerősömnek sem szerintem. Egyrészt tájékozódni kellett, hogyan lehet jelentkezni a magyarországi felsőoktatási rendszerbe, hogyan történik a vizsgapontok átszámítása, szembesülni kellett az ukránról magyar nyelvre történő fordítási hibákkal. Velem is megtörtént egyszer, hogy visszautasították a felvételi kérelmemet – egyébként több ismerősöm is került hasonló helyzetbe – csupán  formális hiba miatt. Volt olyan is, akinek emiatt egy évet csúszott az egyetemi tanulmánya. Én leginkább a már itt tanuló ismerőseim segítségének köszönhetően tudtam eligazodni a magyarországi felsőoktatási rendszerben, csak a barátaimtól tudtam segítséget, illetve támpontot kérni, és ezáltal kialakítani egy elképzelést arról, mit és hogyan csináljak. A felvi.hu honlapján ugyan megtalálható a követelményrendszer, de a gyakorlatba nyilván nem ugyanúgy működik, főleg úgy, hogy számunkra, kárpátaljaiak számára egy teljesen idegen rendszer. 

Mi volt az első benyomásod az itteni tanulmányaiddal kapcsolatban az otthon tapasztaltakhoz képest?

Az egyetemi élet teljesen új volt számomra, továbbá a jogász szakon nem ismertem senkit, így kicsit nehéz volt az elején. Át kell állítani az embernek az agyát arra, hogyan kell tanulni, mert nyilván teljesen másképpen kel, mint egy középiskolában, illetve ez sokkal nagyobb felelősséggel jár, emellett még magadról is gondoskodni kell, és figyelj arra, hogy a tanulmányaidban is sikeres legyél. 

Jelenleg hol tartasz a tanulmányaidban? Mellette mivel foglalkozol még? 

Most a 3. évfolyamot taposom a jogon, emellett a Mathias Corvinus Collegiumban már második éve vagyok Közép-Európa szakirányon, továbbá a Márton Áron Szakkollégium nemzetstratégiai műhelyében vagyok műhelyvezető, illetve tavaly a Miniszterelnökségben voltam gyakornok, jelenleg pedig egy alkotmányjogásznál dolgozom mint gyakornok. 

Szerinted az a kárpátaljai fiatal, aki Magyarországon szerez diplomát, a megszerzett tudást fel tudja-e majd használni otthon, Kárpátalján, egyáltalán: érdemes-e hazatérnie?

Szerintem mindenképpen, és egyébként

én is szeretnék a jövőben hazatérni Kárpátaljára,

ha itt, Magyarországon szereztem egy olyan tapasztalatot, amit otthon is tudok hasznosítani. Véleményem szerint a diploma minősítésétől függetlenül – mert ugye én jogot végzek, és a magyarországi jogrendszert nem tudom majd alkalmazni az ukránban – a jogi diplomán túl olyan készségeket lehet elsajátítani, amelyeket hasznosan tudok a közösségem javára fordítani. 

Miről szól az MCC által indított Kárpátaljai Közéleti Mentorprogram?

Az MCC-ben lehetősége van a diákoknak saját kezdeményezésű projekteket indítani, amelyekhez a kollégium minden segítséget megad. Egy beszélgetés során fogalmazódott meg bennem, illetve egy másik, szintén kárpátaljai lányban, az az ötlet, hogy ha van egy ilyen lehetőség, akkor azt érdemes lenne megvalósítani. Mindenképpen határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet szerettem volna csinálni, és elkezdtem gondolkodni azon, hogy amikor én voltam otthon középiskolás, nekem miben volt a legnagyobb hiányom, és hogy az otthoni középiskolásoknak mi lenne úgymond a legmegfelelőbb. Aztán utánajártam, megkérdeztem az otthoni középiskolás ismerőseimet, illetve kérdőíveket is töltöttek ki ezzel kapcsolatban, amelyekből az derült ki, hogy leginkább a továbbtanulási és pályaorientációs tájékozódásban vannak hiányosságok – nem tudják azt, hogy milyen lehetőségek érhetőek el a számukra –, másrészt az, hogy középiskolásként milyen tanulmányi versenyeken vehetnek részt, milyen ösztöndíjakra tudnak pályázatot benyújtani. Ezt követően született meg és vált teljessé a Kárpátaljai Középiskolai Mentorprogramnak az ötlete. 

Miért lehet ez hasznos a kárpátaljai fiatalok számára?

Ha valaki csatlakozik a mentorprogramhoz, akkor értelemszerűen lesz egy mentora, aki vagy az MCC diákjai közül, vagy pedig szintén az MCC által tavaly indított Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző résztvevői közül kerül majd ki. Az utóbbiak szerepe azért is releváns, hiszen az ukrajnai felsőoktatási rendszerben jobban eligazodnak, sokkal tájékozottabbak, mint mi.

A mentorok személyre szabottan foglalkoznak a diákokkal,

egyrészt a pályaorientációs kérdésekben, másrészt a tanulmányi kérdésekben, azokban amelyekben a diáknak éppen problémája van.

Milyen tanácsot adnál azoknak a diákoknak, akik Magyarországon vagy Ukrajnában szeretnék folytatni a tanulmányaikat?

Elsősorban jelentkezzenek a programra, és akkor tudunk nekik segíteni a felsőoktatási rendszerbe történő jelentkezésben. A programban épp azt próbáljuk bemutatni a diákok számára, hogyan kell a magyar felsőoktatási rendszerben mozogni, tájékozódni. Emellett bemutatjuk az ukrajnai felsőoktatási rendszert is. Például: milyen felsőoktatási lehetőségek vannak, milyen alternatívák vannak sikertelen felvételi esetén. Az a cél, hogy mindkét ország oktatási rendszerét ismertetve a diákoknak legyen egy határozott elképzelésük, hogy milyen irányba szeretnének elindulni az érettségi után. 

Mik a terveid a jövőt illetően?

A közélettel szeretnék foglalkozni, elsősorban a határon túl. Engem kifejezetten a nemzetpolitika érdekel, azon belül a határon túli magyarság ügyét tartom a legfontosabbnak.

***

A jelentkezési határidő szeptember 26-ig szól, a diákoknak egy online jelentkezési ívet kell kitölteniük, és ezt követően szükség van néhány csatolandó dokumentumra: bemutatkozó levél, tanulmányi versenyeredmények (nem feltétel), illetve az előző évi bizonyítványnak a másolata. Ezeket kell elküldeni a honlapon található e-mail–címre. A program egy személyes találkozóval veszi kezdetét, amely előreláthatólag október 5–6. között kerül megrendezésre Beregszászban, majd pedig januárban lesz egy alkalom, amikor a diákok Budapestre utaznak a pályaorientációs napokra, aztán áprilisban szintén lesz egy személyes találkozó Beregszászban, amely az érettségire készíti fel a diákokat. A mentor heti másfél órát fog foglalkozni a mentoráltjaival, a kapcsolattartás pedig online formában történik majd. Van egy alapstruktúra, de a képzés többi része a mentorokra és mentoráltjaira van bízva, hogyan építik ki a számukra megfelelő képzési kapcsolatot. A program 3 részből áll: pályaorientáció, ismertetjük az ukrán, illetve a magyar felsőoktatási rendszert: hogyan lehet jelentkezni, milyen egyetemen belüli lehetőségek vannak, milyenek a megélhetési lehetőségek az egyes városokban, milyen ösztöndíjakra pályázhatnak az egyetemen belül, hogyan kell jelentkezni a kollégiumokba, milyen adminisztratív lépései vannak. A második rész a lehetőségek feltérképezéséből áll (tanulmányi versenyek, olimpiák, tehetségtámogató programok). Szeretnénk bemutatni, miben vehetnek részt kárpátaljaiakként, és hogy ne az a benyomás legyen bennük, hogy Kárpátalján nincsenek számukra lehetőségek, hanem használják és maximalizálják ki a lehetőségeket. Ezenfelül az érdeklődő diákok részére elérhetővé válik egy e-learning rendszer is, ahol különböző tantárgyak keretében tudnak még plusz dolgokat is tanulni.

A Kárpátaljai Középiskolai Mentorprogram honlapja az alábbi linken érhető el.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"“Most ugassatok!”: Így szólt ki a Győrben súlyos sérülést okozó játékos – a botrány részletei"

"A MÁSIK KISPADRÓL FELÉNK JÖTTEK BESZÓLÁSOK, ÉN PÉLDÁUL LE VOLTAM “SZERBEZVE”, MÍG SEGÍTŐM, PURGULY ÁRPÁD LE VOLT “ROMÁNOZVA” – FOGALMAZOTT."

"A magyar nyelvben egy magyar ember, ha egy másik ország állampolgárjaira megjegyzést tesz, hogy román, szerb, német, osztrák, holland, akkor az már rasszizmus? "

Igen, rasszizmus.
Az, ha egy magyarországi magyar spontán leukránozza, románozza, szerbezze a külországi magyart, az pedig a legaljasabb ultrarasszizmus.
Prolirasszizmus, irtani tűzzel-vassal.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés