Fontos régészeti felfedezést tettek Izraelben

2019. szeptember 10. 11:23
A bibliai héber nevet és tisztséget rejtő pecsétet a Templomhegy nyugati falának alapjainál végzett ásatáskor elszállított törmelékben találták meg.

A Bibliában is szereplő héber nevet viselő bullát, vagyis pecsétet találtak régészek Jeruzsálem óvárosában a föld alatt – jelentette a Maárív című újság honlapja kedden. A 2600 éves zárópecsétet a Siratófal alapjainál zajló régészeti ásatásokon hozták felszínre. A bullára a Júdai királyság legmagasabb udvari tisztségviselőjének címét írták.

Első alkalommal került elő Jeruzsálemben régészeti feltáráson ilyen bulla. A pecséten a királyi udvar legfőbb tisztviselője szerepel, ami különösen fontossá teszi a felfedezést”– nyilatkozta az ásatást vezető Eli Sukron a lapnak. A tisztviselők pecsétnyomójukat használták különféle dokumentumok aláírására, hitelesítésére, de a különféle amforákban tárolt termékek elküldésekor és átvételekor is gyakran agyagpecséttel zárták le az árut.

„A ház feletti Adnijahunak” – írták szó szerint régi héber betűkkel a mindössze egy centiméteres bullára. Az írás alapján a Kr. e. 7. századra, a Júdai királyság idejére becsülik a pecsét korát. A „ház feletti” kifejezés ebben az időben a júdai és izraeli királyság legmagasabb tisztségét jelölte, ő állt az első helyen már Salamon király udvari helytartóinak sorában is. Ezt a feladatot a Biblia számos, a királyságban jelentős befolyással bíró, a királyhoz közel álló emberre hivatkozva említi. A Királyok könyvében Abdihu viselte ezt a tisztséget Izrael királyságában, Ahab király uralkodása alatt, egyben Illés próféta idején.

Mintegy 150 évvel ezelőtt felfedeztek egy – a bullával nagyjából egyidős – temetkezési barlangot is a Kidron folyó keleti lejtőjén, Dávid városától nem messze, amelynek feliratán szintén a „ház feletti” kifejezés szerepelt. A bullára írt Adnijahu nevet hárman is viselik a Bibliában: Dávid király egyik, Hagittól született fiának a neve, Jehosafát idején az egyik levita pap neve, valamint Nehámiás idején a nép egyik vezetőjét hívták így. A pecsétet a 2013-ban, a Templomhegy nyugati falának alapjainál végzett ásatáskor elszállított törmelékben találta meg három héttel ezelőtt Batja Ofen. Ezt az Emek Curim Nemzeti Parkban lerakott törmeléket azóta folyamatosan önkéntesek szitálják, vizsgálják.

„Egy vödör törmeléket a szitába öntöttem, elkezdtem vízzel locsolni, és egyszer csak a porban észrevettem egy kis fekete óndarabot. Nagyon elérzékenyültem, rögtön tudtam, hogy bullát találtam” – mesélte a lapnak Ofen.

(MTI)

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Nagyon elérzékenyültem, rögtön tudtam, hogy bullát találtam” – mesélte a lapnak Ofen."
A Nagy Honvédő Háború történetének írói rögtön tudták, hogy Brezsnyevben is hasonló bullát (pecsétet) láttak, akik találkoztak vele:

"A hídfő harcosai egy pillanatra sem érezték, hogy magukra maradtak. A politikai csoportfőnökség propagandistái felkeresték őket, hogy előadásokat tartsanak nekik. A fedezékekben filmeket vetítettek, sajtótermékekkel látták el a harcosokat, és fellépett előttük a hadsereg művészegyüttese. A "Kis föld" védelmének lelke a 18. hadsereg kommunista politikai munkásainak bátor kollektívája volt, amelynek élén Brezsnyev ezredes, a hadsereg politikai osztályának vezetője állt. Brezsnyevet minden katona és tiszt ismerte. Amikor felkereste a fedezékeket vagy a lövészárkokat, nyomban köré sereglettek a harcosok, és baráti beszélgetés kezdődött. Több ízben ellátogatott a "Kis földre", jóllehet minden utazás roppant veszéllyel járt.

Egyszer a vitorlás, amelyen Brezsnyev hajózott — írja egy beszámoló — aknára futott, a robbanás ereje az ezredest a tengerbe vetette, és a matrózok halászták ki onnan öntudatlan állapotban.

Brezsnyev a katonák kedvence volt. Ismerte hangulatukat és gondolataikat; ha úgy adódott, eltréfálkozott velük, és a hőstett utáni vágyat is fel tudta gyújtani bennük. A deszant tagjai messziről felismerték, és harci zajban is meg tudták különböztetni érces, nyugodt hangját. Az egyik roham előtt így szólt a harcosokhoz: "A szovjet embert meg lehet ölni, de legyőzni nem."

Igen, de garantálható, a következő felfedezésük sokkal nagyobb lesz, mint az eddig volt legnagyobb...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés