Tanmese a közpénzek ellopásáról

2019. július 25. 8:09

Bayer Zsolt
Magyar Nemzet
Ezermilliárdokat veszteget el az állam a koncesszióba adott autópályákkal, de mit hallgatunk 2010, a kormányváltás óta?

„S mindezek után elérkezünk a jelenbe, amikor is a honi sajtó, amely korábban hozsannázott a PPP-nek és az M6-os autópályának, úgy tesz, mintha most érkezett volna a Holdról, leveszi szkafanderét, a sisakot mindennél vastagabb bőrű pofájáról, és pislogás nélkül hírül adja ezt: »Ezermilliárdokat veszteget el az állam a koncesszióba adott autópályákkal. A mai magyar GDP 7 százalékát, 2853 milliárd forintot dob ki az ablakon a magyar állam 2040-ig azért, mert korábbi kormányok úgy döntöttek, hitelfelvétel helyett ppp-konstrukcióban valósítják meg az M5-ös és az M6-os autópályát – számolta ki a G7.

Csak tavaly 114 milliárd forintot fizetett a magyar állam a két autópálya tulajdonosainak, így ezek ma Magyarországon a legdrágább köz- és magánszféra közti koncessziók (ppp-szerződések). Érdemes mellétenni, hogy tavaly e-útdíjból és e-matricából 315 milliárd forint folyt be, tehát a bevétel több mint harmada ment el a ppp-s utakra.

Az 1994-ben koncesszióba adott M5-öst az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége építette, 2004-től pedig bevonták a matricás rendszerbe, ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam. Emellett az állam még közel 40 százalékos részesedést is vett, ami után lett volna körülbelül 100 milliárd forintért opciója megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként.

Az M6-os sztráda pedig az MSZP–SZDSZ-kormányok talán legrosszabb beruházása volt, Szekszárdtól délre alig jár rajta valaki, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy élénkíteni fogja Tolna és Baranya gazdaságát. A ppp-konstrukcióban épült út a G7 számításai szerint évi 50 milliárd veszteséget termel az államnak. Csak az M6 éves rendelkezésre állási díjainak kumulált összegéből majdnem 1000 km autópálya épülhetne 2040-ig a lap becslése szerint«. (Index, 2019. július 23.)

Hát ez igazán remek! Ismételjük csak meg a címet: »Ezermilliárdokat veszteget el az állam a koncesszióba adott autópályákkal.«

E remek cím (és tény) ismeretében gondoljuk csak végig, mit hallgatunk 2010, a kormányváltás óta! Azt hallgatjuk, hogy a Fidesz–KDNP és »azorbán« mást sem csinál, csak lop. Ezen állítás alátámasztására pedig semmi egyébre nincs szüksége a baloldali-liberális ellenzéknek és a szerepüket egyre inkább átvevő sajtójuknak, minthogy »ezt és ezt a közbeszerzést Mészáros Lőrinc nyerte el«. Mintha egy közbeszerzés elnyerése önmagában lopás lenne. Ha valakit érdekel, látogasson el az épülő új, komáromi Duna-hídhoz, tényleg érdemes! Van látogatóközpont, minden megnézhető, mindent elmondanak, ott valóban meg lehet nézni egy épülő csodát és azt is, mi minden van ott »ellopva«!”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 115 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mészáros tényleg igen sokat lop- azaz Bayer szóhasználatával közbeszerez. Tiborcz sem piskóta. Ennek ellenére a Fidesz a mérlegen még mindig magasan a legvállalhatóbb és egyedüli alternatíva. A nemzeti politizálás, demográfiai program, migráció elleni elkötelezettség és a gazdaság szárnyalása mindent visz...

Válaszok:
Karvaly | 2019. július 25. 10:39

Csak egy gondolatkísérlet: mondjuk Gyurcsány nyer 2022ben és Niedermüller cégeket alapít és a nulláról három év alatt százmilliárdos lesz. Bayer milyen cikket írna róla? Te vajon azt is "üzletnek" vennéd-e?

Amúgy persze kell nemzeti burzsoázia. Csak azt valahogyan más elvek szerint kellene kialakítani. Mondjuk minimális hozzáértés és gógyi nem lenne ördögtől való. Mert mi lesz ha holnap Orbánt elviszi az infarktus- vajon a Mészáros művek meddig tündököl még utána?

Válaszok:
legyetek | 2019. július 25. 8:47

Nyilván nagyon ostoba lehetek, ha kifogásolom, hogy a nemzeti burzsoázia felcsúti elvek mentén épül ki. Mészáros Lőrincnek mekkora tapasztalata volt autópálya építésben a Fidesz regnálása előtt?

Ez most cáfolat, vagy mi a bánat? Bayer szemlézett szövegének
nagy (sőt: lényegi) része idézet az indexről, te nagyokos!

