„Milyen változásokat hozott az idei év a Nemzeti Közszolgálati Egyetem életében? Milyen eredményeket vár az új rektor kinevezésétől, valamint attól, hogy a Gulyás Gergely és ön által vezetett Miniszterelnökség egyedüli fenntartóként vette át az egyetemet?
Az egyik legfontosabb alapvetésünk az, hogy 21. századi, modern, nemzeti, európai, versenyképes Magyarországot nem tudunk elképzelni hasonlóan működő állam nélkül. Egy olyan államot szeretnénk felépíteni és működtetni évtizedek munkájával, amelyik többé nem az ország versenyképességének és nemzet érdekérvényesítő képességének a gátja, hanem éppen ellenkezőleg, annak a katalizátora.
Ahhoz, hogy ezt a célt el tudjuk érni, olyan közigazgatási állományra van szükség, amelyik kiváló elmékből áll, amelyik komoly minőséget képvisel, amelyik ismeri a körülöttünk lévő világot, amelyik felkészült, és amelyik – minden körülmény között – alapvetően magyar gondolkodású. Ez az a gondolat, amelyet szeretnénk a közigazgatásban elterjeszteni, s természetesen a közigazgatási utánpótlásképzést is ezen gondolati struktúra szerint szeretnénk felépíteni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) pedig ennek a „műveletnek” a természetes kiindulópontja. Sőt, terveink szerint a jövőben ennek a zászlóshajója lesz! Ne feledjük, hogy egy 2012-ben létrejött egyetemről van szó, így azt mindenképpen el kell ismerni, hogy nagyon komoly nemzeti teljesítmény van az egyetem felépítése és a mai színvonalú működése mögött. Létrejöttéhez nagyon különböző logikával működő karokat kellett összehangolni, így a rendészeti, honvédelmi, vízügyi, továbbá nemzetközi és európai, valamint civil közszolgálati képzést kellett összegyúrni egy egyetemi rendszerben.
Ezek a képzések nagyon különböző logikával épülnek fel, de egy közös van bennük: mindenki, aki ezeket elvégzi, alapvetően a köz szolgálatára, a nemzet szolgálatára szerződik. Én úgy látom, hogy az említett karokon megjelenő eltérő megközelítések megtermékenyítőleg hatottak egymásra, s az egész egyetemet kezdi egy fegyelmezett, de a világra nyitott és érdeklődő, mindenekelőtt patrióta gondolkodásmód „hatalmába keríteni”. A Miniszterelnökségen mi mindezt – mint fenntartó – természetesen nagy örömmel figyeljük! Ne felejtsük el azt se, hogy emellett pedig, kizárólag magyar költségvetési forrásból, 2012 óta fölépült egy fantasztikus infrastruktúra is a Ludovikán. Ezzel szerintem egy olyan egyetemi campus nőtt ki Budapest szívében, amely Magyarország és a budapestiek számára is rendkívüli büszkeségre ad okot. Azon dolgozunk, hogy ennek a létesítménynek hosszú távon olyan atmoszférája legyen, mint egy igazi brit college-nak a londoni Hyde Park kellős közepén. Mindig aláhúzom, hogy a Kormány elkötelezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyamatos fejlesztése mellett, éppen ezért az egyik legutolsó ülésén a kabinet döntött arról, hogy gyorsítópályára kívánja állítani NKE-t, s komoly költségvetési forrásokat biztosított a nemzetközi nyitás, az tudományos-oktatási tevékenység felpörgetése és a campusélet beindítása érdekében.
Továbbá döntött a kormány a bajai campus felújításáról és az ottani víztudománnyal összefüggő tudományos-oktatási eszközparknak a megújításáról is. Itt azonban nem állunk meg, a magyar hadsereg megújításával összefüggésben nekünk is van feladatunk: a honvédtiszt utánpótlásképzés feltételrendszereinek javítása terén is komoly tennivalónk van, illetve azt szeretnénk, ha az NKE nemcsak egy nemzetközi és uniós képzési hely lenne az országban a sok közül, hanem a magyar diplomáciai kar első számú utánpótlásbázisát is itt helyeznénk el.
Jól érzékelem, hogy ehhez szervesen kapcsolódik a közigazgatási ösztöndíjprogram ügye? Hogyan működik a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program? Hogyan változott az ösztöndíj program az elmúlt időszakban, miért érdemes pályázni? Nincs abban ellentmondás, hogy egyik oldalról karcsúsítanák a közigazgatást, másik oldalról viszont ilyen kiemelkedően jó feltételeket biztosító ösztöndíjakkal is buzdítják a fiatalokat, hogy az állami szférát válasszák?