Másfél percben minden, mit '56-ról tudni kell

2015. október 23. 17:54

Balogh Gábor
Jobbegyenes
Minden, de tényleg minden, amit 1956 felemelő, ma is erőt adó csodájáról, az elbukás keserves dicsőségéről, a mindig okosabb és bölcsebb mértéktartó megalkuvókról, és a helyettük halálba menő hősökről tudni kell.

„Sokat agyaltam, mit lehetne írni október 23-ról. Mit nem írtak még meg '56-ról? Hogyan lehet valahogyan az ünnep megszokott kliséi, a hatalom kihízott zakós kötelezőt felmondós ceremóniájám, a bárgyú balos köztársaságozáson és az ócska migrációs demagógia (»akkor is meg kellett védeni a hazát« vs. »bezzeg a Nyugat befogadta a magyar menekülteket« túl?

Aztán rájöttem, hogy nem kell. Mert 27 esztendővel ezelőtt, az éppen szétrothadó, de azért még létező kommunista diktatúra végnapjaiban Bereményi Géza zseniális filmjében, az Eldorádóban már elmondta. Másfél percben elhangzik minden, de tényleg minden, amit 1956 felemelő, ma is erőt adó csodájáról, az elbukás keserves dicsőségéről, a mindig »okosabb« és »bölcsebb« mértéktartó megalkuvókról, és a helyettük halálba menő hősökről tudni kell:

»- Semmi értelme, hogy miattuk itt meghaljunk!

- Tudja, hogy hányan halnak meg most, hogy magának le ne égjen a pofájáról a bőr, mert magyar?

- Nem érdekel! Csináljon másokból áldozati bárányt! (...)

- Nem te fogsz meghalni, te szerencsétlen! Mert te bebújhatsz az óvóhelyedre megint, aztán kibújhatsz megint, aztán pofázhatsz megint. Hanem mi, mi fogunk meghalni, érted?! És vedd tudomásul, hogy én akkor is jobban járok, mint te, mert én előbb mint te, és nem úgy, mint egy kukac. Mert te sírni fogsz, amikor elővesznek téged. Mert elő fognak venni, ne félj, és azt csinálnak veled megint, amit akarnak. Mert téged senki sem fog megvédeni, mert senki sem lesz az ilyenekkel kegyes. (...)«

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha részletet idéz valaki, miért nem lehet a teljes jelentet idézni, ahogy írva vagyon?

Valahogy így:

Jelenet a filmből.
Szereplők: Lakók és forradalmár.

Lakó: - Ezek soha nem fognak győzni. Mit akarnak itt?

Lakó feleség: szét fogják lőni a tankok a házat! Nekem gyerekem van!

Lakó2: Mi nem megyünk sehova, ők menjenek el innen!

Lakó3: Semmi értelme, hogy miattuk meghaljunk!

Forradalmár: Ide figyeljen maga, igen maga! Tudja, hogy kim halt meg nekem az előbb? Hogy hányan közülünk? Tudja, hogy hányan halnak most meg, hogy magának le ne égjen a pofájáról a bőr, mert magyar?

Lakó: nem érdekel, csináljon másokból áldozati bárányt, menjen ki az utcára, ott legyen hős! Menjen neki a tanknak máshol!

Forradalmár: Nem te fogsz meghalni, te szerencsétlen! Mert te bebújhatsz az óvóhelyedre, aztán kibújhatsz megint, aztán pofázhatsz megint! Mi, mi fog meghalni, érted? És vedd tudomásul, hogy én akkor is jobban járok, mint te, mert én előbb mint te és nem úgy, mint egy kukac! Mert te sírni fogsz, amikor elővesznek téged, mert elő fognak venni, ne félj! És azt csinálnak veled, megint amit akarnak, mert téged senki sem fog megvédeni, mert senki sem lesz az ilyenekkel kegyes! Nehogy azt hidd, csak kussolni fogtok mindig és lapítani! Nem lesz ilyen nagy pofátok, ha mi megdöglünk!"

Kedves Fórumtársam!
A hsz.-ban megfogalmazottak nagyon távol vannak a valóságtól. Nemcsak a történések tekintetében, hanem a kisarkítás miatt is.
"És sehol gúlában álló párttitkár, tanácselnök, tsz-elnök, rendőr- vagy ÁVH-s tetemek," - írod. Csakhogy nem az a lényeg, hogy volt e gúla és ez a gúla mekkora volt, hanem az ami történt és ahogyan történt. Az sem valós állítás, hogy csak a fővárosban történt, mert a vidéki városokban is előfordult, sőt falukban is. Arányaiban talán hasonló mértékben, mint a fővárosban. Ugyanakkor nemcsak élet elleni, hanem vagyon elleni bűncselekmények is történtek.

"Bereményi személyes gyerekkori élményét..." - írod. Bereményi Géza tudomásom szerint 1956-1957-ben 10-11 éves volt. Olyan sok tapasztalata nem lehetett. Én 2 évvel idősebb vagyok nála, s a tapasztalatom nem fehér és fekete, hanem többszínű. Így az általam idézett jelenetet is másként látom. Bereményi az írásában döntően a családjától kapott információk jelennek meg.

Olvasatomban az 1956. október 22. - 1956. november 4. terjedő időszak több részre bontható és mindegyik rész tartalmában más és más. Mindegyikben benne van a szovjet csapatok ittléte, a velük és általuk történtek. Ennek elhagyása az írások erősen megkérdőjelezhetők.

Eörsi László Beszélőben megjelent írására hivatkozol, mint hiteles forrásra. Eörsi László 1955-ben született. Így személyes élménye nem lehet, legfeljebb a családjától kapott információk, olvasottak és a kutatások alapján lehetnek intuíciói. Elolvasva az írását, szerintem csak "válogatott" részeket és nem az egészet tartalmazza. Ezen túl azt is tudni kell róla, amit egy életrajzával kapcsolatos riportban mond.

"Apád is, bátyád is alapítója volt a Szabad Demokraták Szövetségének, te magad is tagja voltál (vagy?) a pártnak. Sokat látott történészként tudnál-e valami használható tanácsot adni a kitartóan szabad demokratáknak? Hogyan folytassuk mi, akik még mindig hiszünk a liberalizmus honi szükségességében?

A tanácskérés rendkívül megtisztelő számomra, hiszen valószínűleg jóval csekélyebb a tudásom/tapasztalatom ebben a kérdésben, mint neked/nektek. A legutóbbi időkig tagja voltam a pártnak, és azért nem újítottam meg tagságomat, mert, úgy láttam, megszűnt a szervezet. Nem vitás, ti nagyon dolgoztok a folytonosságon. A liberalizmus honi szükségességében semmivel sem kevésbé hiszek, mint eddig. Úgy látom azonban, hogy nem feltétlenül kell ragaszkodni az elnevezéshez (egyébként is az SZDSZ név nyilvánvalóan a karaktergyilkosság áldozatává vált): én most azt tartanám fontosnak, sőt megkerülhetetlennek, ha a demokraták (liberálisok, szocdemek, mérsékelt konzervatívok) egyesülnének, és olyan szervezet jönne létre egy megfelelő vezetővel, amely leválthatná ezt az antidemokrata, neohorthysta kurzust. Sajnos egyelőre ennek semmi jele nem érzékelhető. Így pedig ezek a szétforgácsolódó, demokráciát akaró szervezetek - beleértve bizony a jelenlegi SZDSZ-t is - nem többek, mint amolyan szimpatikus klubok, ahol színvonalasan lehet nosztalgiázni és álmodozni."

Mit adott 56? Ha mást nem, Hruscsov tanácsát Kádárnak a hatvanas évek elején: 'Ne vigye túlzásba a dolgokat, mert a magyarok megint fellázadnak'.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés