Szlovákiai himnuszbotrány: nincs mentség

2019. április 5. 18:49

Mózes Szabolcs
Mandiner

Kerek 138 nap, 2 plenáris és 3 bizottsági ülés. Ennyi lehetőségük volt a hidas képviselőknek, hogy észrevegyék, valami gond van a „himnusztörvénnyel”.

Kerek 138 nap, 2 plenáris és 3 bizottsági ülés. Ennyi lehetőségük volt a hidas képviselőknek, hogy észrevegyék, valami gond van a „himnusztörvénnyel”.

Bónuszként pedig

egy szlovák honatya is figyelmeztette őket a vitában – csak annyi kellett volna, hogy ott legyenek a teremben.

A szlovák parlament március 27-én szavazta meg az állami jelképekről szóló törvény módosítását, aminek része a szlovákon kívül mindenféle himnusz lejátszásának és eléneklésének tiltása és büntetése.

Az előterjesztő koalíciós Szlovák Nemzeti Párt – aminek anno Ján Slota volt az elnöke, most viszont magyarokkal együtt kormányoz – eredetileg a hokiválogatott új logójára akart ezzel reagálni. A válogatott mezein a magyar címerből is ismert kettős kereszt alatti hármashalmon három hokibot díszeleg, ami megfelelő alkalom volt az SNS-nek arra, hogy elterelje a figyelmet saját botrányairól, például Andrej Danko pártelnök-házelnök kisdoktorijának plágiumügyéről.

Hokiütős hármashalom

Ha már lúd, legyen kövér, gondolták a nacionalista frakcióban, és becsempészték a beadványba a magyar himnusz betiltását is. Abban a koalíciós Híd politikusainak igaza lehet, hogy erre nem hívták fel a figyelmet a koalíciós tanács ülésén. Viszont a himnuszos rész a tavaly november 9-én beterjesztett módosítóban már szerepelt, tehát

nem igaz, hogy az utolsó pillanatban csúsztatták volna bele.

Szerepelt a beadvány indoklásban is, a képviselők – köztük a hidasok – így szavazták meg első, második és harmadik olvasatban, közben pedig három bizottságban is téma volt, mindháromban van hidas magyar képviselő.

Ráadásul a tervezet első és második olvasatának plenáris vitájában is szóba került a himnuszprobléma, egy, a magyarokkal szemben mindig korrekt szlovák honatya, Ondrej Dostál kritizálta. Ha lett volna az ülésteremben hidas képviselő, utolsó esélyként ebből megtudta volna. Ha ott van és odafigyel.

Ahogy Bugár Béla mondja, „ha jön egy módosítás, akkor meg kell nézni az eredeti törvényt, a módosítást és össze kell olvasni”. Valóban. Ezért fizetik a képviselőket, az asszisztenseket és a párt stábját. A módosítás november 9-től előttük volt, az eredeti törvényt egy kattintással lehívhatták, olvasni pedig elvileg hatéves koruktól tudnak.

Az egész beadvány 2 oldal, 11 pont, egy darab törvényt módosít –

vagyis a lehető legegyszerűbb feladat állt a képviselők előtt.

Nincsenek benne képletek, adók, értelmezhetetlen számok, specifikus műszaki leírások, keresztül-kasul utalások.

A Híd végső védekezése úgy hangzik, hogy végül is nem rajtuk múlott, mivel a szükséges 76 helyett 108 képviselő szavazta meg a beterjesztést – ők pedig ehhez csak kilenc igent (közte hat magyar) adtak. Csakhogy ez is csúsztatás. A koalíciós szerződés értelmében ugyanis bármelyik koalíciós pártnak joga van megvétózni azt a tervezetet, amely nem a kormányprogramot hajtja végre és amellyel nem ért egyet. A koalíciós szerződés emellett tiltja azt is, hogy az egyik partner a másik kárára az ellenzékkel összefogva vigye át akaratát. Tehát elég lett volna koalíciós (nem formális) vétót emelni, és bukik a beadvány.

A megoldást az jelentheti, ha az államfő megvétózza a törvényt, amely így visszakerül a parlamentbe. „Andrej Kiska köztársasági elnök meg szeretné kérni a koalíciós képviselőket, hogy először olvassák el, miről szavaznak, de sokkal jobb lenne, ha már a törvény előkészítésének is nagyobb figyelmet szentelnének”szúrt oda a Hídnak a kormánnyal harcban álló Kiska.

A Híd képviselőinek így már csak a kínosabbnál kínosabb magyarázkodások maradnak. „Hibát követtünk el, ezt el kell ismernie minden képviselőnek, köztük nekem is. De ha nem lennénk a parlamentben, akkor ezt most nem tudnánk helyrehozni” nyilatkozta az Új Szónak Vavrek István képviselő. „Ígéretet kaptunk Andrej Kiska államfőtől, ahogy a koalíciós partnerektől is, hogy rendezzük ezt a kérdést. Így azt a hibát, amit elkövettünk, azt gondolom, hogy azonnal rendbe tettem. A parlamenti mandátumról ezért azonban nem kell lemondani” – intézte el az egészet Bastrnák Tibor, akit frakcióvezetőként a legnagyobb felelősség terhel az esetért.

Bugár Béla pártelnök azt nyilatkozta: ha nem sikerül módosítani az elbaltázott törvényt, akkor távoznak a koalícióból. Ezt viszont

aligha hiszik el sokan nekik, miután tavaly a legnagyobb országos botrányok után is végig maradtak a kormányban.

A Hídnak nem is jöhetett volna rosszabbkor a himnuszgate: Bugár Béla három hete szerepelt le az államfőválasztáson (3,1%), május végén pedig EP-választások lesznek. A botrány ráadásul pont a legérzékenyebb pontjain érinti a Hidat. A párt 2016-tól azt kommunikálja, az SNS már nem nacionalista magyarellenes párt, hanem akceptálható koalíciós partner. Emellett végig azt mondták, ebben a koalícióban lehet a legtöbbet elérni a magyarság számára. A Híd 2009-es megalakulásától gondosan ápolta a szakértők pártja imázselemet, amit a mostani blama alapvetően hiteltelenít. Végezetül: a Híd kritikusai évek óta bizniszpártként emlegetik őket, akiknek nem fontosak a magyar nemzeti ügyek – erre önhibából megszavazzák a magyar himnusz betiltását.

A Híd csak abban bízhat, hogy az államfő és a koalíciós partnerek valóban betartják ígéretüket. Ha ugyanis nem változna a törvény, egy koalíciós szakítás sem sokat segítene rajtuk. Szlovák választóik számára érthetetlen lenne, hogy a sok botrány után miért egy ilyen ügy miatt lépnek ki – 2016-os szavazóik mintegy fele szlovák volt –, a magyar választóknak pedig ez alighanem kevés lenne, ha közben hatályba lépne a „himnuszos paragrafus” és befutnának az első büntetések.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/146262

Ajánljuk még a témában