Igen, szerintem is nehezen védhető választás. De maga az elv, a nemzeti nagytőke kialakítása értelmezhető és okos gondolat.

Válaszok:
legyetek | 2019. július 25. 9:02

Gyurcsány már milliárdos lett. Nulláról. Csak egy kis segítség
kellett az anyóstól, valamint a balatonőszödi üdülő és a tiszti
kaszinó tulajdonosától.

Ezekkel ugyebár semmi probléma...

Válaszok:
bispora | 2019. július 25. 8:56

Ez jött le a mondandómból?
Gyurcsány helyzetbe hozása nem csak a nemzetáruló balos vezetők sara- jelenleg mintha nemzetközi pénzek is elérnék a kis birodalmát. Az Altus milliárd csak a jéghegy csúcsa lehet, ami kilátszott a vízből. A DK helyzetbe hozása a globalista erők prioritása lett napjainkra.

Ti...
Egy megátalkodott fidesz szavazóval beszélgetsz- akinek csípi a szemét a szemét...

... és ennek segítségével a határontúli magyarlakta területekre vitt
tőkeexport nemzetbiztonsági kérdés.

Tegyük gyorsan ezt is hozzá.

Bayer cikke válasz volt az Indexben megjelentre.
Abban van ez a rész:
"Az 1994-ben koncesszióba adott M5-öst az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége építette, 2004-től pedig bevonták a matricás rendszerbe, ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam. Emellett az állam még közel 40 százalékos részesedést is vett, ami után lett volna kb. 100 milliárd forintért opciója megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként."

Itt egy jó kis korrupciót sejtet, amit az állam követett el, időszak megjelölése nélkül. Az általuk adott link szerint egész pontosan ez történt:
"Négy évig tehát az állam résztulajdonosa volt a működtető társaságnak. A szerződés módosításával a Magyar Állam opciós jogot kapott arra, hogy 2006-2009 között a maradék 60%-ot is kivásárolhassa egy előre rögzített, fix áron.24A kormánynak, és az egész tranzakciót felügyelő miniszternek, Csillag Istvánnak az volt a szándéka, hogy a határidő lejártakor kivásárolják a külföldi partner üzletrészét, majd egy újabb koncessziós pályázat során –most már az eredetinél sokkal jobb feltételek mellett –újra értékesítik az egészet. Az ellenzéki pártok –a Fidesz és az MDF –is a teljes kivásárlást sürgették, viszont ők egy újabb eladásról nem beszéltek.De nem az történt, amit a Medgyessy-kormány elhatározott.2008 júniusában, amikor már két éve Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnöka Magyar Állam lemondott az opciós jogáról és megvált a nemrég megszerzett40%-os részvénycsomagtól. Miután ezzel egyidejűleg az akkor már 25%-os részesedéssel rendelkező Strabag a PPP projektet finanszírozó Raiffeisen bankot is kivásárolta, az osztrákok az AKA 100%-os tulajdonosai lettek. Hogy mennyit fizettek a magyar félnek, arról egyik fél sem adott ki tájékoztatást. A Strabag honlapján csak annyi információ jelent meg, hogy az osztrák cég a 75%-os pakettért összesen 257 M €-t fizetett.25Ebből visszaszámolva, ami nem biztos, hogy helyes kalkuláció,a 40%-os csomag ellenértékeként137 M €-s (21 Mrd Ft) vételár adódik."

Pár szó igazán belefért volna ebből, csak hogy teljesebb legyen a cikk.

Úgy látom, ahogy a piacon a cégek ellustulnak a verseny hiányával, úgy demokráciában a pártok is, ha nincs észszerű alternatíva.
Ha lenne mondjuk egy nemzeti libertárius párt, akkor a Fidesznek is jobban kellene ügyelnie a látszatra.

Viszont nemrég akadtam bele egy érdekes Betlen János interjúba:
http://valasz.hu/itthon/nem-ak..
"A rendszerváltás idején úgy könyvelték el, mint aki az SZDSZ-hez húz. Ma Fidesz-közelinek tartják.

Abból a körből jöttem, amelyből az SZDSZ alapítói, sok barátom volt ott, de a műsorban igyekeztem elfogultságaim ellen dolgozni. Volt, aki ezt akkor is észrevette. Például Antall József.

Miben nyilvánult ez meg?

Elmondta Hankiss Elemérnek, aki akkor tévéelnök volt. Tőle tudom. Én nem harcolok valamelyik tábor mellett. A műsorra nem volt panasz, így hát azt vizsgálni, hogy magánemberként fideszes vagyok-e, egyszerűen illetlen. Lehetnék az is. Szabad. Különben pedig csak ahhoz képest vagyok fideszes, ahogy ők a világot elképzelik. Én például nem hittem, hogy a Fidesz létében fenyegeti a demokráciát, és hogy példátlanul korrupt rendszert valósított meg. Magánemberként úgy gondolom, lehetett volna szelídebben politizálni, de ez távol áll attól, ami a politikai propagandában dúlt. Voltak jelenségek, amelyek nekem sem tetszettek, ezeket fel is vetettem a miniszterelnöknek, amikor 2000-ben alkalmam nyílt vele interjút készíteni, de nem gondolnám, hogy a korrupció nagyobb lett volna az elmúlt négy évben, mint az előző ciklusban.

1999 nyara lehetett a fordulópont, amikor az ÉS-ben megjelent a Fiúk a bányában című cikk Orbán Győző vállalkozásáról. Ennek tartalmát az Aktuálisban megkérdőjelezte.

Bizonyos vádakkal szemben tényleg védelmembe vettem a Fideszt. Nem szerettem volna elhallgatni ezeket a kényes ügyeket. Mivel a fideszesek nem szívesen vállalták a vádlott szerepét, nem jöttek be vitatkozni, a távollevő felet viszont kötelességem védelmezni. Néhány ügyben úgy láttam, nem tiszta a vád. A bányaügy mellett a megfigyelési botrány is ide tartozott. Úgy éreztem, egy uralkodó hisztériával szemben lépek fel. Amazok meg úgy értékelték, az uralkodó kormány mellett lépek fel. Kifogásolták a vezető fideszesekkel készített interjúimat is, de ezt sem tartottam igazságosnak.

A Beszélő szó szerint közölte a bányaüggyel kapcsolatos adást, ami azután készült, hogy az ÉS első fokon elveszítette a sajtópert. A felvezető ez volt: "hogy az olvasó alaposabban is megfigyelhesse, mi mindent tehet egy ügyes és kevéssé gátlásos riporter annak érdekében, hogy a megszólaltatásból elhallgattatás legyen, s a múlt ködéből kiemelt tények újra elhomályosuljanak". "

Szóval úgy tűnik, már akkor is jóval nagyobb volt az ellenzéki hírverés a fideszes korrupció fölött, mint amekkora a tényleges volt. Ahogy 2002 után kézzelfogható is volt, hogy a baloldalt nem a lopás zavarta, hanem az, hogy nem ők lophattak, nyolc év alatt a feltöltött államkasszából eljutottak a technikai államcsődig.

"Az 1970-es évektől a külkereskedelmi vállalatok vegyesvállalatokat is létrehozhattak Nyugaton. 1968-ban még csak 14 vegyesvállalat létezett, az 1980-as évek közepére viszont már több mint 200. Ezeket, elviekben a Pénzügyi Központ felügyelte, viszont ezek további leányvállalatokat alapíthattak, amelyek aztán teljesen átláthatatlan céghálót eredményezték, amely alkalmas volt a külkereskedelmi nyereség eltüntetésére. Ezekből a forrásokból aztán a titkosszolgálatok is részesedtek.

Borvendég Zsuzsanna szerint a magyar költségvetési decifit jelentős része nem a magyarországi lakossági túlfogyasztásból, hanem a hátrányos külkereskedelemből, a külkereskedelmi mérleg hiányából keletkezett. Ennek illusztrálására egy konkrét példát is bemutatott.

A MINERALIMPEX egy bécsi vállalattal közösen létrehozott egy MINERALKONTOR nevű leányvállalatot, amely iráni olajjal kereskedett. Az iráni olaj megvásárlásához a forrásokat a magyar állam biztosította - az iráni olaj akkoriban embargós termék volt, nyugati országok nem vásárolhatták -, majd ezt követően az olajat az Egyesült Államokba exportálták. Az üzlet elviekben akár nyereséges is lehetett volna, de olyan feltételek mellett kötötték meg a szerződéseket, hogy

a magyar állam minden befektetett dolláron 10 centet vesztett.

Aztán ebből a dolláronkénti 10 centből a leányvállalat két igazgatója titokban visszakapott két-két centet, azaz az üzlet 2-2%-át kapták meg kenőpénzként.

A kenőpénz végül akkora összeget tett ki, hogy elérte az 1989-es külkereskedelmi hiányunk 20 %-át.

A leányvállalat magyar igazgatója közben váratlanul elhunyt, és a titkos bankszámláin őrzött pénz visszaszerzéséért rendkívül izgalmas titkosszolgálati játszma indult. A történetet még az is bonyolította, hogy egyes szereplőknek szovjet titkosszolgálati kapcsolataik is lehettek, a magyar politikai és pénzügyi vezetők közül pedig olyan személyek is érintettek lehettek, mint Marjai József miniszterelnök-helyettes vagy Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese."

" ... mondjuk a "ballibek" pénzügyekben sose voltak a toppon :))))"

Pénzügyekben sem. Meg sok másban sem volt toppon.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés