Eldurvulhatnak a harcok Ukrajnában

2015. június 4. 17:10
Ukrajna keleti részében ismét kiújultak a harcok, amelyek bármikor ellenőrizhetetlenné válhatnak. A német külügyminiszter szerint elsősorban az oroszbarát szakadároknak és Moszkvának kell lépéseket tennie. Ugyanakkor a G7-nek szüksége van Oroszországra más válságok megoldásában, mint az iráni atomprogram kérdése vagy a szír polgárháború.

Bármikor ellenőrizhetetlenné válhat a helyzet a kelet-ukrajnai válságövezetben – mondta a német külügyminiszter csütörtökön Berlinben az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. Pavlo Klimkinnel tartott sajtótájékoztatóján Frank-Walter Steinmeier kiemelte, hogy a német kormány „mély aggodalommal” követi a kelet-ukrajnai fejleményeket, és attól tart, hogy kisiklik a válságkezelő folyamat és ismét a fegyvereké lesz a főszerep.

Ezt meg kell akadályoznunk” – hangoztatta Steinmeier. Jelezte, hogy Berlin még júniusra újabb tanácskozást tervez az úgynevezett normandiai négyek – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország – külügyminiszterinek részvételével. A német diplomácia vezetője szerint elsősorban az oroszbarát szakadároknak és Moszkvának kell tennie a fegyverek elhallgatásáért. A szakadároknak a minszki megállapodás szellemében eljárva ki kell vonniuk a nehézfegyvereket a megállapodásban kijelölt övezetből, az orosz vezetésnek pedig latba kell vetnie befolyását a szakadároknál, hogy tartsák tiszteletben a tűzszüneti előírásokat – mondta Frank-Walter Steinmeier.

Pavlo Klimkin a tájékoztatón az utóbbi napokban kiújult harcokra utalva német hírportálok beszámolói szerint azt mondta, hogy „a terroristák brutálisan megsértették a minszki egyezményt”, az ukrán fegyveres erők viszont „tapodtat sem hátráltak”. Klimkin is kiállt a minszki megállapodások mellett. A fehérorosz fővárosban februárban kötött megállapodás az „út a békéhez” – mondta az ukrán külügyminiszter.

Steinmeier a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport vasárnap kezdődő németországi csúcstalálkozójáról szólva kiemelte, hogy az utóbbi napok fejleményei miatt a Hetek tanácskozásán még inkább fontos téma lesz az ukrán válság. A G7 csoport a vezető ipari hatalmak informális fóruma, 1975 óta működik, és 1998-ban Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból – áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt. 

A német külügyminiszter ezzel kapcsolatban az ukrán külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón és egy csütörtöki lapinterjúban is hangsúlyozta: „nem fűződhet érdekünk ahhoz, hogy a G8 csoport tartósan a G7 formátumban működjön”, mert a közösségnek a szíriai polgárháborútól az iráni atomprogram ügyéig egy sor válság kezelésében „sürgősen szüksége van Oroszországra”. Ugyanakkor Oroszországnak tennie kell azért, hogy visszatérhessen a csoportba – tette hozzá Steinmeier, utalva a német kormányzatnak az utóbbi hetekben többször kifejtett álláspontjára, miszerint a Hetek értékközösséget alkotnak, amelyet a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és a nemzetközi jog tisztelete köt össze, és ezzel nem fér össze az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése Oroszországba. Pavlo Klimkin a G7-csúcssal kapcsolatban azt mondta, hogy Kijev támogatást vár a Hetektől az átfogó gazdasági, államszerkezeti reformokhoz.

Német kormányzati források csütörtökön elmondták, hogy a bajorországi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) rendezendő találkozón – amelyen a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam- illetve kormányfője vesz részt – a külpolitikai, biztonságpolitikai ügyekről szóló munkaülés egyik kiemelt témája lesz Ukrajna, amely egyáltalán nem csak a csoport európai tagjait foglalkoztatja. Ezt jelzi, hogy európai útja alkalmából Stephen Harper kanadai és Abe Sindzó japán kormányfő is ellátogat majd Kijevbe, Japán pedig 2 milliárd dollárral támogatja az ukrán reformok finanszírozását.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Vaú, Bodri terel.

EGész Ukrajna egy katasztrófaövezet, mióta hatalomra kerültek az amerikaiak által támogatott liberálisok.

Ideje Kárpátalját visszacsatolni Magyarországhoz. Ez nekünk is jó, az ott élőknek is jó, valamint a Föld egy része normálisabb lesz.

öt évet nem adok, és meglesz.

Igazam lesz.
De megtartani nehezebb lesz. Nem szabad ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint 1940-ben Erdélyben.

"...nem fűződhet érdekünk ahhoz, hogy a G8 csoport tartósan a G7 formátumban működjön”, mert a közösségnek a szíriai polgárháborútól az iráni atomprogram ügyéig egy sor válság kezelésében „sürgősen szüksége van Oroszországra”. Ugyanakkor Oroszországnak tennie kell azért, hogy visszatérhessen a csoportba..."

Akkor most kinek van szüksége kire? Amerika Irak lerohanása óta szétdúlta a Közel Keletet, államok züllöttek szét a Nyugat beavatkozásai nyomán. Egyedül Egyiptom tudott normalizálódni, és itt van még Ukrajna is, ami a szétesés határára került.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés