Sólyom

2017. június 14. 17:36

Aristo
Aristo
A magyar értelmiség minden alkalommal olyan problémák vehemens megvitatásához, sorskérdésként való felvetéséhez jut el, melyek a társadalom kilencven százalékát nem hogy nem érdeklik, de kifejezetten dühítik.

„Már a Biblia is leírja, hogy ideje vagyon mindennek. Most a gigászi problémák gigászi megoldásának  ideje jött el. A kormány ugyanis – megvalósítva a bűnismétlés minősített esetét – gyorsan egymás után elfogadta a az ún. »Lex CEU«-t és a »civil« szervezetekről szóló törvényt. Miután mindkét törvény ugyanazon, jól körülírható értelmiségi kör érdekeit sérti, bizonyosak lehetünk benne, mindent el fognak követni, hogy az elkövetkező időkben sokat halljunk ezekről a törvényekről, mint a nyílt fasizmus félreismerhetetlen tüneteiről.

Nyitóeseményként – mert nem aprózzák el – most vasárnap megbuktatják a kormányt, a szokásos, győztes csapat bevetésével, Gulyás Marcitól Zagyva György Gyuláig, – a többit aztán majd meglátjuk. Az események alakulását elnézve még azt is megkockáztatom, hogy a dolog egy időre akár háttérbe is szoríthatja az n+1 szexuális identitás érdekes sajátosságainak elemzését és képviselőik színes, tartalmas életének ismertetését. Bár minden valószínűség szerint az említett szexuális kisebbségek is fel fognak vonulni a kormánybuktatáshoz, méghozzá a »Sündisznóval csak óvatosan« elnevezésű csoport vezetésével.

Hogy a magyar értelmiség miképpen jut el minden alkalommal olyan problémák vehemens megvitatásához, sorskérdésként való felvetéséhez, melyek a társadalom, a »nép«, kilencven százalékát nem hogy nem érdeklik, de kifejezetten dühítik, azon már sokat gondolkodtam, de a notórius hülyeségen kívül más okot nem találtam. Lehet, hogy nincs is.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az írás vége az igazán érdekes

"A CEU ugyanis eredetileg is kivétel volt, mert az érvényes törvény rendelkezései ellenére nem folytatott alapképzést, ekkor hozták az igazi Lex CEU-t, ami lehetővé tette a kivételt. Mindegy, ez Sólyom szerint „jóhiszemű joggyakorlás”.

Ami az egész beadvány lényegét illeti, alapvetően a kérdés az, hogy egyáltalán mit nevezünk egyetemnek és ki az, aki eldönti, hogy mit nevezünk annak. Az európai közmegegyezés szerint az állam az akire ez a feladat hárul. Mármost ha ez így van, akkor nincs mit tenni, legfeljebb elvehetjük eme jogot az államtól és átadhatjuk valaki másnak, hogy utána őt szidhassuk. Az már más lapra tartozik, hogy egy leírt jogi szövegből bármi és az ellenkezője is vígan levezethető, viszonylag koherens logikával, csak abban kell megegyeznünk, hogy mit jelentenek a „túlzó”, vagy például az „aránytalan” szavak. Ha ezekben meg tudunk egyezni, akkor mindenben meg tudunk. Ha nem, akkor semmiben sem.

Van egy nagyszerű rész, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Az indexes cikk szerzője is kiemelte, neki tetszett. Így szól: „Nem működő felsőoktatási intézményekben nem lehetséges semmilyen egyetemi autonómia” – írják az urak. Ez rossz hír, viszont a jó hír az, hogy nem működő felsőoktatási intézményekben a kutatás szabadságát nem lehet korlátozni.

Végezetül mióta a holokauszttagadás bűncselekmény – a sólyom-féle Alkotmánybíróság lelkes helyeslése mellett – azóta igencsak ízlés ellen való dolog a kutatás szabadságát felhánytorgatni. És arról beszélni, hogy „az állam a tudományos igazságok tekintetében nem jogosult dönteni”. De. Hiszen példa is van rá."

Azért érdekes, hogy amióta kiegyensúlyozott a sajtó paletta, azóta nem nagyon emlegetitek a hír szent, a vélemény szabad alapvetést.

Ez csak addig volt fontos, amíg a ballib véleménye volt az egyetlen, ami eljutott az emberekhez! Aristo zseniálisabb az összemosásban, mint a ti sajtótok valaha is.

Válaszok:
Pelso | 2017. június 14. 19:09

Allamfokent is lehet helyeselni, de minek is mondom, hisz countert kar megzavarni a mellebeszelesben.

No, nézz utána, hogy ki mosott össze kivel. Meg fogsz lepődni.

Sólyomnak nem a komáromi hídon, hanem a damaszkuszi úton
kellett volna megfordulnia.

Mindenkinek, aki ott tanul, v. szeretne tanulni, vagyis poszt graduális képzésen részt venni, mert más a CEU-n NINCS, ez egy ilyen egyetem, az érdekét eléggé közvetett módon, de sérti a törvény, ami a CEU-t hiányzó jogosítványok megszerzésére kényszeríti.

Ezek viszonylag kevesen vannak.

Valószínűleg többen vannak, akiknek a megélhetése a CEU zavartalan létéhez kötődik. Ők is érdeksérelmet szenvedőnek érezhetik magukat, az előzőeknél érthetőbben.

Hát, ez biztosan NEM egy össz társadalmi érdeksérelem.

A Sólyom és tsai tevékenységének minősítésében Aristoval NEM nehéz egyet érteni. Az, akinek a "kárpótlás" magyar módjához annyi köze van, mint Sólyomnak, jobb ha lemond a köztiszteletről. Az egész volt szovjet blokkban, amit fizikailag lehetséges volt, visszaadtak a volt tulajdonos örököseinek és csak amit már nem lehetett, arra kerestek más megoldást.

Szürkeállomány?

Hallgattam Varnus Xavért, ahogy felmondta Olgánál a Popper Péter féle túlélési receptet, ebben a számára elviselhetetlenül lebutított, mérgezett hangulatú fideszes világban.
Amelett, hogy nem volt egy saját gondolata, villogott a Stradivari hegedűjével és a Shakespeare összesével, nem a lényeget. Azt, hogy minden 'kulturális termék' az egyénen szűrődik át. Ha az egyén erkölcsileg nulla, akkor hiába az olvasottság, a zeneértés, mégiscsak ki fog állni letolt gatyával, a seggét mutogatva, annak a zuhanásnak iskolapéldájaként, amiről hadovál.

Válaszok:
ottapont | 2017. június 14. 23:08

*nem értve a lényeget

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés