A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Rajta kívül senki sem tudta volna így elintézni a magyar jobboldal ledarálását és hamvainak szétszórását a szélben, összefogva elbuktatni, megsemmisíteni a konzervativizmust, a klerikalizmust és minden ilyen nyomasztó, beteg kísértetet a múltból.
„A bizonytalan választópolgár ránéz Hoffmann Rózsára, és azt kérdezi: ez lenne a jobboldali, konzervatív oktatáspolitika? Ez a jobboldal? – majd köp egyet és megfogadja, hogy soha az életben nem szavaz többé semmire és senkire, ami/aki Che Guevarától egy kicsit is jobbra esik.
Meghallgatja Fekete Györgyöt, Vidnyánszky Attilát, vagy bármelyik random párthülyét a művészeti területről, és máris tudja, hová kell szavaznia: bárkire, csak ezekre nem.
Maradnak persze az elkötelezett nácik, az antiszemiták, az agyatlan nacionalisták és a cigánygyűlölők, de ezekkel többé már nem lehet választást nyerni, nem lehet kétharmadot építeni, mivel az ilyesmihez azok a jó ízlésű jobboldaliak is szükségeltetnének, akik most szintén undorodva fordulnak el Orbán rezsimjétől.
Ezért szeretem Orbán Viktort. Szeretem, mert rajta kívül senki sem tudta volna így elintézni a magyar jobboldal ledarálását és hamvainak szétszórását a szélben, senki sem tudta volna először összegyűjteni, majd együtt, összefogva elbuktatni, megsemmisíteni a konzervativizmust, a klerikalizmust és minden ilyen nyomasztó, beteg kísértetet a múltból. Erre tényleg csak ő volt képes.”