Nem szegtem meg a szavam

2019. június 19. 11:15

Karácsony Gergely
Népszava

Itt az ideje, hogy a város a sarkára álljon. Interjú.

„Ha már bizalomvesztésről beszél: sokan azt mondják, hiteltelen, amikor számon kéri Gyurcsány Ferencen, hogy kifarolt ön mögül, hiszen amikor érdekei úgy diktálták, a 2018-as választási kampányban végül nem az Együtt és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje lett, hanem az MSZP-é és a Párbeszédé.

Én nem kértem számon senkit. Másrészt nyugodtan mondhatom: én nem szegtem meg a szavam. Ha már ideidézzük az ellenzék összes nyomorát, akkor hadd emlékeztessek mindenkit: úgy vállaltam volna, hogy az Együtt miniszterelnök-jelöltje legyek, ha a párt hajlandó lett volna a többi demokratikus ellenzéki párttal közös listán indulni. Nem tette. Amivel ártott magának és az országnak is.

 

Megbánta, hogy például a DK-val kötött megállapodása miatt nem jutott ki Brüsszelbe az ön párttársa, Jávor Benedek?

Nem volt olyan megállapodás, ami ezt megakadályozta volna. EP-listavezető egyébként sem lettem volna, az már rég lekerült a napirendről. És lehetett volna nélkülem is jobb kampányt csinálni, de ez most nem az az időszak, amikor a sebeinket kell nyalogatni: előre kell nézni. A DK elsősorban nem az EP-kampányra vonatkozó megállapodásból lépett ki, hanem abból, hogy az első forduló után közös jelölttel vágunk neki a másodiknak is.

 

Van arra garancia, hogy amennyiben a DK-jelöltje győz, nem nyílnak fel a kerületi alkuk?

Erre a kérdésre nem nekem kell válaszolni. Én magamért tudok felelősséget vállalni. Ha én vagyok a jelölt, akkor az összes kerületben kitesszük a pontot a megállapodások végére, és kialakítjuk az összes párt erőforrását egyetlen cél szolgálatába állító működési módot, ahol az összes főpolgármester- és polgármesterjelölt, képviselőjelölt, választókerületi elnök együtt dolgozik, és elviszi azt a 400 ezer embert szavazni, aki le tudja Tarlós Istvánt és a többi fideszes helytartót váltani.

 

A szavazók mozgósításának az előválasztás gátja vagy katalizátora?

Természetesen a katalizátora. Miért kérdik?

 

Közvélemény-kutatók és politológusok azzal érvelnek, hogy ez az aktus az ellenzéki keménymagot mozgósítja, a hardcore-szavazók pedig könnyen olyan jelöltet emelhetnek pajzsra, akiért a bizonytalanok és a kevésbé elkötelezett párthívek nem lelkesednek, a számukra szimpatikus figura pedig még a választás előtt kiszorul a versenyből.

Meg kell nyerni az előválasztást és kész. Számomra már az is komoly politikai siker, hogy van előválasztás, hiszen én 2015 óta emellett érvelek. Van annak valami diszkrét bája, hogy két olyan párt jelöltjével mérkőzöm, amelyek korábban erős fenntartásokkal voltak az előválasztással szemben és korábban nem is akartak ezen jelöltet állítani. De a jelek szerint a budapestiek értik, hogy mit képviselek – legalábbis ezt mutatja, hogy Tarlós István támogatottsága egyre sorvad, az enyém pedig egyre erősödik. Világossá kell tenni, nem az a cél, hogy az ellenzék legyőzze a Fideszt, hanem az, hogy a budapestiek vissza akarják szerezni a városukat. A kormánnyal vívott csatákat akkor nyerhetem meg, ha a kabinet megérti, hogy egy erős város áll mögöttem.

 

Kormányzati támogatás nélkül nehéz lesz várost vezetni.

Rossz duma, hogy azért kell fideszes főpolgármester, hogy a kormány adjon pénzt. A választási kampány közepén benyújtott jövő évi költségvetésben sincs szinte semmire pénz, ami a budapestieknek fontos, arra viszont van, ami Orbán Viktornak fontos: Liget-projektre, a Vár átalakításra, látványsport beruházásokra. A fideszes főpolgármester valójában csak viszi a pénzt. Kilenc évig próbáltuk azt ki, hogy milyen, amikor a kormányhoz közel álló városvezető van, de Tarlós úgynevezett zsarolási potenciálja a nullához közeli. Itt az ideje, hogy a város a sarkára álljon!”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/150308

Ajánljuk még a témában